| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] mosolytól 1 mosom 1 mossa 1 most 411 mostan 2 mostani 21 mostanra 1 | Frequency [« »] 474 minden 455 el 415 e 411 most 402 o 402 ott 352 úgy | Jókai Mór Életembol IntraText - Concordances most |
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1 1 | Ha ott maradtam volna, most talán az egész világ volna
2 1 | akkor ellágyul a nemzet, most nincs Magyarország.~A csillagképletek,
3 1 | Ha ott maradt volna, most a drúzokkal együtt juhokat,
4 1 | Istenarcát, s fényétől még most is elvakul szemem, ha visszatekintek
5 1 | bizonyos, hogy abban az esetben most Magyarország körös-körül
6 1 | kinek históriai nimbuszából most egy sugár sincs elhomályosulva! –
7 1 | Amphiktionoknak nem azt jelenté-e ki most legközelebb: „Semmit sem
8 1 | nagyon azt a farkast, arról most már fogalmam sincs. Hanem
9 1 | Hanem a farkas meg a vers most is megvan valahol, mert
10 1 | másokhoz évekig készültem, s most bánom, hogy a tűzbe nem
11 1 | ébren tartásáért írjak – most már nincs rá szükség: most
12 1 | most már nincs rá szükség: most már csak magamnak írok.~
13 2, II | egymást, messziről köszönt; és most nem akar a másikra ismerni,
14 2, II | halállal felér; és aki még most is ugyanaz maradt, aki volt
15 2, III | Debrecennél megvert hadtestet most már előreküldve.~Déltájon
16 2, III | gondolók.~– Mennyien vagytok most mindössze? – kérdezők tőle.~–
17 2, IV | hazafi osztályok iránt.~Most nincs itt az ideje annak
18 2, V | ismertem, mint Bakonyi segédét, most alig ismertem rá övig érő
19 2, V | létszáma – kérdezém –, mik most közvetlen az ön vezénylete
20 2, V | sebét beköttetni.~Mintha most is látnám azt a hosszú,
21 2, V | kemény tekintetű szempár most is, és mondaná: „Látod,
22 2, VI | kell országotok; ha ti még most sem tudjátok, hogy miért
23 2, VI | alatt e szobákban mondatott; most is oly rettenetesen jelen
24 2, VI | kevesebben leszünk, hogy most már igazán szemközt áll
25 2, VI | elvesztette Görgei Magyarországot.~Most is előttem áll a mosolygó
26 2, VII | kezébe, s a fővezér, ki most már diktátor, azonnal rendelkezéseket
27 2, VII | Így gondolám ki magamban: most e halk, együtésű léptek
28 2, IX | elmásított arccal, nem nevettek most egymásra, hanem sírva fakadtak,
29 2, X | hona boldogságáért hozza – most minket okolt, hogy ez áldozatok
30 4 | utolsó jelenetét várom: no, most jön az almáriomesés, ecetes
31 4 | Furcsa az, hogy ez még most is eszembe jut. Még az is,
32 4 | múlt évben), Vörös Benő (most ügyvéd), Goda Sándor (elesett
33 4 | mechanikai talentummal, még most is más szolgálatában keresi
34 4 | ellenvetés; hogy szegény Táncsics most odahaza van a családjánál,
35 4 | hogy egy nemzeti mártírt most ide a színpadra cipeljünk,
36 4 | egymást gyámolítja. Próbálja most ezt valaki eldeklamálni,
37 4 | érsek is tapsolt! Majd adna most a pásztorbottal, csak beszélnék
38 4 | Utolsó színpadi föllépésem most volt Budán, egészen tudtomon
39 4 | a zártszéksorban, s azok most kétségbe vannak esve, s
40 4 | utolsó fellépésem, s már most visszalépve a megérdemelt
41 5 | pénzügyminisztereknek, akik most egy kétezerötszáz-milliós
42 5 | növénykirálynékat, s mely még most is kedvenc dísze, gyönyörűsége
43 5 | rengeteg nagy szám: s mi volna most az ország, ha ez akkor létesült
44 5 | magyar úri család ivadékaiban most is hellén vér folydogál.~
45 6 | hogy akkor ifjak voltunk, most pedig vének vagyunk. Nem
46 6 | Akkor azt hittük, hogy már most meg van nyerve minden, s
