Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Jókai Mór
Életembol

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)
nyilv-ossze | osszh-pagat | pagod-pikto | piktu-ragyo | ragyu-rogto | rohog-sirat | sirbo-szami | szaml-szere | szeri-sztra | sztre-tarsa | tarsn-tigri | tihan-tudos | tudta-uralk | uralm-vasip | vaska-vigan | vigas-zelle | zempl-zwies

                                                                   bold = Main text
      Rész,  Fejezet                                               grey = Comment text
17098 17 | fámon, mely már ki volt nyílva, szépen elfagyott, csak 17099 66 | tiszteletem és barátságom nyilvánításátne szólj róla senkinek.~ 17100 44 | nevében ezen elismerést nyilvánító vitézségi bizonyítványt 17101 76 | is sürgetné a munkát, s a nyilvánossággal fenyegetőznék, annak titokban 17102 7 | hogy rögtön rendkívüli nyilvánulás által szakítson a nemzet 17103 1 | amik már élő szemeink előtt nyilvánultak?~Amin egy századon keresztül 17104 88, II | kellett volna küldeni a Nyírbe, hogy keressen magának nemes 17105 2, V | magával hordott, vette elő nyirettyűjét, s hatalmas varázs hangokon 17106 2, V | volt Görgeinek, mert az a nyírettyűs fiú abban a piros bársony 17107 70, 11 | nem rakta le fegyverét (a nyírettyűt); hanem továbbküzdött vele 17108 77 | visszakerülsz?” Kiadok! Kiadok!~Majd Nyirkávai László, Czerko Gyuro, Klipitroklapatrovics 17109 22 | férfiú megsimogatá simára nyírt lenhajú fejemet, s kérdezé, 17110 2, II | leborotválva, bajuszok rövidre nyírva; ruhákról sok zsinór letépve.~ 17111 28 | házról házra, míg rátalálsz: nyisd fel a szádat, kérdezősködjél, 17112 5 | Józsefet, hogy országának ajtót nyisson Európába. Már készen állt 17113 53, I | Mint hajdan Plevnának, nyissunk most egy állandó rovatot 17114 32 | akarván tartani, e szókra nyitá ajkait: tekintetes urak; 17115 88, III | onnét kezdve ismételtette a nyitányt, ahol a csinadratta-bummaratta 17116 19 | Tárházát az áldott emberiség nyitja; ~Édes fiainak sebeit gyógyítja;~ 17117 80 | tanács azonban kitalálta a nyitját. Felrakatta szekerekre az 17118 14 | önkényt szétváló férfikeblek nyitnak jöttük elé; összezáródva 17119 5 | Magyarország számára meg akarta nyitnia világkereskedést. Hiszen 17120 34 | asztaltól kelnem, s magamnak nyitnom ki az ajtót.~Egy időben 17121 28 | Hát amint az utcaajtót nyitom, valaki ugyanazt kívülről 17122 4 | bánt, s ingyen előadást nyitottak a közönségnek.~Képzeljen 17123 58, I | öltözőszobában kétszer rám nyitották az ajtót, bizonyosan keresztülhűltem. 17124 14 | a fővárosi küldöttséggel nyittatott meg. A melléktermeken keresztül 17125 72, I | enni. A macska ordított, nyivákolt, kaparta az ajtót: gazdája 17126 48, II | van otthon, ide nem hallik nyögése; ha koldus könyörög, fázik, 17127 22 | midőn az ajtót nyitni hallá, nyöszörgő hangon kérdezé:~– „Ki jött 17128 2, V | tekintettel néze fel rám, s nyöszörögve mondá: „Hagyjon itt, ezredes 17129 89, XIII | ismer.~Innen még azon éjjel, nyolcadnapra, visszautaztam Budapestre.~ 17130 2, V | akartam mondani: – Ezer?~– Nyolcezer.