| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Életembol IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
4027 88, III | megnézhessen. Látta, hogy együgyűségből szóltam, nem gonoszkodásból,
4028 48, I | idők teljessége eljő, az együgyűt, a tudatlant teszi bölccsé,
4029 66 | bor.” – „De már azt előbb együk és igyuk meg a hazáért,
4030 2, VII | ki magamban: most e halk, együtésű léptek moraján csendesen
4031 5 | amidőn II. József, ki már együtt-uralkodó volt, megtudta az alkut.
4032 1 | kiállja tavaszig. És van együttérző értelmisége, hogy valamennyi
4033 81 | élnek, azért e botrányos együttlakásnak vége szakíttassék, a törvénytelen
4034 88, XII | legbolondabb, mert semmi egzakt dolgot nem képvisel). És
4035 89, XII | tizenhat órát dolgozik, s írói egzisztenciát nem tud magának kivívni;
4036 89, IX | Németországon nem tartozik az egzotikumok közé, amiből a kuriozitás
4037 89, X | benyomást. Klasszikus szobrok, egzotikus növények, művészi becsű
4038 89, XII | megvendégel, mikor szidatik, és éhenhalatja, mikor bámultatik általa;
4039 51 | most hazatér rongyosan, éhesen, megalázva: hogy mondhatná
4040 36 | hogy ilyen nagy férfiúval ehetnek egy tálból cseresnyét.~Előhozatik
4041 82 | spenótot meg zsemlyelevest ehetss, s ha attul megnem haltál:
4042 31 | gondolva, hogy mások hogy éheznek. Aki jól alszik, fel kellene
4043 21, I | másikig; aki inkább tudott éhezni, mind kérni, meghalni az
4044 32 | nő megosztja kenyerét az éhezővel.~A síró gyermek, kit atyja
4045 51 | Magyarországig, hallgatva és éhezve ott, ahol nem kérdezték
4046 37 | hallottam, hogy a halottak éhezzenek. Barátom, aki meghalt, az
4047 5 | Tiszába!”~S aztán egyik éhhalál-esztendő a másikat követte. A földbirtok
4048 2, V | e számot?~– Sanyarúság, éhség, elkényszeredés.~Egy ezredes
4049 54 | állani, hideget, meleget, éhséget és szomjúságot; de ezt az
4050 4 | mondá rá, hogy „das war eine fein gesponnene Intrigue!”,
4051 23 | s azt mondta; „Zeigt ihm einen Ligurianer; so ein seltenes
4052 58, I | keresztül, azért áldozza fel éjeit, nappalait, hogy azután
4053 59 | Szereti ön a holdsugáros éjeket? – kérdezé tovább, ugyanazon
4054 7 | stratégiai terv. A jövő éjen tíz helyen meggyújtani a
4055 2, III | mezőn tanyázó seregéhez, az éjet ponyva alatt töltendő, ahogy
4056 27 | Rezső főhercegnek. Ő, aki éjfélben fölkel, és nekiindul a havasoknak,
4057 11 | szándékoztak, e szám azonban éjfélig egész logaritmussá nőtt,
4058 46 | asszony alakjában minden éjfélkor megjelent a császári könyvtár
4059 59 | fogok kapni darabomból? Ejh! Aljas haszonvágy ne fertőztesse
4060 11 | reggel Pestre érkezénk. Az éji utazás, mint szokta, most
4061 19 | fogható setétség eltűnik,~Az éjnek madara huholni megszűnik; ~
4062 21, I | őr utánalőtt, s a sötét éjszakában vaktában úgy találta, hogy
4063 88, V | egészségére kívánják az éjszakai nyugodalmat, s hozzáadják
4064 53, III | vihar, mely még az árvíz éjszakáján dühöngőt is felülmúlta;
4065 2, I | kiáltványai s a szibériai éjszakákróli hagyomány a kétségbeesés
4066 66 | művet; aki nappallá tette az éjt, hogy táborainkat ellássa,
4067 43 | összecsapással lefegyverző sebet ejtettek egymáson; a magyar vitéz
4068 15 | színpadi nemtő e szavakat ejti ki, az uralkodó felé fordulva: „
4069 89, XIII | Jászóra hajtottunk, útba ejtve a rudnoki fürdőt, ahol már
4070 72, II | urambátyám a négy ökrét meg az ekéjét kölcsön, majd ha beszántattam
4071 21, XI | Ismét odább:~„Ha az Isten ekép szólna hozzám, ~»Fiam, én
4072 53, V | amik a csontmaradványokat ékesítik; ezekkel együtt a durvább
4073 76 | Természetesen a munkatársak fő ékessége a szerénység, illik, hogy
4074 5 | kivette a pór kezéből az ekét, és mint egykor Hunyadi
4075 66 | főrangú hölgyeink asztalait ékítik; és nem kért kegyelmet,
4076 12, II | paliszander szekrényben, ezüst ékítménnyel; fenn egy művészien alkotott
4077 85 | kívánni lehetett, mondván ekképpen:~– Hát mért nem beszél úgy,
4078 89, VII | azzal demontstrált, hogy „ekkora darabot sem akarunk többé
4079 89, VII | tajtékpipából szokott dohányozni.~Eközben nyílt az oldalajtó, s a
4080 89, XIII | opálköszörülő műhelyt, ahol annak az ékszerbe való alakját megadják, s
4081 14 | nélkül remeknek mondható ékszercsoport valóban meglepé a trónörökös
4082 5 | éppen az arany és ezüst ékszereit nevezte „arany és ezüst
4083 89, XIII | bizonyítékait, a kelta korbeli arany ékszerleletet, a prehistorikus urnák leleteit,
4084 89, XIII | olyan vékony rétegű, hogy ékszernek nem alkalmazható.)~A dubniki
4085 12, I | gyémánt csüngőben végződve. De ékszert és gyémánt hímzetet csak
4086 48, IV | emlékezetes ingovány, egy éktelen széles mocsár, mely mérgező
4087 21, XI | mely őt utolérte.~Az ember el-elborzad bele.~A halál sejtelme,
4088 5 | ötszáz mérő tiszta búzát eladásra. Délben kérdé az ispánjától,
4089 5 | mondta nekik, hogy szívesen eladná őket negyvenezer forintért,
4090 51 | Mikor már nem volt mit eladnia magáról többé, egy este
4091 82 | valahány sánta lovat akars eladnyi, mindre azst mondják: „vidd
4092 51 | aki ehhez nem ért?~Eleinte eladogatta testéről a ruhákat, a büszke
4093 89, III | vevőtől, adok belőle ötöt az eladónak; tíz forint profitom van.