47 6 | Akkor talán több erővel, most talán több bölcsességgel
48 6 | helyzete kedvezőbb lett most azáltal, hogy jelenleg magának
49 6 | alatt sem múltak el, még most is élnek, és élni fognak.~
50 6 | testvériség”.~E három szóban most is benne van Magyarország
51 7 | nemzeti szalagokat (az enyim most is megvan, még akkor gyöngéd
52 8 | egy krajcárt értem, már most érek két krajcárt.”~És nevetett
53 8 | krajcárra becsülte magát. – Most már gyémántokat érsz, jó
54 8 | gyémántokat érsz, jó öreg barátom, most már el vagy temetve. – Meg
55 8 | családatyja volt ő. Szigorúbb sors most falun kényteti élni. Szántani,
56 8 | azért ő buzgón dolgozik most is, nevét újra meglátandja
57 8 | csináltunk a jövő felől. „Már most én is örömmel kezdek újra
58 11 | nincsenek megelégedve.~Most szóljunk az ünnepélyről.~
59 11 | a külső utcák nagy része most is romban hever, s a város
60 11 | éji utazás, mint szokta, most is megtöré egészségemet,
61 12, I | felejtsék önök, hogy én most önöket megdorgáltam.” –
62 12, I | többire amnesztiát kaptunk. Most azt hallom, hogy gr. Z…
63 12, I | egész Európa ott van.~Már most én miről kezdjek el beszélni
64 12, I | hozzám e szavakkal: „Én most egészen a jövő században
65 12, I | micsoda párthoz tartozik most?~– Én mindenben Ghyczy Kálmán
66 12, I | szavazattal.~– Későn jönnek. Már most csinálják jobban, akik jobban
67 12, II | sóhajtás hangzani: „buffet!”~Most végre megkondul a jelt adó
68 12, II | délceg léptekkel, mintha még most is főhadnagy volna, s a
69 13 | micsoda művön dolgozik J. most? – mire a kérdezett elmondá,
70 14 | még csak a főváros volt: most következik az egész ország.
71 14 | éljenzés topográfiájából: „most odafenn járnak Zemplénben…
72 14 | odafenn járnak Zemplénben… most a Tiszavölgyi vármegyékbe
73 14 | vármegyékbe jutottak el… most utaznak a szép Erdélyen
74 14 | megérkezésükre várva.~A királyfi arca most is ragyog a mosolytól; de
75 16 | magyarázta Jókainénak: „Most itt jön az asszonyok örömzaja!
76 16 | mennyboltot; azt hiszem, most mindjárt felrepül (hisz
77 16 | hisszük, hogy a kerekes gép most mindjárt nekigördül, s odakartácsol
78 16 | gyújt – de melegen hagy…~Most azután csak a közönségről
79 16 | jellemet öltött, hogy én most már igazán nem hiszem, hogy –
80 17 | maradni. Tehát maradt már most csak ötven virág a fámon.~
81 17 | a féreg meghagyott.~Már most nincs több egynél. Hogy
82 17 | a körtét. Na, ehhez már most még a madár sem fér.~Sajnálom,
83 17 | féregre nem is gondoltam.~*~Most már – negyven esztendő múlva
84 17 | körtefának az életírását. Most is megvan: minden évben
85 18 | levente modort tüntetett fel, most a szívélyességnek egész
86 18 | országgyűlésen is van feladata.” „Most már kevesebb, mint azelőtt,
87 18 | a szónoklatok küzdelme most már a gyakorlati feladatok
88 19 | sorok közt olvastatnom! Még most is megérzik a tollamon ez
89 19 | írott gyűjteményeiben, ott most is megkaphatjuk Csokonainak,
90 19 | embertárson segítenek, ~Amin most egy cifra tornyot építenek. ~
91 19 | költőinknek azzal, hogy most, midőn láncok nem terhelik
92 20 | mint Petőfi.~És így már most az is megérthető, amit Katona
93 21, I | fiatalabb volt akkor, mint most.~Mindegyikünknek volt saját
94 21, I | s azt szeretném, hogyha most is ott tanácskoznánk abban
95 21, I | Szabadszálláson, mert hiszen neki még most élte virágában kellene lenni;
96 21, I | Petőfinek. Csak azért kívánta őt most meglátogatni, ezen jártában,
97 21, III | ránk valamit tartani.~– Most már te se nyugodjál addig –