~– Hallatlan! Mi növelte 17131 21, VII | jómódban eltartsa vénségükben. Nyolcszáznegyvennyolcban már öt aranyat fizettek 17132 61 | nem vette volna magáról a nyolcszázötven forintos köpönyegét, ha 17133 55 | a öreg Ferenc; midőn nyolcszáztizenhétben ott járt Erdélyben, bemutatták 17134 59 | azt az embert látni, aki nyolcvaníves regényből tudna kisszerűt 17135 89, X | gondosság, családi élet nyoma tűnik fel mindenütt, s az 17136 1 | maradtak-e e kéz ujjainak a nyomai rajtunk?~Akkor aztán átestünk 17137 52 | voltak), mégsem tudok semmi nyomára jutni, hogy mi lett vele; 17138 89, V | csak pusztán a papiros-, nyomás- és bélyegrovatnál. Megelőzi 17139 42 | Mártontól, hogy mennyit nyomassak belőle? Ő azt felelé: hatezeret!~ 17140 2, IV | Ennek az eredménye bizonyos nyomasztó bizalmatlanság, kétkedés, 17141 76 | hogy mikor valami olyast nyomat újra, ami már tizenötször 17142 32 | rendreutasíttatnak. Beszédjük ciceróval nyomatik a lapban. Ezek az országgyűlés 17143 89, IX | kiadásra ötszáz példányban nyomatnak, úgyhogy ott, mikor egy 17144 89, VII | megszakítva egy régi sebhely nyomától, mely az államférfiúról 17145 75 | voltaki még a márgóra is nyomatott felkiáltó jelekkel ellátott 17146 88, IX | kiabálni: „Hazulról jövök, a nyomdába megyek, láttam Ristorit, 17147 42 | nagyon tetszett nekik, még a nyomdából elviszik mind, minden példányt 17148 21, III | napvilágot (értsd napvilág alatt nyomdai festéket).~Ez aktív mulatság 17149 88, IX | öcsém beteg.” – Nekem csak a nyomdáig szokott utam lenni; de odáig 17150 21, VII | utcából Budára Gyurián és Bagó nyomdájába, s ott végezni a korrektúrát.~ 17151 89, V | lapnál az előfizetési pénz, a nyomdaszámla, a hirdetménybevétel, a 17152 68 | visszatérő útban ezeken a nagy nyomdokokon, amiket egykori vezérem 17153 3 | vannak eltéve, kinek bánat nyomja szívét, ki visszahozhatlanok 17154 42 | legyek az, mert akkor rám nyomják, hogy két fejem van, fizessek 17155 77 | kezei közé jutok, azok bőgőt nyomnak a kezembe, megtanítanak 17156 42 | fogni a papíron. Akárhogy nyomom, erőtetem, nem ád ki egy 17157 89, VI | ész és kar győzelme minden nyomon.~S honnan vette mindezt 17158 5 | egymással versenyeztek a nép nyomorának rémséges leírásában, s akik 17159 2, X | honfiakat, kik évtizedek nyomorát, csalódásait, epesztő vágyát 17160 9 | megbiztatá, hogy ha valahol nyomorba jutnak, tudassák vele, és 17161 8 | egész vagyonát, s fia a nyomornak, ínségnek lett általadva. 17162 21, I | Véletlenül családja egyszerre nyomorra jutott; igen-igen szegények 17163 5 | ugyanakkor, amidőn a mi népünk nyomorral küzdött, Európa más nemzetei 17164 21, I | írta azokat a verseket a nyomorról, mely őt környezé. Pedig 17165 21, VII | megmenthette a öreget e nyomortól és gyalázattól.~Petőfi erősen 17166 21, V | rosszabbakkal, most azután betegen, nyomorultan idevánszorgott a szomszéd 17167 54 | reflektál; megtéríti szegény nyomorultnak a nyomtatási költségeket: 17168 48, III | nevelésére áldozák, vénségére, nyomorúságára idegen házak ajtajait kopogtassa 17169 22 | háborítsák; amelyik közülök nyomorúságba jut, azt a többiek el ne 17170 2, VIII | maradt el tőlem, odáig minden nyomorúságon átkísért; elhatározám, hogy 17171 46 | fehér hölgy egy hideg csókot nyomott volna ajkára.~Mármost ha 17172 37 | s odábbállt vele.~Mire a nyomozásra megindult igazgató valamelyik 17173 36 | hangulatának, amit nyomról nyomra mindig jobban bámulunk itt 17174 36 | a nép hangulatának, amit nyomról nyomra mindig jobban bámulunk 17175 12, I | a jubileum ellen, akkor nyomták a kezébe a meghívót a királyi 17176 49 | csak kéziratban volt meg, nyomtatásra nem került.