bold = Main text
    Rész,  Fejezet                                         grey = Comment text

  1    1        |                  Tudom. – De nem ismerem el a halált büntetésnek, s
  2    1        |           bölcsészet ezt tagadja; de azt el kell ismernie, hogy az emberi
  3    1        |          Lech-mezőn, hogy ne vesztegesse el magát, mint elődei, a hunok,
  4    1        |                egy tüneményt, hogy múlik el egy nemzet, csupa életunalomból.
  5    1        |               költő és történetíró, hogy el van már puhulva, mint egy
  6    1        |               farkas”. Hogy mi búsította el olyan nagyon azt a farkast,
  7    1        |           bástyám volt, ahol ellenségeim el nem értek, bűvköröm volt,
  8    2,  I    |              Ugyanazon lakrészt foglalta el, melyben a vár előbbi parancsnoka,
  9    2,  II   |                  egész bizonyossággal –, el van fogva mindenestől; egy
 10    2,  II   |              csatát, s azt mi vesztettük el.~Görgei alig kétórányi távolból
 11    2,  II   |            ütközetről, mikor már a csata el volt veszve.~Az I. számú
 12    2,  II(1)|                Skarjatin Erdélyben esett el; ott is a síremléke (Segesvár
 13    2,  III  |              előtt kevés idővel távozott el onnan Petőfi. Arany beszélte
 14    2,  III  |                 mindenki megnézte azt, s el is csettenték, hogy lássák,
 15    2,  III  |                   de nem erkölcsteleníté el. Harag, rosszkedv, düh látszott
 16    2,  III  |                  a katonák úgy vagdaltak el egyet-egyet tízfelé, hogy
 17    2,  IV   |         beszéljen jól a lelkére; azonban el ne árulja, hogy őt a miniszterelnök
 18    2,  IV   |          fordulatot veende akkor. Görgei el volt keserítve, s ami legjobban
 19    2,  IV   |                  iszonyatos; a katonaság el van csigázva: ez így sokáig
 20    2,  IV   |                 lehet, és nem is fogadná el derék ember.~– S miért utasította
 21    2,  IV   |         tekintélyes pozíciót foglalhatok el, ahol a világ két első hatalmasságának
 22    2,  IV   |                 már csak láthatják, hogy el nem tudnak fogni.~– Ha ez
 23    2,  IV   |            egyetlenegy dandár sem jutott el hozzám; úgy látszik, mintha
 24    2,  V    |             gondol ön, mennyi maradozott el tőlünk, mióta Komáromot
 25    2,  V    |          előttünk menő hadtesttől maradt el. Ismertem a zászlóaljukat:
 26    2,  V    |           hatalmas varázs hangokon húzta el az akkor legkedveltebb népdalokat: „
 27    2,  V    |               nekem a szívem facsarodott el a gondolatnál, hogy talán
 28    2,  VI   |                 rendetlen tömegben lepve el erdőket, mezőket, s bujkálva
 29    2,  VI   |            lakott.~Semmi hang, semmi szó el nem kerülheté figyelmemet,
 30    2,  VI   |                 Rüdiger tábornok kísérte el az előőrsökig, s ez így
 31    2,  VIII |            Csányi hidegvérrel ajándékozá el értékesebb holmijait, könyveit,
 32    2,  VIII |                is van…~Nőm Gyulán maradt el tőlem, odáig minden nyomorúságon
 33    2,  IX   |            egymásra borultak, úgy váltak el. Sokan nem is látták egymást
 34    2,  IX   |                azt biztatta, hogy hagyja el, ne kísérje tovább balsorsa
 35    2,  IX   |             bajba keverhetnének, égették el; mindent akképp, ahogy egy
 36    2,  X    |               emlékkel nehezebben jöttem el onnan, mint mások.~Ottlétem
 37    2,  X    |              magát.~És senki sem kívánta el tőle ezt az útját a férfias
 38    2,  X    |          évlapjaira, s csak sebeket vitt el innen magával?~Azt a férfit-e,
 39    2,  X    |               melyet a szenvedés honától el nem tántorított?~Vagy azt
 40    3        | visszahozhatlanok után sóhajt, és mondja el áhítatos lélekkel magában:~„
 41    3        |               vigasztaló példáját mondom el előttetek a feltámadásnak.~
 42    3        |               azon nemzet, mely dalnokát el tudta feledni, és érte nem
 43    3        |                  nevelő nem fogadhatá őt el, mert a növendékek határozott
 44    4        |                  hiszem, hogy nem maradt el.~Ez a szcéna mindig eszembe
 45    4        |                 nem az elejére.~Így múlt el egy hajszálon, azaz hogy
 46    4        |                Muszáj volt, nem maradtam el a kedves édesanyámtól, akárhova
 47    4        |              akárhova ment; színházba is el kellett vinnie. Víg darab
 48    4        |                Hanem többször nem vittek el a teátrumba.~Csak később,
 49    4        |                  ételt, amivel az öccsét el akarta veszíteni. Mind benne
 50    4        |                volt ez abban a darabban. El is játszottuk mi azt szépen.