4094 50 | haza a gyűlésből. Hanem az eladott kardjánál volt egy még szebb
4095 84 | tőkepénzéből él, instrukcióit eladta, s jószágain csak vadászat
4096 70, 1 | barátunkban inkább? Azt a messze elágazó összeköttetést-e, mely őt
4097 55 | s a felesége ideges, aki elájul a füsttől; ha az ember szeret
4098 88, I | ami annyit jelent, hogy elájult. Én e a szóra kinyílik a
4099 81 | akadémia között, amelyben elakadnak a szekerek, ha a sár nagy)
4100 32 | hangzik az ominózus biztatás: „Eláll!”, míg le nem ül; ezek az
4101 77 | nyargalt velem, lélegzetem elállt; végre kitörtük kezünket,
4102 42 | fojtogatott ember, s menten elalszik. Persze, nem volt fölhúzva.
4103 11 | Belgrád felé fordulva szoktak elaludni és fölébredni.~Ott találkozánk
4104 42 | amin valaha emberi két szem elaludt; itt mutassa meg a humorisztikus
4105 58, II | Egész éjjel nem mertem elalunni…~ ~…A tegnapi garázda
4106 25 | volt a szoprán hang, de az elámulás csak akkor fogott el, mikor
4107 5 | és Hód minden esztendőben eláraszták a rónát, azért gabonatermelésre,
4108 75, 0(2) | prezervatívát. Tanúság: nem kell elárasztani a publikumot fölösleges
4109 87 | másiktól azt kérdené, mi baj, elárulná vele, hogy idegen; míg húszlépésnyi
4110 2, VIII | elszégyenlettem magamat, hogy arcom elárulta, mire gondolok, s kimentem
4111 14 | szelíd, oly derült, oly elbájoló volt, mint a nagy „tűzpróba”
4112 9 | Menniök kellett Szegedre.~Hogy elbámultak a mi jó színészeink, amikor
4113 16 | kísérete mellett elszavalni?~Elbámultam! Jókainé éppen a konyhára
4114 2, V | az ön táborából? – kérdém elbámulva. E csudálkozásomra Leiningen
4115 16 | nélkülözni tudta – Gál József elbeszélése, a „Zeneember”, a zenekedvelők
4116 33 | alkalommal én sem használtam elbeszélésemhez az igazi neveket, annyi
4117 16 | zeneművész a kísértetes elbeszélésnél a zongora húrjait?~(Valaki
4118 8 | gyermekek játszottak térdein; elbeszélgettünk az írók pályája felől, ő
4119 88, XIII | ám, amit én nem győznék elbeszélni; de nem is beszélem el;
4120 59 | minden szerénységemet, hogy elbírjam viselni mindazon magasztalást,
4121 22 | kilátszottam a földből, s elbírtam a zsoltárt, ha két kézre
4122 24 | nagyúrias gőg, fennhéjázás, elbizakodottság legkisebb árnya nélkül.
4123 89, XII | nagyok kedvezései tán hideg elbizakodottságot növelhettek volna lelkemben;
4124 2, IV | lélegzethez jövünk, megint elbízottak fogunk lenni. A mi uraink
4125 26 | a lefolyt jelenetnek.~Az elbocsátásnál tudatta velem a trónörökös,
4126 88, VII | bölcs beszédre, s a diákot elbocsátva, elpányváz egy gazdag urat;
4127 48, IV | néha bosszújában, napokig elbömbölt ottan, eltévedve, leszakadva
4128 36 | Micsoda bolond beszid ez? Ki elbolondabitota teneked?~– Sohase tessék
4129 88, VII | raffinírozott asszonyszemély elbolondít valami párizsi jurátust,
4130 62 | hogy a férjét már kezdi elborítani a víz, kiáltozott neki,
4131 22 | és lábai minden lépésnél elbotlottak alatta. Oh, hogy ezt neki
4132 88, XI | a színlap nem emlékezik, elbúcsúztatják szépen, mint valami prédikációs
4133 81 | megmenteni a legitim közügyet az elbukástól, miszerint méltán követelték,
4134 7 | mondá Nyáry –; Magyarország elbukott. De amit társadalmi téren
4135 1 | Igenis, megkísérték az elbukottak mindenféle módját a szabadulásnak,
4136 58, II | tudok énekelni, kétszer elbuktam a hegyes csizmákban, amikhez
4137 21, VI | rokona, sem barátja, sem egy elbúsult vendégszerető hazafia sem
4138 35 | kesztyűt, ez minden érzékemet elbűvölte; ezt az éneket még éneknek
4139 59 | felvonás után hatszor. Én elbúvok a páholy odvában, és nem
4140 69 | Utolsó szava is jellemző élc volt. Összes adósságait
4141 24 | kifogyhatatlan, gyermeteg élceivel az egész főúri társaságot
4142 66 | mely gyakran szarkasztikus élcekben tört ki, egy percre el nem
4143 62 | alatt egy szélsőbali barátom élcelgetett az érdemrendemre, azt súgám
4144 11 | ötlettől meg kell fosztanom élclapjainkat.~Mi pedig azalatt a hajó
4145 46 | Mese volt az egész. Az élclapok eltemették.~Pedig hát ez
4146 22 | története: azt egy csapodár ifjú elcsábítá, elvitte magával; azután
4147 21, IV | életüket kínálják neki, aki elcsábítja tisztes apák, anyák fiait,
4148 34 | ki az inasát, kit maga elcsapott tolvajság miatt, hogy kenyér
4149 2, III | ő is kezébe vette azt, s elcsattantá a lőportalan sárkányt, és
4150 59 | onnan belódul Erdélybe, ott elcsavarog fél esztendőt, onnan bebujtorogja
4151 73 | vonulva; minden zaj elhal, elcsendesül lassan; még egy szívbekapó
4152 4 | a haza!” Erre egy kicsit elcsendesültek a karzatok; de mikor odaért
4153 82 | Nagyobb dolog azs, vaklovat elcserélnyi a vásáron – több csigányság
4154 54 | magának.~A mecénás rögtön elcserélte a két lángész szobáit, egyiket
4155 2, III | az egyes katonák sárosak, elcsigázottak, de nem csüggedtek, nem
4156 36 | akar szökni a baj elől, elcsípik mint országháborítót.~Így
4157 59 | találandó.~Sok járás-kelés után elcsíptem vele egy könyvárust. Megemeltetém
4158 1 | viharokban, vigasztalóm az elcsüggedésben; harminchárom év óta az
4159 5 | nyereség elkapatja, a veszteség elcsüggeszti: nincs hideg vére hozzá.