~A vers Petőfié.~ 17177 89, V | ívet, aminek százánál a nyomtatást és papírt 2 frt 50 krral 17178 88, I | intézet, ahol az ő számára nyomtatnák a bankót. Az inas erre eltávozik, 17179 7 | népvezetők saját kezűleg nyomtatták ki a pesti 12 pontot: „Mit 17180 75 | neveiket, hogy az aláírási ív nyomukba ne találjon. A bátrabbak, 17181 66 | miután a kastélyban egy nyoszolya sem maradt, a két tékozló 17182 53, I | plafondot feltartsa; cifra nyoszolyák, fiókos szekrények ott úsznak 17183 89, III | át, előre-hátra tolongva nyüzsg, forr az egész tömeg. A 17184 89, XI | helyeiken a képviseők. Nincs nyüzsgés, kászolódás az ülés alatt, 17185 89, VII | pompa, a szögletben egy vas nyugágy, az alatt fekszik egy hatalmas 17186 66 | őt legnagyobbnak; hideg nyugalma, mely gyakran szarkasztikus 17187 38 | ügyvédek, királyi tanácsosok, nyugalmazott katonatisztek, hivatalnokok, 17188 48, III | elhagyatottnak, hogy eltartsák őt nyugalomban, békességben addig, amíg 17189 88, XI | elgyengült művészt most már nyugdíjazni kellene) – az egyszeri amerikai 17190 88, XII | XII. MÁTYÁS DIÁK ~(Nyugdíjazottak föllépte)~Az egyszeri tót 17191 88, XI | hasonlatosság kiderítésére, hogy a nyugdíjintézetnek jelenleg egyrégi pénze” 17192 88, XI | lamentációk elé kilépni; nyugdíjt is kaphatna, mert 25 éven 17193 2, II | helyett Váradot választák nyughelyül; ezek tehát azon rémhírre, 17194 68 | már betölti azt az áldott nyugodalom helyét, melyet nálánál e 17195 21, III | tartani.~– Most már te se nyugodjál addigszólt hozzám Petőfi, 17196 32 | hogy benne gyönyörködjék. Nyugodjunk meg ez öntudatban, s fogadjuk 17197 8 | többet nem tudott azon túl nyugodniköltői képzelet csengő-bongó 17198 48, II | minekünk ott lennünk?~Legyünk nyugodtak, legyünk készek arra, aminek 17199 21, III | valami.~És azután én sem nyugodtam addig. És azután adtunk 17200 89, XI | Az iránt mindenki meg van nyugodva, hogy Magyarország elég 17201 54 | bolygott megint északtól nyugotig, amint egyszer véletlenül 17202 1 | felé vonja, hanem amely a nyugottal egyesíti? Nem a dogma itt 17203 42 | az a dolgom volt, hogy a nyugtákat aláírjam, s a pénzt elköltsem, 17204 89, VII | Osztrák-Magyarország békéjét bárki is nyugtalanítaná, az Németországot magával 17205 2, I | tudósítások óráról órára nyugtalanítóbb híreket hoztak minden oldalról.~ 17206 72, I | s midőn az ismét azzal nyugtatta meg, hogyBiztosítlak gráciám 17207 12, I | vagy otthagyták? Meg lehet nyugtatva őfelsége: úgy még janicsárok 17208 41 | megtörtént rajtam, hogy nyugtatvány helyett azt írtam a kiadónak, 17209 19 | természet ~Együgyű keblében nyugva heverészett. ~Nem emelte 17210 32 | a demokratikus alapokon nyugvó országgyűlésen. Ott vannak 17211 26 | magán. Mikor a király kezét nyújtá a trónörökösnek, s ez megcsókolta 17212 2, IX | föltalálva, kiengesztelten nyújtának kezetéppen mint egy elsüllyedő 17213 70, 1 | vigasztalni, s dús kárpótlást nyújtand neki Bismarckban.~Részünkről 17214 11 | segélyre, de tusára nem nyújtani ki kezét. – Vajha sohase 17215 70, 3 | után, mely neki itt fog nyújtatni.