98 21, IV | magunkban, be vígan van most ez a Petőfi! Közel volt
99 21, V | becserélni rosszabbakkal, most azután betegen, nyomorultan
100 21, V | eltöltött órái.~Itt kezdődik most a tragédia.~Volt Pákhnak
101 21, V | nem értek.~Ott volt és van most is egy sor rongyos, szurtos
102 21, V | költeményeit, s olvasta Bèrangert (most már Heine s Bèranger voltak
103 21, VII | szigor a szülői házból, és most arról volt szó, hogy az
104 21, IX | volna, talán Petőfi is élne most. Talán őrszelleme tudott
105 21, IX | bebarangolta az egész hazát; most már kényelmesebb úttal,
106 21, IX | annál nehezebb szívvel, mert most már volt, ami Pestre visszavonja:
107 21, XI | szerető olvasóra nézve, mintha most végigolvassa Petőfi verseit,
108 21, XI | Most gomblyukamban a virág, ~
109 22 | megvernének. Hogy mer az a fiú most hazamenni az atyjához?~A
110 22 | ki meg elhalt; sokra tán most is emlékezném, ha megint
111 22 | hogy olyan kis fiú legyen most is, mint ezelőtt egy negyedrész
112 22 | háromszáz közül.~Egy-kettő még most is járja velem az iskolát,
113 22 | anyjuknál, a föld alatt, s most már mindent tudnak. Egy-kettő
114 22 | sorsot ért, van olyan, ki most boldog. Némelyik ugyanazon
115 22 | iskolában elmaradt; erre még most is emlékezem, az én legelső
116 22 | támad körüle: olyan, mint most. Néha az iszonyattól fel
117 22 | annyira megmaradt, hogy most bottal járok még az udvaron
118 22 | megijedtem. Azt gondoltam, no most mindjárt exequálnak bennünket
119 22 | parancsoló homlokkal!~Mit mondhat most a jó öreg mama?~Lecke után
120 22 | iskola kezdődött. A kis fiúk most is úgy siettek, nagy könyvek
121 22 | leckét.~A nagy tábla előtt most is úgy mondták: „ábe ab,
122 22 | megütik, megharap”.~A kérdés most is az volt, hogy „Ki teremtette
123 22 | felelni, és a bölcsek még most is törik rajta a fejüket.~
124 22 | asszony laka felé. A ház most is zöldre van festve, miként
125 22 | a mérges oroszlánfej még most is harapja a rézperecet,
126 22 | hogy ki van itthon? még most is azt felelik: az öreg
127 22 | jó öreg nagymama! Ő tehát most is él!~Végigmegyünk a hallgató
128 22 | állapotukkal. Ott a szegletben most is a nagy kerekes szék,
129 22 | ember azt gondolná, hogy most nevet, pedig ez nála annyit
130 22 | számos család? Miért van most oly egyedül?~Oh, arra mind
131 22 | Gyuri a jó nagymamának, és most mindazon szerelmét, mellyel
132 22 | eddig senki sem beszélt. Most azt vette maga mellé, az
133 22 | addig észre sem vették, most egyszerre udvarolni kezdtek
134 23 | egy apának két Tádé fia!”~Most közbeszól Deák Ferenc: „
135 23 | hogy mennyire meg vagyunk most elégedve az elnökünk csengettyűjével.
136 23 | volt ott Simonyi Ernő.”~Most már, ha a fejem leütik,
137 23 | was dahinter stecken!” Már most csak azért se foglaljuk
138 23 | sajnálatát mindnyájan osztottuk.~Most új látogatók jönnek: mi
139 23 | lélegzete, izomereje: s most már nemcsak az életnek,
140 23 | rokonai mondják, az öreg úr most már kész elfogadni a pest-belvárosi
141 24 | Előzékeny, megnyerő, lekötelező. Most a gimnáziumi III. osztály
142 24 | Bátyja ellenkezőleg már most is egy kis államférfiú.~
143 25 | főhercegnőnek:~– Eszembe jut most az az operett, aminek a
144 26 | azzal fogadtak, hogy: „Most már igazán és komolyan ismerjük
145 28 | városban, ahogy te üldözöd most a zsidót? Ezt nem tanultad
146 28 | boldogult édesapádtól! – Most rögtön eredj, és keresd
147 28 | teremtette.~– Hol keressem én azt most a városban?~– Az a te dolgod.