4160 52 | kiegyezkedjék, azért engemet elcsuktak gyógyíttatni. Sokáig nem
4161 59 | regénynek, úgy hamarább elcsúszik a sok között.~– Újra kilenc
4162 5 | fölött az előkelők sorba eldalolták a maguk nótáját, s azt a
4163 88, XIII | muzsikusok, s amint ott eldefilíroznak mellettem, azt kérdék egymástól
4164 4 | Próbálja most ezt valaki eldeklamálni, tudom, hogy kifütyölik!
4165 4 | kell egy színtársulatot eldirigálni. Hanem aztán Andrássy Manónak
4166 31 | nálam a világfájdalomnak, eldobtam magamtól az esztelen embergyűlöletet,
4167 2, II | lovasság túlnyomó ereje eldönté a csatát, s azt mi vesztettük
4168 5 | juhász, rézöntő, s máig is eldöntetlen jogi kérdés maradt, hogy
4169 22 | tudja, mi minden lehet? Eldugdosott ezüst, arany, élére vert
4170 41 | egy krajcárt. A rézmárkát eldugni a zsebbe, mikor elő kell
4171 58, II | igaz, hogy felét azoknak eldugta az igazgató, mire hozzájutottunk.
4172 32 | semmit sem tesz a nevem elébe?”~„Ugyan, mit tehetnék oda?”~„
4173 9 | egypár zsemle volt mindennapi eledele; de egy nap sem maradt el
4174 89, VI | végén azt a kedvenc nemzeti eledelt.~Igenis: ezzel a fekete
4175 78 | olyan pozitúrában csak az elefántok tudnak aludni: a falnak
4176 48, I | százezer keze? Százezer kéz nem elég-e arra, hogy minket megmentsen?
4177 26 | London még mindig nem lett elegánsabb, s a kardinális kapuját
4178 8 | költőinkről, íróinkról, s ti is elégedetten mondjátok egyikre is, másikra
4179 59 | híjátok ki a szerzőjét! Elégetem. Nem égetem el. Meggyulladna
4180 76 | kapitánya által, s íme, most az elégett; s ha mégis akadna olyan
4181 5 | örökölt, kemencébe dobatta, s elégetteté. Ez saját országának hozott
4182 48, IV | méltó emlékét a köztudomás eléghetlen levéltárába leteszem.~…Tolna
4183 72, II | szükségei ki legyenek benne elégítve: hasonlatosképpen lehetne
4184 54 | becsülte a költőt, mint hogy elégnek tartotta volna csak annyit
4185 84 | De már ez több volt az elégnél!~A dolog a pénzügyminiszter
4186 48, IV | éleszteni, amik hónapokig elégtek ott a turfás föld alatt,
4187 61 | félrevágta a pipáját, nagy elégtétellel kérdezve:~– Hát a fidibus
4188 33 | et caules.”~Magyarországi elégületlen atyafiak sokat jártak át
4189 79 | rizst, s hogy ez általános elégültséget, reméljük, miszerint Európa
4190 36 | Kocsmáros nagyon örül. Beszédbe elegyednek; Zebulon kérdezősködik családi
4191 89, XIII | emlegetni; a XVII. század elejéről valók lehetnek. Hat csoportozat,
4192 72, II | kötet salátává olvasva, elejét-hátulját elvesztve, elvégre a szolgálók
4193 42 | elmondani az egész történetet, elejétől fogva, azon módon, ahogy
4194 35 | a színpad közepén. Ezen elejtett zsebkendő méltó volna egy
4195 9 | Simonfi György, Andrád Elek, Szakács Teréz, Németi Júlia,
4196 5 | költségvetéssel jönnének elektrizálni a tisztelt házakat.~Azonban
4197 54 | volt szokás tisztelni.~Ott elélhetett volna Csokonai holtig a
4198 21, I | kocsmáros volt kénytelen élelmét keresni. Egyszer említi
4199 53, VIII | aki a szegényül maradt élelmezési főnöknek azt mondta: „Az
4200 2, VI | Aznap már semmi, de semmi élelmiszert sem lehete kapni, még kenyeret
4201 66 | zászlóaljat küldjön utánuk, de élelmükről és ruhájukról is gondoskodjék;
4202 39 | nekem most munkám elég; majd elélünk valahogy! – S akkor aztán
4203 24 | működik, míg a pusztító elem le nincs győzve, néha másnap
4204 89, VII | hadjáratát, hogy elégedetlen elemeinek foglalkozást adjon. A Kaukázus „
4205 87 | otthagyták, míg a férgek elemészték. Az európait megölik ott,
4206 48, IV | nadályok, csúnya vízi férgek elemésztik testét, míg a fekete rút
4207 66 | ezután következnek a sors elemi csapásai, mikkel a magyar
4208 15 | hogy Haydn miséje hogy lett elénekelve, a néptáncok hogy lettek
4209 12, I | beszél; amiért én hálából elengedek neki egy rossz élcet afölött,
4210 55 | hogy nevéből két betűt elengedjen. Hiába is próbálta egyszerűen „
4211 70, 11 | Semmi sem rajzolja oly élénken az özveggyé lett királynő
4212 53, VIII | nádból és pudvás fából, élénkítve zöld békanyállal bevont
4213 23 | analizálva van, áll egy rész élenyből, három rész légenyből (carbonicum:
4214 73 | költögeti, az is elhal, elenyészik, csak az ingatott fűszálak
4215 81 | minden visszkereseti igényei elenyésznek és számára semmi perorvoslat
4216 1 | nekem sok, még mindig olyan elenyésző parány az összességben,
4217 5 | megbukott; a pasquill-írók elenyésztek, s helyükbe jöttek nemes
4218 79 | reméljük, miszerint Európa is eléri valaha, ha a szorgalom annyira
4219 67 | középutat az elkeseredés és elernyedés között; világítótornyunk
4220 48, III | Mikorra a munkabíró kort elérték, melyben szülőik fáradságát
4221 68 | hátrahagyott. A cél más úton lett elérve, de azért az ő célja is
4222 88, I | kard elsül, s ő ijedtében elesik a földre, ami annyit jelent,
4223 48, I | nyitva volt minden tárház, éléskamra, pince; sürgő gazdasszonyok
4224 48, IV | eljárt testvéreivel e tüzeket éleszteni, amik hónapokig elégtek
4225 2, III | nem valami mesterségesen élesztett propaganda következménye,
4226 89, III | Ez aztán olyan, mint az élesztő: a többit is megkeleszti.