~E korszerű vállalat tudniillik 17216 70, 3 | szerencsés nagysádtoknak karomat nyújthatni, hogy felvezessem nagysádtokat 17217 86 | dandyk, a publikum fején túl nyújtogatva nyakaikat.~Valódi szellemi 17218 44 | borítva, kedvező előnyt nyújtottak neki ütegeit észrevétlenül 17219 16 | szerint a legtökéletesebbet nyújtották e nemben. Dunklné asszonyság 17220 88, VIII | hiszik, hogy megholt, ki is nyújtóztatják, s a torához ülnek, amidőn 17221 59 | kivonatok készítéséhez, nyújtsa át. Én önt illendően fogom 17222 20 | a rejtélyes alak, kezét nyújtva eléje. – Én vagyok Sándor.~– 17223 22 | muzsikáló gólyákat és doboló nyulakat, zengő almát, körtét; annyi 17224 22 | nagyobb leánytestvére, egy nyúlánk, halavány leányka, akit 17225 76 | például minden aláírónak egy nyulat, minden tíz előfizetőt gyűjtőnek 17226 76 | emel, hogy nem kapta a maga nyulát, az ember összecsapja a 17227 66 | barátai azt tanácsolák, hogy nyúljon azon segédeszközhöz, mellyel 17228 53, VIII | egész tenger; egy habaréktó nyúlós iszapból, szétmállott vályogból, 17229 84 | sárga mellényt, csípőn alul nyúlót, csatos cipőket és egy másfél 17230 48, IV | embermagasságnyira nőtt; törpe tövis fák, nyurga bokrok alig látszottak abból 17231 5 | ezüstben, tizenkét darab nyusztbőrt és egy pár piros csizmát; 17232 87 | elteszik: van hat hónapos ó-kumisz is. Könyvemben látható a 17233 12, II | lepel turbánná tekerve, ó-török kaftánban, emez franciskánus 17234 54 | eredményét, korszakonkint véve obdukció alá a poéták belső részeit, 17235 36 | sóhajtozott, hogy bárcsak őbelőle valaha híres ember lehetne. 17236 48, III | valamennyi újságban, hogy az óbudai tehénpásztor jövedelme, 17237 88, V | Kunyori és Gunyori mindig ócsárolja a lapokban. (No iszen, akit 17238 88, V | még a mi lapjainkban is ócsárolnak, az azután el is mehet zabot 17239 11 | Rossz fog ellen hilft kein octroy, tábornok úr, mondámcsak 17240 32 | oda, végül a gyorsíróknak odaadja maga írásban, mit beszélt. 17241 72, II | légatus, elkéri kölcsön, odaadják; bejár vele hat vármegyét 17242 79 | megvennék: igen jutányosan odaadná.~…Mindenféle kvalitású erények 17243 21, VI | valamelyik szerkesztőnek odaadta annyi árért, mely éppen 17244 51 | frankot gyűjtöttek össze, ezt odaadták útiköltségül a messze föld 17245 89, VII | Konstantinápollyal, ha ma odaajándékoznák neki?~Reményemet fejezém 17246 88, VIII | s minden egyéb készséget odaajándékozott a nemzeti színháznak, mely 17247 5 | gulyájának legelőül, azt is odaajándékozták hozzá. Jelenleg e helyen 17248 2, VI | enthuziasmusával hegyestül-völgyestül odaajánlotta Muszkaországnak Magyarországot 17249 21, I | volna, hanem még magát is odaakasztotta szilvának…~…Volt egy 17250 40 | nagyfejű, sárga szájú kamaszt odaállította egy rózsasövény mellé, maga 17251 37 | alá kerítette a pulykát, s odábbállt vele.~Mire a nyomozásra 17252 21, IV | és nyomorban.~Pestről is odábbcsalogatta a csalárd szenvedély, „benézek 17253 50 | Nagyon !«”, s azzal odábbmegy.~Széchenyi utánanéz, s így 17254 88, VI | könnyű; nem tudott szólni, odaborult művésztársai nyakába, kik 17255 58, II | nevenapja volt ma, a közönség odacsődült, s a színház üresen maradt. 17256 88, VII | a hős diák a nyereséget odadobja a szép csapodárnak, s azt 17257 59 | eressz: hadd szaladjak.~Odadobtam neki valami bankjegyet. 