148 28 | ebédet már elmulasztottam, most még vacsorát sem kapok.~
149 28 | hanem én tetőled; s már most jöjj be az anyámhoz, s mondjuk
150 29 | előtt eltávozott Pestről, most egyszerre visszakerült,
151 29 | észnek és szívnek, pedig most sem tudom, melyik az egyik,
152 30 | volt a színész sorsa, mint most.~Mikor a jó Sz…i Kecskeméten
153 30 | tanulókból telt ki; még most is nagy többségben van e
154 31 | hogy hányan vannak, akik most nem tudnak aludni, és sírni
155 31 | aki olyan vígan tud lenni most?… Derék dolog ez a himnusz,
156 31 | kerülgetett soha.~És még most is, midőn meggyógyult kedéllyel
157 32 | rá igényeim. Először is most választottak meg tiszteletbeli
158 32 | Képzelhetni, hogy hol jövünk már most mi, többi parasztok?~Annyit
159 32 | ismeretlen fiatalember, aki most poharat emelt? Amaz ismeretlen
160 32 | szellem arisztokráciája!~S most következik az, ami előtt
161 34 | kirabolták a zsiványok! Most már három nap óta nem evett
162 34 | az nem szokása; s éppen most hallja, hogy egy gazdag
163 34 | szenvedett asszonyságnak, aki most Zomborba megy gazdag örökséget
164 34 | bocsánatot kértem tőle, hogy most többet nem adhatok, mert
165 34 | irgalmas emberek részvétét.~Most már nem bántam volna, ha
166 34 | vágná-e a szemem közé, ha most csak két húszast adnék neki?
167 34 | nagylelkűségemről, meg hogy most jön Zomborból, s négy nap
168 34 | szerencsétlenség…~– Hagyja el, mert most mindjárt én kezdek el beszélni
169 34 | olyanformát is, hogy már most nem bánom ám, ha nem látom
170 34 | megtisztelt látogatásával.~Most már nem adtam neki többet
171 34 | nagyon szerettem volna.~Már most csak azt hiszi mindenki,
172 36 | Aha! No, annál éppen most van tizenkét katona a Ráckrisztus
173 36 | ily tudósítást hoz:~„Q. Q. Most járt vidékünkön ama híres
174 36 | hitelezői is vannak.)~Már most kerülj haza, Tallérosy Zebulon.~
175 36 | méltóztatott igen sok pénzt nyerni. Most tessék kiegyenlíteni e kis
176 36 | átkozott híressélétel.~Már most szegény Zebulon barátunk
177 39 | szűk szobával (képzelhetni, most azon a helyen egy szoba
178 39 | János mester, van nekem most egy kis pénzem, megélünk
179 39 | búsuljon, ifjú uram, van nekem most munkám elég; majd elélünk
180 39 | ország hangoztatott… és ezt most majd el sem hinné senki.~
181 40 | nézve éppen nem hiba, hogy most már csak egy lábad van,
182 40 | nálad nem tesz különbséget. Most már repülj Isten hírével.~
183 41 | 48 óta per tu vagyok, s most már szörnyen átallom megkérdeni
184 41 | megmondani, miért jöttem én most ide? Mikor nyáron künn lakom
185 41 | s kétségbeesni, hogy már most nem mehetek tovább: ez igen
186 42 | adjam elő, hová tettem?~Már most tehát, nehogy rám fogják,
187 42 | makacsul fogám a tollat: de már most azért is egyszerre ezer
188 42 | mennyit? Mi a patvart csinálok most?~A lidérc orra hegyére tette
189 43 | folyamába, mely azt mondja: „Itt most megállj, más fejezet kezdődik.”~
190 44 | gyermekek voltak még. Csak most váltak meg az iskolától,
191 44 | visszalovagolt zászlóaljához.~– No, most, fiúk! – szólt hozzájuk. –
192 44 | parti erdő árnyékában.~És most azután csendesen, óvatosan
193 44 | híven, önfeláldozólag.~Most tudja szolgálni hazáját
194 45 | temetkezniök zárdáik falai közé; most is ott találhatná őket,
195 46 | képe mázolva krétával. De most már csakugyan megfoghatta,
196 47 | aranyból, mint amilyenen most lakunk. A grófot kezdte
197 47 | akkor az őt fabábbal!~Még most is mutogatják a Korona kávéházban
198 48, I | elé; minden kézbe odaillik most az ásó, kapa, nem szólnak
199 48, I | Jaj! Menekülni sem lehetne most hová, ha a tűzvész meglepné
200 48, I | melyet szomszédjai még most is siratnak; öröm és megelégedés
201 48, II | lakó is kihalt belőle. Még most is be van zárva.~Senki!