 51    4        |              lett baj; aztán még egyszer el kellett neki mondani – felaprózva.~
 52    4        |             Gábor látogatására indultunk el. Első este Tarnaőrsön szálltunk
 53    4        |             helyett a vers helyett, amit el kellett szavalnia, nem egy
 54    5        |                halottak volnának, akiket el lehet temetni; de azonkívül
 55    5        |                  a sor: „Kend is danolja el a maga nótáját, gróf uram.”~
 56    5        |                 Wertheim-láda, amibe ezt el lehet tenni? Arról is gondoskodtak
 57    5        |                  a szédelgés se maradjon el: divatba jött a más országból
 58    5        |               szemeinek tekintete árulta el benne az uralkodót, azoké
 59    5        |                forint árucikket fogyaszt el. S egyéb cikkekkel együtt
 60    6        |                ne hagyja, se gondtalanul el ne fecsérelje.~Nagy diadal,
 61    6        |              hosszú idő alatt sem múltak el, még most is élnek, és élni
 62    6        |                   és igazak.~Ne feledjük el, hogy ez eszmék, mik Magyarország
 63    7        |              volt március 15-e: ismerjük el, hogy „szükséges nap volt!”
 64    7        |                tréfa”, s aztán ő kezdett el bennünket kérni, hogy csak
 65    7        |                  a törökök foglalták így el) genezise, melyhez a haditervet
 66    7        |               egy szobában háltunk.~– Mi el vagyunk veszve – mondá Nyáry –;
 67    7        |                  s mi nem hiába vesztünk el.~És ez március 15-ének az
 68    7        |           ismeretlen csatamezőkön tűntek el kortársaik közül; a március
 69    8        |                  kiket isten arra hívott el, hogy lennének a költészet
 70    8        |                 csekély hivatal foglalta el: nappal igen ritkán dolgozhatott
 71    8        |                jó öreg barátom, most már el vagy temetve. – Meg kelle
 72    8        |            kalapot előtte, és haladjatok el mellette csendesen. Ő nem
 73    8        |                elébb elmenni?~Garay ment el elébb. Tudni lehetett már
 74    8        |         halálának híre. Nagy Ignác előtt el akarta azt titkolni családja.
 75    9        |         szenvedélyére kincseket pazarolt el; hanem azért a hazai művészetről
 76    9        |              hogysem az első bukás által el hagyta volna magát riasztani.
 77    9        |           eledele; de egy nap sem maradt el a színháztól.~Nyolc hónap
 78    9        |                belekerült 1500 forintba!~El is maradtak volna ott tovább
 79    9        |                   hogy mindenkinek előre el van már rendelve ingyenszállása,
 80    9        |                   s prenumeráltak rá, ha el volt ígérkezve máshová,
 81   10        |           vádlott egy kicsit lármáz, míg el nem ítélik, azután egy kicsit
 82   10        |                 folynak. A halálbüntetés el van törülve: ez csak a színpadon
 83   11        |                 hogy Eötvös nem jöhetett el, őrá különösen vártak.~Mindenki
 84   11        |            református falucska is bír, s el kell csenevészniök, ha hitsorsosaik
 85   11        |                 Újvidék szépei foglalták el.~Két órakor 150 terítékű
 86   12,  I    |                 ötszáz is miért nem jött el? Azt nem tudom. Azt láttam,
 87   12,  I    |       anekdotázott, s akkor azt mondta: „El ne felejtsék önök, hogy
 88   12,  I    |                Már most én miről kezdjek el beszélni ennyi főpap között?
 89   12,  I    |                  janicsárok piláfot soha el nem pusztítottak, mint az
 90   12,  I    |                  hogy kik; de nem árulom el.)~Azzal elváltunk. Ő ment
 91   12,  II   |                 fél tizenegyig a hölgyek el voltak különítve a férfiseregtől.~
 92   12,  II   |          Csakhogy én meg azt sorban mind el tudom felejteni.~Végtére
 93   12,  II   |         tudtunkra adták, hogy az átjárás el van zárva a férfi buffethez,
 94   13        |                  teázás után ott fogadja el őket; azok között volt Tisza
 95   13        |                   ezzel a szóval bocsátá el a királyné az írót.~A szomszéd
 96   14        |               kell viselni; nem titkolta el örömét, forróan köszönte,
 97   14        |         Tiszavölgyi vármegyékbe jutottak el… most utaznak a szép Erdélyen
 98   14        |          következni fog.~Másfél óra telt el ez idő alatt.~Előbb egy
 99   14        |       megtartatni.~A trónörökös válaszát el kell olvasni, mit e felhívásra
100   15        |                   A pártok hanyagolják-e el a hírlapírókat, vagy a hírlapírók
101   15        |                  ot kiáltani! Nem árulom el, hogy melyik volt? – Lehet,
102   16        |            színészetet csak azért hagyta el, mert énekelnie is kellett
103   16        |           táncolnak, itt ropogva süllyed el a halott lovag; itt a szellemek
104   17        |          elültettem, hát senki sem hinné el, azért nem is mondom. Megvallom,
105   17        |               feszítő eszközökkel látott el különféle fenevadakat, hogy
106   17        |                  hanem éppen akkor repül el róla egy sárgarigó. Reggelire
107   17        |       akasztottam a fára, abba helyeztem el a körtét. Na, ehhez már
108   18        |                  ezt a kedves ajándékot, el fogom olvasni”, szívélyesen
109   19        |           prédikátor az lehet.~Petőfinek el kellett engednie munkáiból
110   19        |              zseniális „Hazai rejtelmei” el voltak tiltva a kinyomtatástól
111   19        |              azután a cenzúra veres ónja el nem hathatott, a magánosok