17258 76 | nincs háza, az mindegy, mi odaépítjük neki az emeletet a levegőbe, 17259 4 | elcsendesültek a karzatok; de mikor odaért Egressy, hogykárhozottak 17260 43 | vezérei segélyére.~Mire odaértek, a földön dulakodó két vitéz 17261 22 | addig utánam nem nézett, míg odaértem. Különösen három legsötétebb 17262 62 | szépen a hullám fölött. Odaeveznek. Hát az evezőcsapásokra 17263 62 | akkor, hogy összeomlott. Az odaevezők csak a romokat találták 17264 62 | asszony. Ráismert arcára.~Odaeveztek, hogy kiemeljék a vízből. 17265 70, 7 | olajfestményt a régi fölé odafestették. Mi e hivatalra különösen 17266 15 | bosnyák polgármester.~S még odafönn a legfelső karzaton is csillognak 17267 2, VI | mikor mellettem elhaladt, odafordult hozzám, s elég fennhangon 17268 54 | megszökött a katedrájától, odahagyta hivatalát, fizetését, deputatumát, 17269 23 | Deák Ferenc, s egyenesen odahajtat velünk.~A kényelmes nyári 17270 22 | fiú még azután soká bőgött odahátul; mi pedig elkezdettünk énekelni 17271 88, VIII | orvos elfogadják az ötletet, odahívatják a molnárt, leülnek vele 17272 66 | vele ama zöld asztalon), odahívta őt magához, s tudatta vele, 17273 62 | háznak a födeléből, amit meg odahozott, az ottmaradtak hirtelenében 17274 55 | fickót, s mikor megkaphatta, odahúzta magához üstökénél fogva, 17275 48, I | város elé; minden kézbe odaillik most az ásó, kapa, nem szólnak 17276 22 | Móricka! – rebegi a öreg, s odaint magához, és iparkodik kezével 17277 55 | ha szeme láttára teszik. Odainté hát magához a fickót, s 17278 12, I | a ti számotokra volt az odaírva a meghívókra, hogy »vagy 17279 77 | tüzes ágyba fektettek, s odajöttek hozzám az általam e földön 17280 22 | negyedrész századdal.~Mire odajutottam, hogy ama széles lépcsőkön, 17281 64 | Istennek, hogy így van; hogy odajutottunk, miszerint mindenki átlássa 17282 55 | fiatalság egy időben nagyon odakapott hozzá. János bácsi minden 17283 16 | most mindjárt nekigördül, s odakartácsol amajd kifecsegtem, hogy 17284 22 | huszonöt év múlva megint odakerültem, ahonnan elindulék. Ismét 17285 50 | kapott száz aranyat egészen odakínálta volna a másik kardért, én 17286 34 | kicsuktam az ajtón, még odakívül is hálálkodott, s elrekomendált 17287 1 | szeretni felebarátot, hazát? odakölcsönözze teremtő lelkét a sárdarabnak? 17288 5 | sértett nemesi büszkeség mind odakölcsönzé fullánkjait a gúnyirodalomnak. 17289 1 | egy-egy vékony selyemszállal odakösse a fa ágához azt a levelet, 17290 55 | mert amint meglátta, hogy odaközelít, felkelt, és azt mondta 17291 58, II | magamat, most egyszerre odalett minden erőm. Tudtam, hogy 17292 40 | koldus verebem az asztalnál. Odalippegett szép alázatosan csiripelve, 17293 78 | egyik képe közepére valaki odalőtt egy cseresnyemaggal; hanem 17294 36 | akinek megígérted, hogy majd odamégy hozzá lakni? Ugye? Eltagadtad, 17295 76 | én megmondtam neki, hogy odamenjen, mikor az erdőn találkoztam 17296 54 | úr, már éppen én akartam odamenni. Ez az ember engem megöl.~ 17297 76 | ember két papiroslap közé odanyomat minden előfizető számára 17298 88, II | színre-szóra, mert azt azután többé odaragasztani nem lehet, s nem minden 17299 62 | közé, a másikba magukat, odaraktak két hétre való eleséget, 17300 25 | óra volt, mikor a vasútról odarepített a négy kisjenői sárkány. 