Rész,  Fejezet

 1    2,  V  |    mióta Komáromot elhagytuk?~Nagyot akartam mondani: – Ezer?~–
 2   14      |     többi mind ezen nyugszik… Nagyot gondolunk utána, s elfeledünk
 3   28      |       Aló, puc, csípd meg!” s nagyot nevettem rajta, mikor csattogott
 4   28      |    Kecskemét városában… ilyen nagyot haladt a világ azóta!~
 5   41      |  választóvízre. Az én barátom nagyot nevetett rá. Hiszen nem
 6   42      |     aztán megint írni akarok, nagyot horkant a lámpásom, mint
 7   53,  VII|   bajos. Ha a Tisza egyszerre nagyot esik, akkor rögtön hozzá
 8   58,  II |     menni. Érzem, hogy ha egy nagyot ihatnám belőle, attól rögtön
 9   70,  1  |       elég csekély, melyből ő nagyot nem tudna alkotni: egy görögországi
10   74      |  szólt az öreg csodálkozva, s nagyot csóvált a fején; „Hej, ecsém,
11   86      | megemelinti óriási ollóját, s nagyot tátint vele a levegőben;
12   88,  I  | csúful rászedték. Ezzel aztán nagyot ütnek az öreg dobra, a színpad