4227 42 | lidérc legalább ötven embert élet-halálra ellenem lázított ez ideig.~
4228 28 | volt ez nálam: átment az életbe is.~Ahol csak iskolába jártam,
4229 70, 2 | az első magyar általános életbiztosítási szak vezető főnöke, szülöttének
4230 22 | sor; hiszen elvette már az életből mindazt, ami jó volt, hiszen
4231 55 | asszonnyal.~– Elkockáztad az életedet, szabadságodat, jövendődet.~
4232 45 | folytatni a harcot egy nemzet életéért; a tudomány fegyverével,
4233 14 | csak pohárral töltöttük elétek az üdvözlő nemzet szeretetét;
4234 1 | s végiggondolok a saját életemen!~Nem mondhatom, hogy sok
4235 2, VII | ilyen pontosan az órát, mert életemnek ez volt legrettenetesebb
4236 13 | orvosok már lemondtak az életéről, ekkor egy régi öreg bajor
4237 2, V | komoly ifjúdad arc. Izmos, életerős termetéből még félszázados
4238 24 | betöltendi a főhercegnő 18-ik életévét. Csupán Valéria főhercegnő
4239 54 | kényelemben lévén, menten minden életfenntartási gondtól, majd annyi sok
4240 8 | volt képes keresményéből az életfenntartásra legszükségesebb költségeket
4241 89, XIII | legéletrevalóbb alkotását, ami életföltétele vasgyáriparunk jövendőjének.
4242 17 | kiegészíthetem ennek a körtefának az életírását. Most is megvan: minden
4243 66 | alakulások is segítettek életkedvét összetörni.~Az országgyűlésen,
4244 89, V | által?~Pedig ez valóban életkérdés volt az osztrák hírlapirodalomra
4245 89, V | terem, mikor a hírlapok életkérdése van napirenden? S végül,
4246 10 | álljanak is a magánosok életkérdései: az egyetemes főérdek, a
4247 70, 9 | minden osztály, rend és életkor szerinti olvasónál korszükséget
4248 1 | nevem, szülöttevárosommal és életkorommal együtt. Ez első siker által
4249 8 | fáradságnak…~Bajza ifjabb életkorra nézve Vörösmartynál. Igen
4250 62 | keresztül; azokon ültek a mi életmentőink. A távol Szegedről átcsillámló
4251 62 | fiatal menyecske jön az életmentőkhöz, panaszolva, hogy az ő férje
4252 8 | Később, midőn e megölő életmóddal fel akart hagyni, már nem
4253 10 | népről beszélek, melynek életmódja, lelkivilága, szenvedélyei,
4254 54 | szerezzen magának valami életmódot, amit ő szentül meg is fogadott.~
4255 26 | felbecsülhetetlen pompa; két életnagyságú arckép. Mind a kettő őfelségét,
4256 71 | arra szokták büntetni, hogy életökben drámákat bíráltatnak velük.~
4257 44 | hős életéből egy lap, mely életpályájában piros betűkkel van nyomtatva.~
4258 44 | kik a nyugalmas polgári életpályát a kard tetteiért elhagyták,
4259 13 | megismerteté az írót az uralkodónő életrendszerével. Talán húsz év előtt a királyné
4260 48, I | éj órái alatt, ott a nép életrevalóságának nem kellenek dicsőbb emlékek.~
4261 24 | velünk e példaszerű családi életről.~József főherceget a jó
4262 72, II | takarékos időkben mindennemű életszükségekre alkalmazni? Például:~Ha
4263 1 | között két egymáshoz hasonló élettörténet nincsen. Ahány szív, annyi
4264 70, 10 | ha vesszük Kemény Simon élettörténetét, abban is sok analógiát
4265 71 | Mert tudniillik, hogy akik életükben sok rossz drámát írtak,
4266 21, IV | játssza azok előtt, akik életüket kínálják neki, aki elcsábítja
4267 35 | színházunk történetében s életünk legszebb napjai közé sorozható
4268 5 | bölcsessége talált módot életünket és vérünket megkímélni,
4269 1 | múlik el egy nemzet, csupa életunalomból. Nem pusztítja ellenség,
4270 59 | Ez egy szerencsétlen életunott dráma, mely meg van érve
4271 24 | szelíden fénylő szemeiből életvidor jókedv és szende szívjóság
4272 47 | tudósításokra várt; miután azonban eleve megtudta, hogy a lengyel
4273 42 | vízbefojtással és kard élével kiirtanom.~Éppen új halálnemeken
4274 24 | tűrő; merő pajzánság, csupa elevenség egész a féktelenségig. Egy
4275 17 | már ki volt nyílva, szépen elfagyott, csak az maradt meg, mely
4276 21, IX | temetőből vannak tépve. Csak egy elfájdult, elfáradt erős szenvedély
4277 68 | gránitján aranytól ragyog, régen elfakult már azon a végzetterhes
4278 21, IX | tépve. Csak egy elfájdult, elfáradt erős szenvedély hangjai
4279 7 | hiú remény, kétségbeesés, elfásulás, újraébredés, újra lefekvés,
4280 67 | látni fogja a koszorúkkal elfedett koporsót eltűnni sírboltozatába:
4281 63 | folyamparttól a másikig…~Elfeküdtek az óriások régen, akik hajdan
4282 73 | ki akar törni helyéből, elfeledi mindenki éltét és halálát,
4283 15 | honfitársának. Egy pillanatra elfeledik az eget, s eszükbe jut a
4284 10 | akinek jó dolga van köztünk; elfeledjük azt, akinek rosszul megy
4285 10 | elhunyt jelesnek, kiről elfeledkezett a világ, amint letűnt a
4286 18 | fokozatáig közelít, mely elfeledteti a trónra hivatott ifjút,
4287 14 | Nagyot gondolunk utána, s elfeledünk éljenezni, a szó kevés ide…~
4288 28 | mást a vallása miatt? Te elfelejted, hogy a „mi” vallásunkat