17301 40 | egyszer csak egy fakó veréb odareppen elénk, s a legotthonosabb 17302 49 | utcán, s látva, hogy ő is odasiet, reményteljesen néznek eléje, 17303 2, VII | kisuhanok az alvó házból, odasorakozom a tüzérség közéott is 17304 22 | gyújtóüveggel, amint a nap odasütött.~A mosdatlan kamasz ordított 17305 5 | királynak, s a királyfi nevét odasütötték az ajándék oldalára.~Az 17306 2, VI | szomorú dolog.~Poéta barátom odasúgta fülembe: hogy ne igen hallgassunk 17307 50 | lelkek szokása szerint, odaszaladt a méltatlanul bántott ellenfélhez, 17308 29 | egy-egy fővárosi újdonságot odaszednek, amennyi éppen kitölti a 17309 53, I | nád, zsindely, azok között odaszorult vörös kígyók, a házak bádogcsatornái, 17310 1 | területünk vasutakkal van odaszőve Európa civilizált régiójához, 17311 89, IV | vén bérkocsis nem akart odatalálni, mikor rábíztam magamat, 17312 1 | tökéletes, a gondolatokhoz odataláló nyelvet nem ismerek, mint 17313 59 | asszonyság most kezd beszélni; odatartom a fülemet: „Tegnap a szakácsné 17314 21, VIII | rakod tele dohányhamuval?~Odatekinténk. Csakugyan a kalapomat rakta 17315 89, VI | lukulluszi lakoma végén odateszi asztalára a pumpernikkelt 17316 54 | epithetonok mellé azt is odateszik: „és buzgó pártolója volt 17317 53, I | mintha járdának lennének odatéve, s a háztetőkre halmozott 17318 89, III | tömzsi alak a túlsó oldalról odatör hozzá, könyökkel fúrva utat 17319 1 | politikai ellenségeimnek odatoppan elém, paraszt kocsisnak 17320 31 | koszorúkat, feltették a fejükre, odatűzték gomblyukaikba, kalapjaik 17321 56 | amicsoda sok ő.~S végre odaütött az asztalra, s kimondá azt, 17322 2, III | végighaladtunk, egy ismerős őrnagy odaugrott szekerünkhöz, Zákó István, 17323 17 | tüllszoknyából, mindeniket odavarrtam a fához, hogy azt se jégeső, 17324 43 | csapás, hogy az egész hadtest odavesszen: az ágyúszóra Nagykáta felől 17325 62 | hányt-vetett hajó, menthetlenül odavész. Félórai kétségbeejtő küzdelembe 17326 48, IV | zsarátnak fölött. Szinte odaveszett egyszer e veszélyes mulatságban, 17327 57 | ahelyett első fölléptével odaveti a kesztyűt Shakespeare-nek.~ 17328 48, V | fővárosában.~És senki sincs, aki odavetné magát a minden oroszok urának 17329 22 | bennünket.~Gyuri mamája odavezetett hozzá. A nagymama szemei 17330 84 | nevében lebíróizárolták, s az odavitt községi jegyzőt felelőssé 17331 72, I | megörült a nagy tiszteletnek, odavitte a sajtját, s mély deferenciával 17332 21, I | a szilva?” A fiú sokáig odavolt, már a készülőt dobolták, 17333 62 | a tömérdek egyszerre odazuhant az alájok sereglett huszonegy 17334 15 | alá!~S ahol egy-egy sötét odú szakítja félbe a tündöklést, 17335 62 | zivatarban kicsalogatni az odúikból embereket, akiknek már nincsen 17336 89, XII | ki Mauer utcai diogenészi odújában az ismerethalmaz, memoirirodalom 17337 53, I | evezőcsapások hangjára előjön odújából. Most is ott őrzi a házat, 17338 86 | holnapután a műkedvelő podukcióa ötven foint, azután levesosztóknak 17339 59 | hatszor. Én elbúvok a páholy odvában, és nem akarok kimenni. 17340 86 | megadóztatják. Én nem é’tem, ez az ö’ökös alföldi ínség. Ma a 17341 22 | laktak, ahol minden ablaknak öblös vaskosara volt ki az utcára; 17342 23 | keresztlevelem.” „Az bizonyosan az öcsédé lesz.” „De: nem lehet egy 17343 88, VII | megint elhozom a színházba az öcsémet.