112   19        |                Te, szelidebb Múzsa, fuss el e scénáról, ~Ne gondolkodj
113   20        |                 a leányának, hogy menjen el férjét felkeresni. Az utánjárásnak
114   20        |                  de azért mégsem ismerem el annak.~Ekkor a rejtélyes
115   21,  I    |                  a Dunának habjai vitték el. ~Így szegényült el a jó
116   21,  I    |               vitték el. ~Így szegényült el a jó öreg kocsmáros. ~Áldja
117   21,  I    |                  az lett, hogy Sándornak el kellett hagyni az iskola
118   21,  I    |                  atyai ház küszöbe pedig el volt előtte tiltva.~Gyalog
119   21,  I    |               Később tréfásan beszélgeté el akkori napjairól: „rózsa
120   21,  I    |               olyan érzékenyen búcsúzott el minden szobatársaitól, mintha
121   21,  I    |                  annyiszor; ezt halmozza el legőszintébb áldásaival,
122   21,  IV   |        eljátszania, azt a tréfát követte el, hogy a lovagköntös mellé
123   21,  IV   |             hetivásárokra, pár forintért el is hozták volna, de az fényűzés
124   21,  V    |              imádott hölgyét csábíthatta el valaki…~Vagy cserbenhagyta,
125   21,  V    |                elhallgatni, hogy tagadta el mindegyikünk a subintroduktákat;
126   21,  VI   |               kényszeríté, hogy olvasson el még egy másikat.~Ekkor akadt
127   21,  VI   |                  nap is ebéd nélkül múlt el róla.~Csak nagy unszolásra
128   21,  VII  |                  Petőfinek, hogy fogadja el az ajánlatot, mely Pesten
129   21,  VII  |              volt szó, hogy az apát űzik el könyörtelen uzsorások azon
130   21,  VII  |                   ha hálatelten üdvözöl, el nem pirul bele, és ez a
131   21,  VIII |                mint a beszédben, vezesse el őt a bankárhoz; még ma meg
132   21,  VIII |                 tudtuk, hogy hol hagytuk el a vitát?~Aztán nem is kezdtük
133   21,  IX   |                 név viselői korán halnak el. Ez az én vakhitem.~Én láttam
134   21,  X    |                 aki egyszer látott, soha el nem felejt.~Akkor zavaros
135   21,  XI   |                Te fergeteg jöjj…~S szórd el csontommal hírem, nevemet, ~
136   21,  XI   |                 adj Istenem…~… Ott essem el én ~A harc mezején,~Ott
137   21,  XI   |             végszava zendül ~Hadd nyelje el azt az acéli zörej,~A trombita
138   22        |                olvasni, míg a lélegzetem el nem fogyott. A rektor úr
139   22        |              gyáva voltam, nagyon gyáva.~El nem mertem menni az iskolába,
140   22        |            borzalmas eszméken azután úgy el tudtam gondolkozni, órákig
141   22        |           kukoricaszárból házat, amelybe el lehetett bújni, ott faragtam
142   22        |                 azt kérdezi, hogy szépen el fogjuk-e temetni?~Ez a szó
143   22        |               tőlünk, s én olyan távolra el nem mertem volna vele indulni,
144   22        |             könyökére, hogy az ríva ment el onnan.~Én megijedtem. Azt
145   22        |                  barna almáriumok zárták el a kilátást, megvénült pohárszékek,
146   22        |                 testamentomban; eresszen el már játszani.~E naiv véleményre
147   22        |             megszólalt, akkor hallgatott el mindenki, az ő szavába nem
148   22        |                  codicillusban; mind úgy el vannak látva a gondoskodó
149   22        |          nyomorúságba jut, azt a többiek el ne hagyják; egymás árva
150   22        |                  nyugodt lélekkel mondta el; ha beszéd közben egyik-másik
151   22        |             mondani?~      ~Még nem múlt el az az esztendő, amidőn egy
152   22        |                 mint valami álom, vonult el előttem egy feketébe öltözött
153   22        |             kifáradna abban, ha azt mind el akarná regélni, ami e családdal
154   22        |             másikra járt, egyszer azután el is maradt, ahol örökre kigyógyult.~
155   22        |                ti sírotokat? Én temessem el valamennyit! Oh, ez kegyetlenség!
156   23        |              képviselő, aki mindenképpen el akar tagadni az ötven esztendejéből
157   24        |                mestere. A múlt farsangon el volt terjedve a magas szocietás
158   24        |               szokott családi koncertben el is játszottak. Mindenkit
159   25        |              szüretkor én magam készítem el a gulyáshúst! Ezzel a szóval
160   25        |              odalenn!”~De azt nem árulta el, hogy mire várnak?~Nagy
161   25        |               elámulás csak akkor fogott el, mikor a terembe léptem,
162   25        |                   de soha egy pillanatra el nem veszti a komoly délcegségét,
163   26        |                  a Hattyú. Maga adomázta el egyszer a főpap, hogy mikor
164   26        |              igazán és komolyan ismerjük el a főherceget, mert lakomát
165   27        |                 a trónörökös maga ejtett el. A többi is mind tanulságos
166   28        |              Akkoriban rövidebben bántak el vele. Ő 41 éves volt, én
167   28        |               hogy teneked megbocsátott.~El voltam szörnyedve a drákói
168   28        |                be az anyámhoz, s mondjuk el neki, hogy kibékültünk,
169   28        |      felajánlotta a közreműködését, hogy el fogja énekelni Belizár operából
170   29        |              ismeretes író anticipálván, el is szelelvén egy novella
171   30        |             Azokban az időkben nappal is el lehetett viselni a piros
172   31        |                  ketté a föld, s nyeljék el, temessék el őket közköltségen.~
173   31        |                   s nyeljék el, temessék el őket közköltségen.~A gazember!