4289 41 | minden ember dolgát úgy elfelejtem, mintha sohasem hallottam
4290 54 | csapot, papot, mindent elfelejtett”, hasonlóul elfelejté az
4291 3 | izeneteink egymáshoz, nehogy elfelejtse, nehogy elmulassza valamelyikünk
4292 48, II | világon.~Ahol az emberek elfelejtsék a világot, bajaival, gondjaival,
4293 46 | uralkodót a szabadelvű iránytól elfélemlíteni.~Azoknak, akik e dologról
4294 56 | emberrel csakugyan nem lehetett elférni egy szűk szobában. Hisz
4295 26 | patriarkális üdvözlés és elfogadás színét viselte magán. Mikor
4296 59 | de megbocsátám neki, mert elfogadására szavazott, s siettem hozzá
4297 5 | hogy ezt az összeget is elfogadhassa az alsó tábla, kénytelenek
4298 12, I | egymást újra látjuk.~A királyi elfogadóterem bizony nemigen nagyszerű
4299 7 | szentesítette, amit az országgyűlés elfogadott.~De nem ment ez olyan simán.~
4300 89, VIII | megismerkedéshez, a Bismarck általi elfogadtatáshoz, s az országház ülésébe
4301 59 | Némi módosítások mellett elfogadtatik.”~Idvezültem! E percben
4302 47 | visszament ismét Helvéciába; akik elfogására jöttek, éppen egy nappal
4303 61 | csőcselék nép, utcagyerkőc elfogdosta a messzebbre tévedezőket.
4304 9 | boldog volt, aki az utcán elfoghatott egy színészt, s vihette
4305 89, III | Megy fölfelé. A rohanót elfogják, s magvát képezi egy újabb
4306 89, VII | mit meghódítania. Erdély elfoglalása Oroszország által, vagy
4307 5 | egyik legszebb édenkertjét elfoglalják, mely egy nagy várost és
4308 89, VII | kérdést.~– Ott sincs semmi elfoglalnivalója Oroszországnak. Ugyan mit
4309 78 | németországi pórlázadás hősei elfoglaltak egy úri várat és apácazárdát;
4310 58, I | kihívattam. A hangversenyen elfoglalták a helyemet, s az estélyen
4311 89, IX | mind a két kiadás az ingyen elfoglaltatástól. Ezt a módot alkalmazták
4312 70, 2 | az erdély drei Mann hoch elfoglaltatván, szerzőnek minden geniális
4313 26 | a rendőrök a tömeg közül elfognak, és bekísérnek. Felhívatta
4314 5 | megmenekült; ellenben rögtön elfogta a rendőrség, és deportálta –
4315 88, IX | lenni; de odáig annyian elfogtak: „Honnan jön? Hova megy?
4316 2, V | oroszok volnának közel, régen elfogták volna őket, az orosz ravasz.~–
4317 59 | színházhoz: – Itt van, uraim. Elfogtam, kezeim között van! Mikor
4318 70, 1 | ott is tud evezni, ahol elfogy a víz; és különösen hírhedett
4319 61 | avagy hosszú kocsma, és elfogyasztva minden spirituózum.~Volt
4320 88, XII | azoknak a koszorúi már elfogytak, és neki még mostanra is
4321 53, I | egy olyan látvány, mely elfojtja a szót, megbénítja a gondolatot.
4322 22 | vége. A gyermek elszáradt, elfonnyadt, mint mikor két gyümölcs
4323 2, IV | tekintetével rajta – s azzal elfordult, és egy szót sem szólt hozzá
4324 58, II | nekik, a személyek neveit elforgatjuk; így hozzuk színre. A közönség
4325 54 | szavát ismerik, s más elől elfutnak – párjával összezárva egy
4326 2, X | gyönyört, annak, mi nagy volt, elgázolásában. Fáj rálépnem arra, aki
4327 70, 5 | a szíve az embernek, ha elgondolja, hogy e szép tojásdad arcú
4328 32 | mikor nemzetem sorsa fölött elgondolkozom, hogy minden népet teremtett
4329 55 | kapuban megállt János úr elgondolkozva.~– Merre megyünk, kedves
4330 22 | képzelettel bírtam magamban elgondolni, milyen helyzet az, mikor
4331 88, XI | azt tanácsolták, hogy az elgyengült művészt most már nyugdíjazni
4332 21, I | segíti, őt a betegség és elgyöngülés segíté ki innen.~Ekkor még
4333 22 | A jó öreg nagymamát itt elhagyá már a keresztyéni türelem
4334 2, II | midőn a képviselőház Szeged elhagyására határozta magát, Arad helyett
4335 89, XII | celebritásainak, és amellett egy elhagyatott, elfeledett lény; ki majd
4336 48, III | hogy pártját fogják az elhagyatottnak, hogy eltartsák őt nyugalomban,
4337 21, IV | feküdt a pusztai csárdában, elhagyatva és egyedül, s midőn estve
4338 36 | lázítások miatt önnek a várost elhagynia nem szabad.~Óh, átkozott
4339 59 | illesztenem, az ötödiket végképpen elhagynom, ehelyett az elejére egy
4340 11 | szomorúságunkra másként, elhagynunk vagy föláldoznunk sohasem
4341 2, II | háromszor is találkoztam; hol elhagytak, hol szemközt jöttek, megint
4342 1 | érette. Én azt egyszerre elhagytam, s választottam helyette
4343 2, V | tőlünk, mióta Komáromot elhagytuk?~Nagyot akartam mondani: –
4344 38 | kémnek, hogy a publikumát elhajhássza; egyik cigány zenebanda
4345 20 | órakor Petőfi kocsira ült, s elhajtatott. A vesztett ütközet után
4346 34 | lovas betyárok ütöttek rám, elhajtották ezer előfizetőmet, a gyapjúmat
4347 54 | mint a barom, százszor is elhajtottam már, de megint visszajön
4348 50 | szépen csibukozik. Mikor elhalad a lapátoló osztrákok mellett,
4349 35 | észrevételei, mikkel az előttük elhaladó delnőket kísérik. Az ajtón