202 48, II | ottveszett, aki benne meghált. És most borzadva gondol mindenki
203 48, IV | hideg mocsárba vezeti őt.~Most e mocsár helyén gazdag mező
204 48, IV | az emberi ész és lelkierő most is képes csodákat elkövetni.~
205 48, IV | munkának, a hátralevő rész most még sokkal nagyobbnak mutatkozott;
206 48, IV | halál származott a vidékre, most életet ad, és gyönyörűséget.~
207 48, IV | úri telken osztoznak még most is kígyók, vízikutyák, ahol
208 48, IV | hazafi neve: Petrich Mihály. Most már azon földben nyugszik,
209 48, V | Ilyen vigalmak történnek most a nagy orosz birodalom fővárosában.~
210 49 | az őseivel, dicsekedhetik most méltán a fiaival.~Pedig
211 50 | mint rád haragudni. Éppen most egy jó szórejtvényt csináltam,
212 51 | hadjáratbeli fegyvertársak, most szintén nyugalmas polgárok;
213 51 | kardos úr, mint önök, s most sem vagyok se tolvaj, se
214 51 | büszkén, dicsszomjasan, s most hazatér rongyosan, éhesen,
215 51 | pénz! De hol vegye, aki most esett le a holdból?~Végre
216 52 | jöttem fel Pestre.~(No, itt most szűk lesz a kapca! – gondolám –,
217 52 | betöltendő.~(Azt hittem, hogy no, most én kerültem fölül.)~– Ugyebár?
218 53, I | hajdan Plevnának, nyissunk most egy állandó rovatot Szegednek.~
219 53, I | a várost bevehetjük. Még most csónakon megközelíthető;
220 53, I | része (kilenctized rész) most rosszabb a semminél. Ha
221 53, I | szerette a fákat. Csakhogy most nincs rajtuk levél. Forró
222 53, I | nem jött el a tavasz. Ott most nincs nyár, hanem csak izzó
223 53, I | figyelmeztet előre, hogy most egy háztetőhöz fogunk érni,
224 53, I | hangjára előjön odújából. Most is ott őrzi a házat, s el
225 53, II | egyike előtt látható még most is az a hat nagy hordó,
226 53, II | búzavetésnek a takarója. Most már kezd a nádnak a hegye
227 53, II | meg élve? Azt nem tudja. Most a malom helyén egy gömbölyű
228 53, II | A legnagyobbik kövön még most is ott van az idősebb fiú
229 53, III | töltésen kívül épült, s most már tökéletesen elzárja
230 53, III | A vihar jó leckét adott. Most már a háromméternyi koronájú
231 53, III | vastagságú vasrudakkal. Most azután áll a fal, mint a
232 53, III | összekötő vonalát is, mely most készült el cölöpzetekre
233 53, IV | is szörnyeteg lett volna, most itt van előttünk; egy új
234 53, V | ellátható. Ez adta a földet a most emelt szegedi töltésekhez.
235 53, V | módjáról!~Maga az Öthalom most is gazdag búzavetéssel van
236 53, V | Öthalomnak ez a hivatása. Most töltsük fel belőle a főutcákat;
237 53, VI | ember, amennyi ráfért. Még most is ott vannak. Száz napot
238 53, VI | mentve. Római jellem ez!~Most már csak az öregek és gyermekek
239 53, VIII| szárazon van; a kőművesek éppen most kezdenek hozzá, hogy leverjék
240 53, VIII| szegény Komjáthyból, akinek most is elég istenáldotta termete
241 53, IX | szegediektől hallottam.~Körülbelül most száz éve, hogy Szeged város
242 53, IX | koporsóikban az elhagyott utcákra.~Most aztán szentül hiszi a nép,
243 54 | rázzanak le róla, sőt inkább most a versíró traktálja azokat,
244 54 | nemzedék fogékony keblébe.~Most már tehát meg is házasodhatott.