174   31        |                  az éneklők régtől végig el akarják énekelni Kölcsey
175   31        |                  Egy kis csalit választa el csak a danolóktól, annak
176   32        |                mi.~Pedig még nem mondtam el mind. Mert nálunk még a
177   32        |                mandarin rangot foglalják el az akadémikusok, kik közül
178   32        |                 angolt azért, hogy lássa el varrótűvel az egész világot,
179   32        |              franciát azért, hogy Európa el ne aludjék, az olaszt azért,
180   32        |                ez öntudatban, s fogadjuk el a titulusunkat.~Arra pedig
181   32        |        Magyarországon. – Akkor kezdődnek el az új képviselő-választási
182   33        |                okos embernek ne ismerjem el.~A jámbor Apafi fejedelem
183   34        |                  tartotta, állva mondani el élte keserűségeit.~Elmondá,
184   34        |                  Engem a szánalom fogott el, s egyúttal a szégyenpirulás.
185   34        |           aggódtam.~Mintegy tíz nap múlt el azután, midőn egy délelőtt
186   34        |               szerencsétlenség…~– Hagyja el, mert most mindjárt én kezdek
187   34        |                  most mindjárt én kezdek el beszélni arról, hogy milyen
188   34        |          hónapban konfiskálják, amellett el vagyok ítélve háromesztendei
189   34        |                ugyan nem tudom, hogy jut el Zomborig?~Azt is megköszönte.
190   34        |            hidegen, vagy melegen költi-e el; megáldjuk egymást kölcsönösen,
191   35        |             Amint széttekintünk, egészen el vagyunk bájolva; a közönség
192   35        |                 belőlük, s azután kezdik el csak még egymást con amore
193   36        |       táncoltatnak meg a hátán.~Ha pedig el akar szökni a baj elől,
194   38        |                amit alkalmilag Pesten is el szoktak kívánni.~Valahányszor
195   39        |              láthatatlan múzsájának mond el.~És ha még hat emelete volna
196   39        |             képecskéket mégiscsak inkább el lehet adni, mint a verseket.~
197   39        |           hangoztatott… és ezt most majd el sem hinné senki.~Oh, aranyat
198   40        |              fele szavainak bizonyságául el is hozta magával két felnőtt
199   41        |            ismerősöm szépen, hogy vinnék el egy levelet Pestre egy másik
200   41        |                  mert a jég még nem ment el a Dunáról; holnap iktatják
201   41        |                  Komáromtól még nem ment el a jég.~Annyira tehát már
202   41        |                 Majd péntekre. (Pénteken el szoktam szökni hazulról.)
203   41        |                 jó a munkája, csak vigye el ehhez meg amahhoz a kiadóhoz,
204   41        |                már mégis nem vállalhatja el. Néhány nap múlva találkozom
205   41        |           öregasszony, ez az öregasszony el nem tudja gondolni, miért
206   41        |                  valaki megbánt: azt úgy el tudom felejteni, mintha
207   41        |            megszeretek, azt nem felejtem el.~
208   42        |                   utoljára engem kezdtek el döfölni könyökkel, hogy
209   42        |                lesz, mint lesz? Ki látja el majd munkával? Ki ír bele
210   43        |               neve!~A tápióbicskei csata el volt már vesztve; az osztrák
211   43        |                olyan vitéz, ki a hadsort el meri hagyni, s egyedül előrevágtatva
212   43        |            lovagjaikat elhagyva rohantak el a pusztába. Felét sem sikerült
213   44        |            szokni, csak azután mondhatni el róla, hogy ez már katona.~
214   44        |                Gózon is e csapattal ment el. Nem kalandot, nem új pályát
215   44        |               hajtatott végre.~Alig múlt el nap csatározás, elő- és
216   44        |           egyiket a másik után hurcolták el holtan, összezúzottan az
217   44        |           szétriasztva a fedezet. E perc el lett döntve a nap sorsa.~
218   45        |                  tanárokat tanszékeikből el nem távolították, hatáskörüktől
219   45        |           buzgalmuk, sem honfi érdemeik: el kellett temetkezniök zárdáik
220   46        |                 a fehér asszony nem tűnt el, hanem megállt, és merően
221   46        |                  főhadnagy maga foglalta el a kísértetes őrállomást.