4350 89, XIII | várromot, mely a vasúton elhaladók figyelmét is fel szokta
4351 2, VI | álltam; mikor mellettem elhaladt, odafordult hozzám, s elég
4352 21, IX | s amint egymás mellett elhaladtunk, én – utánanéztem! Pedig
4353 48, II | szeretni.~Annyi kedves ember elhalása után, annyi megsiratott
4354 58, I | reám várt a darabjával: elhalasztassa-e? Csak adassa, galambom,
4355 75 | kebel, aki az általános elhallgatás percét buzdításnak veszi,
4356 60 | a két fanatikus izgatót elhallgatásra bírták: az igaz, hogy egy
4357 21, V | lehetett egy harmadikra nézve elhallgatni, hogy tagadta el mindegyikünk
4358 74 | léleknek. De jólesik azokat elhallgatnunk, velük szívünkig eltelnünk!…
4359 88, X | gondoltam ki, hogy majd szépen elhallgatok, mint már egypárszor tettem:
4360 88, VII | is ilyen kiadó lakások? „Elhallgatsz, vagy nyakon ütlek.”) Utoljára
4361 29 | nyájasságába. Ott ismét elhallgattak róla; a költő kétségbeestében
4362 31 | jogosít!…~Ott maradtam sokáig; elhallgattam az éneklőket. Ének után
4363 4 | pogácsát akart adni, hogy elhallgattasson; de én nem engedtem a véleményem
4364 88, I | több efféle.~Nem bírtam elhallgattatni, utoljára azt mondtam neki,
4365 22 | többi gyermekeit, unokáit elhalmozta, mind ez az egy örökölte.
4366 48, III | megnyughatni.~Azok pedig elhaltak egyenkint. Mikorra a munkabíró
4367 48, IV | lassankint a zsombékok, elhamvadt az egész mocsár kiszárasztott
4368 77 | kemencébe löktem, kezdé el elhamvasztott verseit még egyszer felolvasni
4369 22 | kisebb-nagyobb, amikkel őket elharangoztam, s írtam számukra epitáfiumokat,
4370 5 | tegyen. Akkor négy hónapig elharcoltak fölötte, s nem volt kormánypárti,
4371 33 | bécsi jóakarói barátságát, elhárítá magyarországi barátairól
4372 59 | mellett, majd kihirdetik, hogy elháríthatlan akadályok miatt elmaradt.
4373 42 | dolgot keresni; hanem én elhárítok magamról mindent, én nem
4374 2, IX | hajón. – A képviselők, kik elhatározák ott maradni, ott ültek sorban
4375 2, VIII | minden nyomorúságon átkísért; elhatározám, hogy visszajutok hozzá,
4376 57 | általános óhajtása buzdítá ez elhatározásra; míg a lángelmű költő, ki
4377 70, 1 | Valóban alig tudjuk magunkban elhatározni, mit bámuljunk tisztelt
4378 4 | főrendi urak és asszonyságok elhatározták, hogy fényes színpadi előadást
4379 2, II | Nyáry és én azonban, kik elhatároztuk Görgeit mindenesetre fölkeresni,
4380 53, IV | gőzösünk az öthalmi kikötőig elhatol.~Kikötő az Öthalomnál! Egész
4381 1 | Kozmosz nagy írója nyomán elhatoltam az emberi tudás véghatáráig,
4382 44 | osztva a Sajó bal partján elhelyezé. Egy század két zászlóalj
4383 53, VIII | forintjukkal millióknak jól elhelyezése s jó és célszerű munka teljesítése
4384 48, II | szél rájuk fútt, menten elhervadnak.~Úgy hozzászoktunk már a
4385 21, VI | előlegez is a költőnek, hogy élhessen egy ideig.~Ezt a derék kézművest
4386 88, V | derék ember a megfagyásig élhetetlen, az asztal alá búvásig gyáva,
4387 54 | komponálhatsz, nem háborgat senki. Élhettek távol a világ zajától, amit
4388 18 | felelettel a főhercegnek, elhiheti akárki.~Azzal végezte, hogy „
4389 2, II | Váradig vágtatott még aznap, s elhíresztelé, hogy az egész magyar seregből
4390 72, II | nagynénjének, a nagynéne elhíreszteli a penzionátus kapitány úrnak,
4391 88, V | proletárnak az, hogy szerzővel elhitette, miszerint ő valami jó fiú!
4392 21, VIII | elmerengett rajta, úgyhogy azt is elhitte volna akkor, hogy Egressy
4393 12, I | hallgatjuk, mit beszél. Tekintete elhomályosítja még koronája fényét is;
4394 1 | nimbuszából most egy sugár sincs elhomályosulva! – És, íme, a múlt és a
4395 88, VII | ezúttal. Majd holnap megint elhozom a színházba az öcsémet.~
4396 37 | voná elő kebléből a tőle elhozott újságot, s az aláhúzott
4397 83 | játszania közös kertben, Ottó is elhozta a cifra bubáját, Jolánka
4398 26 | ember.~A tószt szövegét elhoztam magammal; ez volt a válasz
4399 74 | zenevajda ablaka alá, s elhúzták neki azokat a nótákat, amiktől
4400 72, I | Veszélyben a rákok!” Ekkor elhúzza a fazekat a szakácsné a
4401 2, IV | fürkészőnek lehetetlen volt eligazodni, az a becsületes őszinteséggel
4402 61 | mikor kijött onnan, hogy elijesztette a többit a látogatástól;
4403 48, II | imádkozzanak mások, a bölcsek élik a világot!~És íme, egy napon,
4404 22 | megint odakerültem, ahonnan elindulék. Ismét otthon valék. Csengettek
4405 45 | fölösleges fáradságnak, hogy elinduljon szellemi kincseket keresni.~
4406 2, II | még valahol föltalálható: elindultunk késő este Zerind felé.~
4407 80 | haza, legyenek békén, majd elintézem én a dolgukat a tábornokkal,
4408 9 | lenni, annak apró bajait elintézni, velük türelmesen haladni
4409 21, I | nevét már bel- és külföld elismeré, amazét nem említé senki.