245 54 | pártfogójával.~– No, kópé, most ugyan el nem mégy többet
246 54 | nyugodott meg, hogy már most azok teljes kényelemben
247 55 | hítták, hajporos coffját még most is viselte.~– Rendben van-e
248 55 | alkotott szó, melyet a tudósok most hoztak be, hogy két szónak
249 55 | Nagyon foglalkoznak. Bécsben most alig van jóravaló ház, ahol
250 55 | hadfi –, de végtére még most sem tudom, hogy mit tesz
251 55 | akarták azt neki elhinni. Most is Jankónak hítta mindenki,
252 55 | borra bízta volna magát, most is élne. A bortól nem ért
253 55 | hogy milyen csúnya város most ez a Bécs, napról napra
254 58, I | megér kétszáz forintot. Most itthon vagyok ennyi diadal
255 58, I | van nagy zavar: legalább most érezik, hogy mennyire nem
256 58, II | Utoljára sírva fakadtam. Még most is sírok! Oh! Inkább lennék
257 58, II | Sokáig tartottam magamat, most egyszerre odalett minden
258 59 | hogy megtudják, ki vagyok? Most bevallom. Úgysem veszek
259 59 | veszett állapot. Hát én már most mitévő legyek? A Dunába
260 59 | én előhúzom! – S képzelje most az úr, az én drámámat egy
261 59 | mondhatom. Azt hívém, hogy most már tehát átestem a nagyján,
262 59 | tehát átestem a nagyján, most már célnál vagyunk.~Tehát
263 59 | adják már a darabomat?~– Most nem lehet – lőn a válasz –,
264 59 | Ahá! Ott egy asszonyság most kezd beszélni; odatartom
265 59 | az én drámám. Amott látok most egy ihletett arcot, keblére
266 59 | vannak, hogy ott ne súgjon. Most még kevesebbet tudtam, mint
267 59 | komolyan azt hitte, hogy most álmodik, s szépen befordult
268 59 | nem álom ez, uram, amit most hall! – szólék, kirángatva
269 59 | Fizetek, mindent fizetek, most kapom az árendát; kárpótolok
270 59 | miatt elmaradt. Hanem már most hagyjam aludni.~Kezet csókoltam
271 59 | gondviselés műve, hogy én most itt önnel találkozom! Ifjú
272 61 | Tukma uram pincéjében elég.~Most őrá került a „vesski!” Bezzeg
273 61 | Bezzeg nem mondták azt most, hogy ilyen meg olyan íze
274 61 | krajcár hány forint, annak most ezrei voltak; aki még tavaly
275 61 | készült adni a leányát, most vicispánt keresett vőnek;
276 61 | vőnek; aki eddig írnok volt, most maga keresett hajdút, aki
277 61 | tudta, hogy hová legyen már most azzal a sok pénzzel?~E közé
278 61 | megszámlálja helyettem, mert most Komáromban minden ember
279 61 | ahogy a kukoricát szokás; most éppen jó szél fúj: álljon
280 61 | s az a kopott koldus ott most azt keresi, azt kutatja,
281 62 | huszonegy menekültre, s még most sem lehet hozzájok férni
282 63 | katona volt.~Talán még most is vannak, akik emlékeznek
283 64 | pecsételte meg.~Itt találkozunk most a ravatal mögött azon idők
284 66 | az akkor égre dobott kő most mint egy Alpes függ mindkettőnk
285 66 | faragványokat, miknek mintadarabjai most is főrangú hölgyeink asztalait
286 66 | alapja mostani bukásának.~Most már értheti mindenki, hogy
287 66 | vissza nem kapta volna, most is élne, s megélne becsülettel
288 66 | hogy véghagyománya az, amit most rám bíz.~Halála előtti napon
289 66 | azon kitűnő állást, melyet most közigazgatási és törvénykezési
290 68 | feltámadásáért milliók imádkoztak! Most már az a kor is el van temetve
291 68 | ki emberhelyét betölti.~Most már betölti azt az áldott
292 69 | átalakulni más kor eszméihez. Most együtt pihennek.~Utolsó
293 70, 6 | nunc ad fortissimum virum. Most mutatom be azt az egyetlen
294 70, 7 | s míg más ordináré poéta most is csak pegázuson utazik
295 70, 7 | fiatalnak ismertem őt, mint most.~Újabb időkben sűrűen volt
296 70, 9 | franciának született volna, most a francia törvényhozó testület
297 70, 10 | barátja? Kemény Simon.~Ki most Magyarország legnagyobb
298 70, 11 | ebben a cudar időben?)~Éppen most vett búcsút tisztelt barátunk
299 70, 11 | óta nem hívatta vissza.~Most kellene tisztelt barátunknak
300 70, 11 | hegedűjével a reunióba; most pedig Amerikában éppen azon
301 70, 12 | halhatatlanná lett, azaz meghalt, s most azt mondják rá gyilkosai,