222   47        |                Csak az idegen gróf nézte el csendesen, s nem ajánlkozott
223   47        |             bizonyos volt, soha egyet is el nem hibázott; ha egyszer
224   47        |                  dolog volt nézni, hanem el kellett ismerni, hogy igaza
225   47        |                nyereséget, vagy fogadjon el váltót, ha jobban tetszik.~
226   47        |                   Csak hetek múlva mondá el a kávés bizalmasabb ismerőseinek,
227   47        |               hanyatlani kezd, s hogy őt el akarják fogni, hirtelen
228   48,  I    |             fölöttünk.~Egyik csapást még el sem sirattuk, már jön a
229   48,  I    |                találjuk azt? Uram! Uram! El akarod-e veszíteni a te
230   48,  I    |               halomra, gulyákat sepertek el, milliókat vesztegettek
231   48,  I    |              Mint a villámszikra terjedt el a jó szó a hallgató nép
232   48,  I    |              pusztítás útjait.~Lám, hogy el lehet fordítani az ostort
233   48,  I    |                bámulatára, ott fojtották el puszta kézzel az égést,
234   48,  I    |       közszabadulásért.~Mi pedig mondjuk el ez esetet mentül többeknek,
235   48,  II   |                 és sokan átkozva hagyták el küszöbét; de minden átok
236   48,  III  |            megszolgálhaták, akkor haltak el.~A vén iskolamester egyedül
237   48,  III  |                  megtérni? Melyik temeti el a másikat? Milyen szomorú
238   48,  III  |              legutoljára, a nő költözött el elébb.~Azon órától fogva,
239   48,  III  |                 a rendén iszik.~Ki hinné el azt öregemberről, hogy egy
240   48,  IV   |               szabadítják.~Így porladtak el lassankint a zsombékok,
241   48,  V    |                Szentpétervártól ki lopta el ragyogványát?~Adjátok ki
242   48,  V    |              erős parancsot, hogy tűnjék el a szomorúság az arcokról,
243   48,  V    |             fekete érckösöntyűk foglalák el, s ami ragyogott itt amott,
244   48,  V    |        legkedveltebb táncok zenéit verte el az érchúrokon. Ah, az érchúrokat
245   48,  V    |                sírt, zokogott, s sietett el haza onnan: félóra alatt
246   48,  V    |                uram, irgalmas úr, engedd el a vigalmak napjait nekünk:
247   49        |               Egy vers története~Sokszor el volt már mondva, de nem
248   49        |                 előtt.~…Egy vers kezdett el ez időkben kézről kézre
249   50        |           micsoda ügyetlenséget követett el ma a gyűlésen!” Széchenyi
250   50        |              Semmi anekdotát sem kezdett el azelőtt.) Húzza a hat osztrák
251   51        |             Éppen Németországban kezdeni el a koldulást? Az nem lehet.
252   51        |                betért, azzal utasították el, hogy itt nincsen közkorcsma,
253   51        |                 ott is azzal utasították el, ment a harmadikba, ott
254   51        |                 át akar jutni, s így ért el hazája fővárosába, országa
255   52        |              Felelő Márton lenni, hacsak el nem mondja ön, hogy mi az
256   53,  I    |             tudom, minő úton-módon indul el valaki, hogy hozzákezdjen
257   53,  I    |             szegedi fákra nézve nem jött el a tavasz. Ott most nincs
258   53,  I    |              Most is ott őrzi a házat, s el nem csalható a helyéről;
259   53,  II   |      megmozdítani lehetetlen. Ez beszéli el, hogy a húsz munkás odalenn
260   53,  II   |                 elsüllyedni. Hova tűntek el azok, hogy maradt ő meg
261   53,  III  |                róla, s vakmerőnek ismeri el az eszmét és kivitelét,
262   53,  III  |               pedig nyugodtan mondhatjuk el, hogy e gátfallal örökre
263   53,  III  |            vonalát is, mely most készült el cölöpzetekre építve, éppen
264   53,  IV   |              mint egy fehér bástya vonul el egyenesen, túl rajta a szegedi
265   53,  IV   |            oldalon Dorozsma házai zárják el a láthatárt, egész odáig
266   53,  IV   |   következményeit semmi mérnöki tudomány el nem hárítja. Hanem aki ettől
267   53,  V    |                 mutatják a réteget, mely el lett innen kubikolva. Valamikor
268   53,  V    |           lovával és kutyájával temessék el. Talán éppen Thonuzoba volt?
269   53,  V    |                   hogy az egész Öthalmot el fogják hordani, kerüljön,
270   53,  VI   |         katasztrófa napján sem vesztette el ezt a nyugalmát. Beszéltünk
271   53,  VII  |               SZIVATTYÚK~A küláradat már el van zárva, a belül maradt
272   54        |              tudjuk, még nem következett el; s amíg odáig eljutnánk,
273   54        |                     No, kópé, most ugyan el nem mégy többet a kezem
274   54        |   összeölelkezett, megcsókolták egymást, el voltak ragadtatva a dicső
275   54        |         poharakkal, amik nélkül a zsenik el nem lehetnek. Ide szállítá
276   54        |                jobbik szobát választotta el magának.~A mecénás rögtön
277   54        |                   unszolá a földesúr, ki el nem tudta gondolni, hogy
278   54        |             ilyen egyetértésben hagyhatá el a két lánglelkű költőt,
279   55        |                  utazni? Én nem raboltam el szegényt. Kérdezd meg kocsisodat:
280   55        |                  voltak már szokva, hogy el sem válhattak többé. Tanaszi
281   55        |               híjon az úr, vagy eresszen el, s fogadjon mást, akinek
282   55        |                  sehogy sem szívlelhette el az ülvemaradást, inkább
283   55        |               gazdája; senki sem ismerte el sem a kalpagot, sem a narancsot
284   55        |                 tordai kaszinóban csípte el így egyszer a jámbor segédlelkészt;
285   55        |              víztől. Lám, a víz pusztítá el utóbb is. Ha a borra bízta
286   55        |            hagytak addig neki békét, míg el nem tuszkolták egy híres
287   55        |                  fiú, hogy addig ne lopd el a csizmám, míg benne van
288   56        |                  férfiak nevei enyésznek el a háladatlan világ előtt,
289   57        |                világot!~Nyomtalanul tűnt el Kliegl, ki a betűszedő géppel
290   57        |                 szegény földműves, múlik el valami félreeső faluban.~
291   58,  I    |              hogy X. X. nem mulasztandja el az unalmas szebasztopoli
292   58,  I    |                  nemcsak Krímiában esnek el az emberek, hanem minálunk
293   58,  I    |             negyedévi fizetését költötte el e virágokra… Minő vakmerőség!