4410 78 | figyelmét megragadja, s a nyert elismerés az ifjú szerzőnek egy nagy
4411 70, 1 | munkatársai iránt való méltányos elismerésből részint pártfegyelemből
4412 5 | királyi leiratok maguk is elismerik az országos ínséget, de
4413 52 | megvagyok. Azért nem akarom elismerni a halálom előtti óemberrel
4414 70, 8 | barackok), és az utókor elismerő magasztalására érdemesek (
4415 44 | volt.~Maguk a vezérek is elismerőleg híresztelték Gózon Lajosnak
4416 64 | Batthyány politikájának.~Ma elismerte adósságát.~Mert úgy váltunk
4417 32 | és réme: a kritikus; aki elítél, megkegyelmez és lenyakaz;
4418 42 | fognak, helyettem allegál; ha elítélnek, helyettem kiüli a büntetést,
4419 2, X | miatt nincs vádlott, nincs elítélt, nincs hazaáruló!~
4420 32 | 49-ben a haditörvényszék elítélte, s aztán, mint maga mondá,
4421 10 | barátok lesznek: bírák és elítéltek. A büntetés mindig pénzbe
4422 57 | tette, mert e botrány miatt elítélték nehány esztendei fogságra.~
4423 2, X | száműzöttet, fölségsértőt, elítéltet.~Akkor legyen a magyar nemzetben
4424 21, XI | szelídebb testvére, mely eljár a természet költőjének hamvaihoz,
4425 84 | földeire vetett adót, hogy ez eljárás mennyi kárt okoz magának
4426 88, IX | előadások volnának, majd ő is eljárna a színházba… pedig mindegyik
4427 48, IV | volt, beszéli, hogy ő is eljárt testvéreivel e tüzeket éleszteni,
4428 89, XIII | Ritka nagy kedveskedésül eljárták előttem a már feledésbe
4429 15 | a néptáncok hogy lettek eljárva, nincs mit megörökíteni;
4430 10 | egy-egy polgára e kis népnek eljátssza azt a jelenetet, amit Ristorinál
4431 70, 1 | tudja többféle variációját eljátszani ugyanegy nótának, mint Paganini,
4432 21, IV | gyűlöletes semmiséget kellett eljátszania, azt a tréfát követte el,
4433 89, XI | találunk belejutni: azzal eljátszhatjuk minden hitelünket Németországon,
4434 71 | én Omodé úrfival vagyok eljegyezve.~– Ne tessék megengedni,
4435 89, IV | Rogyásig telt karzatok! Éljen-zaj! Elnöki csengetés! És az
4436 14 | gondolunk utána, s elfeledünk éljenezni, a szó kevés ide…~
4437 28 | hogy általános taps és éljenriadal támadt az egész közönségből,
4438 11 | legnépszerűbb emberüknek egy éljent kiálthassanak.~A Pestről
4439 14 | helyenkint fel-felhangzó éljenzés topográfiájából: „most odafenn
4440 14 | fogadta.~Harsányul, kitörően éljenzett a főváros; nekem összeszorította
4441 48, I | amidőn az idők teljessége eljő, az együgyűt, a tudatlant
4442 70, 6 | hadgyakorlaton? Mondtam tegnap, hogy eljöjj!” azt felelé vissza: „Te
4443 36 | Garibaldiról, hogy majd eljönnek? Miért mondta azt?~– Én?~–
4444 14 | hogy az örömünnepi gyűlésre eljövend.~S ez volt a mai nap hallott
4445 48, I | Ítélet napját várjuk-e eljövendőnek? Hová forduljunk, ha Isten
4446 63 | alapkő~Feledékenység éveit éljük! Fejünkre nőtt az idők terhe.
4447 48, II | büntetés, ha Istentől jő ez; de éljünk úgy, hogy ne azt mondják
4448 89, IV | bekalandozni, míg a hallgató odáig eljut, hogy egy ajtón át, melynek
4449 54 | következett el; s amíg odáig eljutnánk, sok keserves kantikumot
4450 77 | fiatalsággal együtt.~Nagy nehezen eljutok az ördög városába: az ördög
4451 89, XIII | vágtattunk tovább. Még aznap este eljutottunk Harzer János rékai állami
4452 12, II | császári Burgtól a cár) eljutunk a hajdani álarcosbálok termeit
4453 89, VIII | élvezet képes lett volna elkábítani, ha nem tudtam volna, hogy
4454 77 | des deux-ket csinálni, míg elkábulva lerogytam; akkor meg egy
4455 5 | spekulációhoz nem ért, a nyereség elkapatja, a veszteség elcsüggeszti:
4456 1 | együtt. Ez első siker által elkapatva, rögtön és egyenesen a drámaíráshoz
4457 88, II | magát, de ott ül a súgó, az elkapja; már kezemben volt egy hatos,
4458 77 | idefenn vannak alkalmazva, az elkárhozottak lelkei csak úgy kölcsönben
4459 58, II | az igazgatónk mind elkártyázta a társaság pénzét, háromszor
4460 58, II | békét nem hagyunk neki, elkártyázza még a ruhatárt is, s akkor
4461 43 | küldeni: azok is lehangolva, elkedvetlenítve a vesztett csata miatt.
