Rész,  Fejezet

 1    8      |         úgy, hogy soha híremet se hallja senki?…~
 2   29      |        vissza a kollégának, hogy „Hallja az úr, máskor ha felvesz
 3   34      |         nem szokása; s éppen most hallja, hogy egy gazdag nagybátyja
 4   34      |           tessék, mennél többször hallja az ember.~Hát újabb tíz
 5   44      |        gyermek, aki apját, anyját hallja segélyért sikoltani.~Azonban
 6   54      |         még egymás köhhentését is hallja!~A múlt század vége felé
 7   59      |      függött életem vagy halálom.~Hallja az úr, az a harmadik egy
 8   59      |   nagyszerűség volt megölő betűm. Hallja csak tovább, uram. Várok
 9   73      |   felhőivel, a vérpatakokkal, ott hallja a harcosok ordítását, a
10   76      | káromkodnak; ezt a szerkesztő nem hallja; vannak azután olyan rossz
11   88,  III|        gondolja, a mennyországból hallja a hangokat: azok a leírhatatlan
12   88,  III|    különösen gyönyörű benne. „No, hallja ön? – szólt lelkesült szomszédom –,