294   58,  I    |            egészen magamon kívül hagytam el a mai előadást. Azt a gyűlöletes
295   58,  I    |                egészen hatástalanul múlt el az előadás, pedig tudta
296   58,  I    |                  fogva több magyar lapot el nem olvasok soha…~      ~…
297   58,  I    |                szükségeltetik, s már azt el is készítettem: természetesen
298   58,  I    |               hogy mennyire nem lehetnek el nálam nélkül. Korán reggel
299   58,  II   |             Pesten megtudnák, nem hinnék el, hogy az egész társaságban
300   58,  II   |                 itt maradunk, lehetetlen el nem vesznünk; ami darabjaink
301   58,  II   |      gazdasszonyom, egy vén rác kufárné, el nem hinné, amit mindennap
302   58,  II   |               elmentek az ablakom alatt, el nem tudják gondolni, megbolondultam-e,
303   58,  II   |                  hogy tartott, hanem még el is temettessen, jó lesz,
304   59        |            hagyom ezt a levelet, olvassa el.~Én magam megyek haza holnap
305   59        |                azért, hogy rekommendálja el valami kiadónak. Kikerestem
306   59        |             legjámborabbat, ahhoz vittem el. Először megőrült, azt gondolta,
307   59        |              volna meg; de két nap alatt el akarni olvasni azt, amit
308   59        |           magasztalást, amivel személyem el fog halmoztatni, úgy léptem
309   59        |                  engem: arcomnak annyira el kelle változni e váratlan
310   59        |            boltjába, ott nyomtam azt is. El akart osonni a hátulsó ajtón,
311   59        |           maguknak, hogy otthon olvassák el. Valának ők szám szerint
312   59        |               fölösleges iratomat égesse el, meglehet, hogy az is közötte
313   59        |                  megkértem, hogy olvassa el már egyszer azt a munkát.~
314   59        |            kellett őrülni, s úgy mondani el azt, amit én különben mint
315   59        |            elutazó művész után én sírtam el az elválás keserveit, minden
316   59        |                húzva, azokat a színpadon el sem akarják mondani?~– Csendesen,
317   59        |             drámaírók!~Hogy a színháznál el akarnak nyomni, azt igen
318   59        |          Estefelé úgy vettem észre, hogy el vagyok fáradva, és megéheztem.
319   59        |          egyéniség.~– Fölséges, barátom. El ne maradj belőle, mert olyan „
320   59        |                reggelig.~– Csak nem tart el addig?~– De köszönd meg,
321   59        |                  köszönd meg, ha akkorra el tudják igazítani, hogy ki
322   59        |            zsebéből, és olvasá: – Takard el vén fogatlan idő rongyos
323   59        |              tárcája az asztalon, vigyem el azt: úgy sincs benne semmi.~–
324   59        |          szerzőjét! Elégetem. Nem égetem el. Meggyulladna tőle a város;
325   60        |                 Kassán palotákat bírtak. El lehet képzelni, mennyi asszony
326   60        |                Sem bokrétát nem fogadott el, sem táncba nem állt fel,
327   60        |                 arra aztán együtt lejték el azt a deli táncot, kinek
328   60        |        végeztével a fejedelem még jobban el volt varázsolva a gyönyörű
329   60        |                kérek, azt én fenségednek el nem mondhatom, csak négyszem
330   61        |                  még a padláson sem fért el.~Sok embernek sok szája
331   61        |                 a borának; nem locsolták el a padlón; nem kértek belőle
332   61        |       kitisztogatta a bankót, némelyiket el is vitte olyan messze, hogy
333   61        |                 akkor elvitt, nem bújt-e el egy-egy tallér, ami akkor
334   62        |            átizzadt öltöny.~Így jutottak el Szegedre.~Hogy minő volt
335   62        |                Hány emberélet veszhetett el a családi tűzhelyhez való
336   62        |               asszonyt félőrülten vitték el onnan.~*~Egy másik félőrült
337   62        |                   a kocsi egy perc alatt el volt árasztva, a két ló
338   62        |                   azt súgám neki: „Hagyd el, bajtárs, mindnyájunkkal
339   63        |            napszámosok ideje következett el, akik megszántogatnak egy
340   65        |        megtízszerezze; büszkén utasított el magától minden nem hívott
341   65        |                  azt mondta Nyáry: „Hidd el, minden ember addig él,
342   66        |                meg, és azután sem tértek el meggyőződéseink soha.~A
343   66        |                  parlamentben, némuljunk el a népakarat előtt; ne szóljunk,
344   66        |                   azzal a tudattal, hogy el kell ugyan vesznünk, de
345   66        |                vesznünk, de hát vesszünk el együtt és becsülettel.~És
346   66        |             titkári állomást; ne fogadja el azt a másik kinevezést.