4462 48, II | vigadók a legrózsásabb arcot, elkékült, elzöldült az, és a piros
4463 81 | a jó bor cégér nélkül is elkél”, valamint az sem tagadható,
4464 70, 5 | utolsó szakadó szálig mind elkelt, és egy sem került vissza
4465 2, V | számot?~– Sanyarúság, éhség, elkényszeredés.~Egy ezredes vágott itt
4466 2, V | nem ügyelni, a másik vad, elkényszeredett tekintettel néze fel rám,
4467 89, IX | Berchtoldnak 6000 dollárt), amiből elképzelhetni, hogy igazság szerint mennyi
4468 87 | jázmin- és jácintillatot elképzelni, amiről az európai költők
4469 7 | mit tegyen? Legelőször is elkergeti a kormányát, körülveszi
4470 72, II | frakkot, mikor a szomszédjáét elkérheti kölcsön? Hiszen visszaadja,
4471 22 | midőn a kis Gyuri szülőimtől elkért, hogy holnap, vasárnap,
4472 5 | Azért „caveant populi!”~Ha elkerülhetetlen, ha az ország jövője, biztossága,
4473 5 | hősi módon megérdemelt, ez elkerülhetetlenül reánk erőszakolt dicsőség
4474 48, I | következni, okvetlenül, elkerülhetlenül; mert már csak néhány napi
4475 2, II | egy-egy gyorsabb futtában elkerülte a többit: a benn ülők –
4476 10 | kedvessé tevé – például: valaki elkésendő a próbán jelenetéről, már
4477 67 | megmutatta a középutat az elkeseredés és elernyedés között; világítótornyunk
4478 36 | káromkodik, a harc annál elkeseredettebb lesz; szerencséjére csengetnek
4479 55 | amire azután a derék úr elkeserülten ült vissza székére.~Egyszer
4480 26 | másik elnök, Benczúr inkább elkészít egy képet, mint hogy ünnepélyes
4481 22 | öreg asszonyság, ki úgy elkészíté magának előre a koporsót,
4482 59 | darabot írtam volna. No, de elkészítém ezt is. Megviselt csúnyául,
4483 54 | szükséges, amennyibe az elkészítése, bizonyomra mondom, nem
4484 29 | novella árát, midőn annak elkészítésére a jámbor szerkesztő által
4485 59 | szivarral, s előmutatta a már elkészített szerződvényt.~Alig mertem
4486 22 | kívánta, hogy eltemessék; elkészítette koporsóját, rá is íratta
4487 32 | Mikor Talpas János uramnak elkészíti a jegyző a bizonyítványát,
4488 58, I | repertoir ismét úgy van elkészítve, hogy egy főszerepnél többet
4489 53, I | nem ismer.~A nagy szádfal elkészülése s a szivattyúk lecsapoló
4490 71 | átesünk rajta.~A leánnyal már elkészültünk.~– Hát ez a sok Omodé hová
4491 12, I | beszélni ennyi főpap között? Elkezdem szidni a tanfelügyelőket.
4492 22 | bőgött odahátul; mi pedig elkezdettünk énekelni szépen: „Oh mely
4493 43 | egymást mind a kettő, s elkezdődött a tusa puszta kézzel, balog
4494 21, VIII | nézhette?~Mind a ketten elkezdtünk visszatartóztathatatlanul
4495 69 | mosoly, s az koporsóját is elkíséri a sírig, s a temetőkapuig
4496 28 | egy szolgálónak kellett elkísérni az iskola udvaráig, vagy
4497 59 | Rögtön megfordultam, karöltve elkísértem a rendkívüli férfiút szállásáig,
4498 5 | kolostoraikból, vagyonaikat elkobozta, s azt köznevelési alappá
4499 84 | pengőt. Ezt lefoglalták, elkobozták, a státus nevében lebíróizárolták,
4500 66 | ez rendes dolog volt. Az elkobzó hatalom az isteni és emberi
4501 89, IV | másnap reggel egy csomó – elkobzott újság a legújabb újság.
4502 55 | kocsikáztam egy szép asszonnyal.~– Elkockáztad az életedet, szabadságodat,
4503 74 | hajjal, fehér kesztyűsen elkocsizott a vén após szállására; benyitott
4504 56 | ő ott szerény ebédkéjét elkölté, jön nagy ostordurrogással
4505 59 | A többit jó barátokkal elköltjük.~Estefelé úgy vettem észre,
4506 8 | iparkodott felfedezni, erre elköltötte egész vagyonát, s fia a
4507 42 | nyugtákat aláírjam, s a pénzt elköltsem, és naponkint két órát vegyek
4508 60 | két jezsuita barát mindent elkövetett, hogy a polgárokat a protestáns
4509 66 | értesülni azon tettről, melyet elkövettem.«~Borzadva, és mély megilletődéssel
4510 2, V | megfogyott – válaszolt erre elkomorultan Görgei. – Csaták és szökések
4511 46 | lesbe. Amint a tizenkét órát elkongta az István-templom harangja:
4512 62 | padlásán voltak felhalmozva az elkopott malomkövek, s mikor a hullám
4513 2, V | fedél alatt.~A panaszttevő elkotródott. Fogalma sincs arról békés
4514 84 | a törvényes határidőt az elkótyavetyélésre.~X. gróf teljesen megnyugodott
4515 2, IV | tudhattak ki tőle.~Végre Szemere elküdte hozzá Sz…gh képviselőt,
4516 28 | nagyobbra megnőttem, akkor elküdtek Pozsonyba, német szóra.
4517 22 | akit már nevelőbe készültek elküldeni; meg egy kisebb testvére
4518 54 | a könyvet magát, csak az elküldésért kívánok egy húszast!”.~Végre
4519 2, VI | alatta, az okirat érvényes, elküldhetitek.~És nem írta alá.~A felszólítási
4520 21, VII | szándéka szerint, s majd azokat elküldi a szerkesztőkhöz, hogy fogják
4521 17 | számítgattam magamban, ebből kettőt elküldök Girókutinak, kettőt Entznek,
4522 51 | nyugtalan, türelmetlen embert elküldték, sok viszontagságon át Párizsba
4523 76 | a címre nem akadt rá; mi elküldtük azt, tessék a mezőn keresni
4524 53, VIII | gyűlnek össze délben egy kis elkülönített szobába ebédelni azok a
4525 1 | élve maradtunk.~Ha akkor ellágyul a nemzet, most nincs Magyarország.~
4526 21, VII | poéták számára, ahol ott ellakozzanak, ő gondoskodván étel-, ital-