302 70, 13 | LONKAY ANTAL~Bezzeg jó volna most, ha ezt a nagy férfiút is
303 70, 13 | megmentették.~E toll védelmezi most is a Vatikánt mindenki ellen,
304 71 | csizmákban, mint amilyeneket most visel az ember.~Hárman a
305 71 | megöltek, az a másikban még most is él; s aki mit elmondott
306 71 | No, uraim, Csák urak; itt most már nincs más segítség,
307 72, I | invitálva voltak ebbe a házba, most ott kinn tágasabb nekik:
308 72, I | No, hála Istennek, már most megint jól vagyunk, hiába,
309 72, II | azt a pompás eszmét, amit most el akarok neked mondani.~
310 73 | összezáródott mögöttük: még tán most is táncolnak odabenn.~Az
311 73 | a másiktól: fog-e Liszt most zongorázni. Fog bizony,
312 73 | Fog bizony, de még hogyan. Most eleven zongorája van, a
313 73 | születésem előtt egy esztendővel. Most felnyíltak e hallgató szemek,
314 73 | zenéjében, hallható mosolyában… Most elmúlik a mosolygás, felhők
315 73 | szívet, minden lelket. Ha most tetszett volna a bűvésznek,
316 73 | bűvész alakja alig látszik most az állvány mellől, eltűnt
317 74 | Meglátszott a Patikárusokon, hogy most neki hegedülnek. Az öreg
318 75 | az érdemes publikum már most olvasson hát el egy csomó
319 75 | öntudat, hogy annyi torony már most fel van építve szépen.1~
320 75 | mottóval bocsáttatott közre. Most már hazafiúi kötelesség
321 75, 0(3)| a szerkesztő urat, hogy most ugyan nincsen pénzük, de
322 75 | megadták neki a kegydöfést. Most már alig hirdet más előfizetést,
323 75 | buzdításnak veszi, hogy most van ideje megszólalni! S
324 75 | visszasüllyed az éj homályába, s most már csak úgy beszélünk róla,
325 76 | nem lett belőle kettő!”~Most következnek a munkatársak:
326 76 | kapitánya által, s íme, most az elégett; s ha mégis akadna
327 77 | mai nap jártak le. „No, most tessék hencegni! Most lássuk
328 77 | No, most tessék hencegni! Most lássuk azokat az élceket
329 77 | tudtam semmit: „No, drága úr, most fitogtassa, mit tud? Tud
330 77 | fogtak körül: „Ahán, itt vagy most! Minket csúfoltál mindig,
331 77 | megette. Edd meg te már most a fejeiket!”~A másik: „Én
332 77 | képét az „Üstökös”-ben, s ki most kiráncigált fektemből, kényszeríté
333 77 | s azt mondták, hogy már most menjek gyalog, találjam
334 77 | hívat magához. Ahán! Az most majd cenzúra alá vesz! Tudom
335 77 | mit beszélek? Jó volna most ugye, ha a finnekkel jó
336 77 | szemközt? Szaufer basa! Most mindjárt én is magyar leszek
337 77 | írni a csizmadiákról? Már most járj mezítláb!” Körülem
338 77 | varjúknak csúfoltál, már most elrepülünk előled!” Végre
339 77 | bosszantottál bennünket, most az állad közepéről leborotváljuk
340 77 | kaptam. De még ott van!~Hanem most is borsózik bele a hátam.~
341 79 | folyván hetven év alatt most lépett abba a stádiumba,
342 79 | hölgy volt a világon, de most!~…Humorisztikus képek. Jellemvonások
343 80 | következő esetben, amit majd most mindjárt elmondok?~X., Y.
344 80 | keményszívű osztrák tábornok (most már ez is szelídebb, mert
345 80 | mindenképpen megbüntetik, tehát már most a meglevő ötezret sem küldik
346 80 | megelőző kedveskedés által; most már annyival barátságosabban
347 81 | nak), s hogy Miscolcon most fedeztek fel egy kocsmacímert,
348 82 | dikhecs vásár! Ahun van, ni! Most látjátok már, hogy mi azs
349 82 | csigánytól kitelik.~Már most ülhetss!~Két estendeig spenótot
350 82 | vidd el már Bécsbe!”~Már most kiabálj, nem bánom. Ha pedig
351 85 | teremtette lusta disznója: most mindjárt megmosd ezt a poharat,
352 86 | látjuk, de már megfőve. Most már egészen vörös. Az emberek
353 87 | valóságos páncél támad. Most azután tessék azt a jázmin-
354 88 | beszegődni. Igaz ugyan, hogy én most jöttem a faluról, s tegnap
355 88, I | balra, ez azt jelenti, hogy most az inasát keresi. A lábát
356 88, I | el akarja őt csábítani. Most már mind a két kisasszony
357 88, I | megsajnáltam szegényeket, most is azt a ruhát viselik,
358 88, I | mint a szarvai. Hanem már most a szegény ördög lesz szerelmes