347   66        |             fölvett a kocsijára, s aztán el sem eresztett többet, amíg
348   66        |             élcekben tört ki, egy percre el nem hagyta. Végtelenül lenézett
349   66        |                  azért mégis engemet, ki el voltam határozva együtt
350   66        |                  határozva együtt veszni el vele, a menekülésre biztatott.~
351   66        |               bizonyos volt felőle, hogy el lesz ítélve hosszú fogságra
352   66        |       fogolytársainak. Férfikedélye soha el nem hagyta. Ott megtanult
353   66        |                az elsők elejére emeltek, el szabad veszni anyagi elpusztulás
354   67        |                 őt szíveitekben; mert ha el találtok róla egyszer felejtkezni,
355   68        |         imádkoztak! Most már az a kor is el van temetve mélyen. S aki
356   68        |               haladók sem jutottak volna el e célhoz. Ezt a „haza bölcse”
357   69        |           hagyományozta.~Az az alak tűnt el benne, akit az országban
358   70,  2    |                  arcát, mert ő mondhatja el Árpád apánk után magáról,
359   70,  2    |         szomszédban?”, mely bár nem érte el egészen az elébbi sikerét,
360   70,  3    |             irodalmunknak, akiről méltán el lehet mondanunk, hogy nagy
361   70,  4    |              arany kitéve a fejére, amit el is nyert azáltal, hogy egy
362   70,  4    |      foglalkozásnak, de senki sincs, aki el ne ismerné azt, hogy aki
363   70,  5    |               Ezüst-Húszast, nem feledve el annak a Február 11-i tószt
364   70,  8    |           műveiről azt az irigységnek is el kell ismerni, hogy azok
365   70,  10   |                  hadvezéri állást foglal el az újságírás mezején.~S
366   70,  10   |              azok meg nem betegszenek, s el akarja velünk hitetni, hogy „
367   70,  12   |                 hogy a költészet mezején el fogják érni azt a nonplusultrát,
368   70,  12   |      versenyfutónak.~Kettő-három közülök el is érte, hogy halhatatlanná
369   70,  12   |        legbölcsebb jutalmat Degré nyerte el az olympi küzdelemben: őt
370   70,  12   |                unicis sabinis.”~Ő nyerte el a tíz között a legmagasabbra
371   72,  I    |          deferenciával nézte, hogy költi el az eccellentissimo senor
372   72,  II   |                 pompás eszmét, amit most el akarok neked mondani.~Vajon
373   74        |              akart neki csókolni. „Hagyd el, ecsém – szólt az öreg úr –
374   74        |            emberek, kik ott körül ülnek, el nem tudják érteni, mire
375   74        |                 a szép emléke ne vesszen el a mi földünkről.~
376   75        |           publikum már most olvasson hát el egy csomó novellát, ha azt
377   75,  0(2) |              évben azonban maga rontotta el a szerkesztő a dolgot, mert
378   76        |                 őszinteség sem jó. Önnek el kellett volna azt hallgatni,
379   76        |               Bizonyosan a postán tévedt el, vagy a címre nem akadt
380   76        |                álnév alatt, s maga nyeri el a pályadíjt.~Ami a műmellékletek
381   76        |                  számadásra vonni; sokan el is felejtik, hogy prenumeráltak,
382   76        |              előfizetési pénzét az vitte el. Azt is hirdetheti az ember,
383   76        |         tizenötször ki volt adva másutt, el ne felejtse alátenni asteriszkuszban,
384   77        |                Jaj, Márton bácsi, mondja el, milyen az a pokol?” (Hallom,
385   77        |                mind körül nézni, annyira el voltam foglalva a magam
386   77        |                  kemencébe löktem, kezdé el elhamvasztott verseit még
387   77        |               gömbölyű hasunk van! Tátsd el csak a szádat!” Azzal elkezdtek
388   77        |                  eljátszotta; játszad te el a másodikat!”~A harmadik: „
389   77        |             megcsiklandunk; nem futhatsz el előlünk.~– Nem! Nem! – süvölte
390   79        |        közgyűlésen doktor Kaszáló nyerte el a halálfejrend nagykeresztjét,
391   79        |                hogy az ő keze alatt halt el legtöbb ember.~…Az arany
392   79        |               két hónapi fogságra ítélte el, hetenkint 14 napi böjttel
393   80        |               meglevő ötezret sem küldik el; hisz úgyis mindegy.~A nemes
394   80        |                 a galibát csinálta, hogy el akará tőlünk magának vitetni
395   81        |                 több engedelmes hazafiak el is fogadák e mandátumot.
396   81        |                 azt, amit már kigondolt, el ne mondja.~Tehát a filozófiai
397   82        |               mindre azst mondják: „vidd el már Bécsbe!”~Már most kiabálj,
398   83        |           harmincon túl vagyunk, viszont el kell ismerniök, hogy mi
399   83        |              papirosból?~Jolánka és Ottó el is határozták, hogy nem
400   83        |                  így meg, hogy bábunőnek el kelle válni bábférjecskétől?
401   84        |                 birtok primae classis, s el van látva minden szükséges
402   84        |                  legyen a státus a lovak el nem vitetése felől, rájuk
403   86        |                 A napnak minden órájában el van foglalva minden hely
404   86        |                  egy óriási rák foglalja el a színpad elejét, mely úgy
405   87        |                  nép között élve tanulta el, nem úgy, mint akik a civilizált
406   88,  I    |                 majd azután szépszerivel el kell vinni a legalsó emeletbe,
407   88,  I    |                  akitől ez a kis nőördög el akarja őt csábítani. Most
408   88,  II   |                 hova legyen? Hogyan ölje el magát? Az ablakon ugranék
409   88,  II   |                festve van, karddal vágná el a torkát, de az nincs kiköszörülve;
410   88,  II   |               gyilkosságért nemcsak hogy el nem fognak, de sőt a közönség
411   88,  II   |                halni; mert már nem hiszi el neki az ember.~No, ugye,
412   88,  IV   |               táboraival, egyszer megint el fogja azt özönleni valami
413   88,  V    |         Különösen pedig azt ne higgye ön el neki, hogy ő Párizsban lakik,
414   88,  V    |                 is ócsárolnak, az azután el is mehet zabot hegyezni
415   88,  V    |                   hogy ne szuszogjon, és el ne találjon aludni.~A vén
416   88,  V    |                 még a legyet sem hajtani el az orráról. A kritikusok
417   88,  VI   |                szép jambusokban beszélik el a világtörténet legnagyszerűbb
418   88,  X    |              nincsen menekülés: neked is el kell mondanod, hogy milyennek
419   88,  XI   |                 sajnálkozással, hogy már el is van temetve. Pedig ezt
420   88,  XI   |                 meggyógyulva foglalhatja el ismét régi helyét; félbetegen
421   88,  XII  |              táncaik öröméből szakítának el néhány órát e színházünnepély
422   88,  XIII |           elbeszélni; de nem is beszélem el; aki jó ember, nézze meg
423   89,  II   |        menyasszonyául, hogy úgy temessék el? Mi közöm hozzá? Egyszer
424   89,  II   |                  faluhoz oly közel halad el a vonat, hogy a faluvégi
425   89,  II   |                 szent feszület ott suhan el az ablak alatt. Az apáca
426   89,  III  |               utcán tolvajt fogtak volna el, s azt a nép ki akarná szabadítani;
427   89,  IV   |            rábíztam magamat, hogy vigyen el a Reichstratba.~Hanem aztán
428   89,  IV   |             Lassú, leptető modorral mond el egy hosszú szónoklatot,
429   89,  V    |        országgyűlés egyhangúlag fogadott el, csaknem vita nélkül. Honnét
430   89,  V    |               van itten.” (Nem mondhatom el, hogy mi!)~Hanem megmagyarázhatom,
431   89,  V    |                 elöl kezdem. Azonban itt el kell előbb mondanom a hírlapkiadásnak
432   89,  VI   |                 és amidőn vendéget fogad el, midőn azt már jól tartotta
433   89,  VI   |                 ő egész delíciával költi el a pazar bankett végén azt
434   89,  VII  |              Este kilenc órakor fogadott el (megesik, hogy éjfél utánra
435   89,  VII  |       kézszorításnál acélizmokat árulnak el: arcát semmi arcképéhez
436   89,  VII  |                  olyan kegyes volt, hogy el sem hagyta mondanom azt
437   89,  VII  |            patriarchális csókkal bocsátá el kedveseit; üdvözlő hódolatát
438   89,  VII  |                  azt a részt foglalhatná el, amit rutének laknak; hárommillió
439   89,  VII  |      uralkodóváltozás esetére.~– Higgyék el önök, hogy az orosz trónörökös
440   89,  VIII |    felvilágosítással, s ezt mulasztottuk el eddig, amihez pedig nem
441   89,  VIII |              természetesen nem mulasztva el az ellenzék nézeteit is
442   89,  VIII |               igaz tanújelével halmoztak el, hogy ez eddig előttem „
443   89,  VIII |                ottlétem alatt úgy látott el, mint egy fejedelmet – jobban!
444   89,  VIII |                 nevét gyenge emlékezetem el nem veszté: Salingré, Leefeld,
445   89,  IX   |                az első kiadásban fogyott el. Ez nagyon leszállítja a
446   89,  IX   |                amennyit a német közönség el ne fogyasszon. Mesés nagyságú
447   89,  IX   |               lázas mohósággal nyeletnek el. Hanem őrizkedjék valaki
448   89,  IX   |                jelenik meg vagy kezdetik el a közlés a németországi
449   89,  IX   |                  irodalmunkkal foglalunk el a külföldön, azt hadvezér
450   89,  IX   |                  külföldön, azt hadvezér el nem veszi, diplomata el
451   89,  IX   |                  el nem veszi, diplomata el nem disputálja tőlünk.~Jóakarat,
452   89,  XI   |             rossz finánciái sem áztatják el a német irányadó közvélemény
453   89,  XIII |                csak ez eredményt sorolom el, egyúttal utasításul más
454   89,  XIII |                kincstárnak. Hogy veszett el a telér? Annak históriája
455   89,  XIII |             szomszédságában lenni, s oda el nem menni morális lehetetlenség.~