359 88, I | A vén ördög azért nem ad most senki lelkére pénzt többet,
360 88, II | Hölgyfutárban” olvastam éppen most egy derék és okos ember
361 88, III | felvonását hallgathattam meg. S most a szerkesztő úrnak egyötöd
362 88, IV | világot meghódítá fegyverével, most az egész világot meghódítja
363 88, IV | figyelmezteté valaki, hogy akit most lát és hall, az még nem
364 88, V | rendezőség jól sejti, hogy most a beközelgő nyolc versenymű
365 88, V | vígjátékírással. Ha Szerdahelyinek a most következő darabja meglehetős
366 88, V | úr is, minthogy a színész most már nagy hírre kapott, Felekit
367 88, VI | mű legnagyobb hőse. Még most is emlékezik minden szóra
368 88, VI | minden szóra abból, még most is érzi a lelkesülést, mellyel
369 88, VI | a szenvedélyes jelenetek most is megrázzák szívét, lelkét,
370 88, VI | nevethettél eleget, már most gyerünk odább.~
371 88, VII | elvihetem a színházba. No, hát most éppen ideje volt. Elvittem
372 88, VII | dicsekedni.~Képzeld már most magadnak, szerkesztő barátom,
373 88, VII | fel a füled mellé.~No, már most gondoltam magamban, átestünk
374 88, VII | izzadtam színházban, mint most, és soha úgy nem áldottam
375 88, XI | azt tanúsítja, hogy ő már most végének indul, hanem azt,
376 88, XI | lép, s ha tán gyöngébb is most, mint teljes ereje korszakában,
377 88, XI | hogy az elgyengült művészt most már nyugdíjazni kellene) –
378 88, XI | megetted a húsomat, edd meg már most a csontomat is.” Meg kell
379 88, XII | kiabál: „Gyerünk ki mind! Ez most úgysem a mi költségünkre
380 88, XIII| Nevelni fogja a bonyolódást most még a fenncímzett darab.
381 88, XIII| Szigligetinek (Nro II.) most kerül színre szintén egy,
382 88, XIII| kalamajkát húztak, hogy most is cseng bele a fülem. Ilyen
383 89, II | leányka még halványabb lesz, s most már figyelni kezd az út
384 89, III | BÖRZÉN~Azt mondják, hogy most nagyon csöndes a bécsi börze.
385 89, III | sértve a kiáltás által, s most párbajra hívja a sértőt.
386 89, III | Kettő ötven!” A kiáltót most a téli sálos ragadja galléron. „
387 89, III | krajcárral felül megyünk. Most már „Ich gebe!” Nyertem
388 89, III | Benne vagyok a szerencsében! Most harmadikat szól a harang;
389 89, III | nem ütögettek, megkapja most; az egész nép tódul a kiegyenlítési
390 89, III | tizenöt forintot.” – No, már most tudom, hogy mit tesz a börzén
391 89, V | a tavalyi Krachban! Még most is fizeti.~Most látja már
392 89, V | Krachban! Még most is fizeti.~Most látja már a közönség, hogy
393 89, VI | például Prinzheim bankár most épült palotája, mely túltesz
394 89, VII | báli toalettben. A hercegnő most is impozáns szépség: ősnemes
395 89, VII | egykor harcoltak egymással, most pedig egymás védelmére vannak
396 89, VII | aláaknázott tartomány? Még most is vannak jó barátaink,
397 89, VII | egyetértést útba igazítani. Most az megvan. Nekünk keserves
398 89, VII | közt összeveszett volna. Most szövetkezve vagyunk, nem
399 89, VII | tegyük. Önöknek a királya »most« már egészen népszerű, és
400 89, VII | mifelénk.~– Ez bizony még most is úgy van.~Ekkor bejött
401 89, IX | figyelmébe. A magyar literatúra most már Németországon nem tartozik
402 89, X | nem láttam.~Ellenzék itt most csak a szocialista, az ultramontán
403 89, XI | liberális hazafias párt, mely most a kormány körül csoportosul,
404 89, XIII| felső-magyarországi borkereskedésnek; még most is minden háznak van egy
405 89, XIII| egy toronyóra található. Most már be van kebelezve Abaújba.
406 89, XIII| tisztább lesz a fejem; itt most Seltersvíz-ivó kedvemben
407 89, XIII| székesvárosa volt. A nagy megyeháza most eladó. Huszita korbeli házak.
408 89, XIII| pénzügyminiszternek kellene elmesélnem. – Most azonban híres kőedénygyára
409 89, XIII| hajdani huszita templom: most a reformátusoké. A helység
410 89, XIII| Hollóháza nem régi telep; de most már egy kis falut képez,
411 89, XIII| Budapestre.~Meg is adtam az árát. Most itt kínlódom egy kegyetlen