~Azt én nem követelem az 17344 28 | van igazsága, és van ökle. Majd azzal az öklével meg 17345 62 | jéghideg orkán megdermeszté ökleiket az evezőlapáton, s testükre 17346 67 | felkel sírjából, s megveri ökleivel fejetek fölött az ablakot, 17347 29 | a vidéki levél, minthogy öklel; „Kettősa novella, minthogy 17348 28 | sort verjek a hátára ököllel.~Mikor akként magyaráznám 17349 89, III | olyan pszichológ egy kis ökölnyi gyerek, piszkos inggallérral, 17350 59 | amint kiléptem a Vörös Ökörből, első dolgom volt szellemi 17351 28 | felkiált a nézősereg közül egy ökörhajcsári hang:~– Nincs itten lúbőr? 17352 5 | voltak studtak élni.~*~Az ökörrel való adózás különben régi 17353 5 | fordult az elő, amikorökörsütés”-nek nevezték azt. Minden 17354 5 | viszonyt, mert némely büntetés ökörszámba ment. A nőrabló bírsága 17355 86 | megadóztatják. Én nem é’tem, ez az ö’ökös alföldi ínség. Ma a bazá’ 17356 21, I | volt, ~Alig tudta számát ökrének, lovának.~Pénzét a hitetlen 17357 72, II | kedves urambátyám a négy ökrét meg az ekéjét kölcsön, majd 17358 25 | előtt őrölték a mustot, az ökrös szekér ott várt a lajttal. 17359 72, I | meg küldjön hát fel egy öl fát, neki is csak egypár 17360 22 | testvére is volt, akit még ölben hordozott a dajka.~Azonkívül 17361 19 | Dicső virtus? annyi embert öldökleni? ~Az ártatlanoknak felkoncoltatása,~ 17362 89, I | A BEFAGYOTT BALATON, AZ ÖLELKEZŐ VÁRROMOK~ Útitársam egy 17363 6 | közbe-közbe mindenkit keblünkre ölelnünk, mert hisz az egész világ 17364 62 | asszony akkor is ült, és ölelte a kisfiát.~*~„Mindenki teljesíté 17365 48, I | másikra, sápadt gyermekeiket ölelve karjaikon; csüggedt gazdák 17366 52 | után beállít hozzám egy öles termetű délceg férfiú, piros, 17367 13 | orvosokat a házából, hisz azok ölik meg; kezdjen új életrendet: 17368 88, II | hogy hova legyen? Hogyan ölje el magát? Az ablakon ugranék 17369 53, IV | Cölöpökre van az építve, egy öllel magasabban a régi vasútnál. 17370 33 | azokat a hazafiakat, akik őellenük panaszleveleket küldöznek 17371 88, II | kiköszörülve; a súgólyukba ölné magát, de ott ül a súgó, 17372 33 | akik szüntelen árulkodnak őelőtte?~Teleki Mihály egy kissé 17373 42 | kicsi híja volt, hogy ők nem öltek meg engem.~Egyszer éppen 17374 12, II | diplomaták aranyhímzésű öltönyeivel, amik közül egy sajátszerű 17375 58, II | kapálni…~      ~…utolsó darab öltönyemet ma adtam zálogba, estére 17376 48, V | de gyászt, fekete gyászt öltönyén, mint kik halotti torra 17377 16 | ünnepélye oly magyar jellemet öltött, hogy én most már igazán 17378 18 | boldogság.~Milyen volt az öltözete? Azt nem tudom. Azt hiszem, 17379 30 | lehetett viselni a piros öltözetet, s ezért Szi piros mondhatlanja 17380 5 | oldalára.~Az említett kor öltözködési pompáját nemcsak a magyar 17381 5 | maga divatja, ami szerint öltözni tartozik. Aranycsipkét csak 17382 58, I | vagyok. Ezer okom van . Az öltözőszobában kétszer rám nyitották az 17383 58, II | többi mind némber, azokat öltöztetik fel férfiaknak, bajusszal, 17384 4 | jöttek, hogy valakit fel kell öltöztetni Táncsicsnak, s bemutatni 17385 22 | hanem ahelyett mindnyájan öltözzünk fel úgy, mintha templomba 17386 40 | éhezik, az apjukat levágta az ölyv, a gonosz ellenség, ne sajnáljanak 17387 52 | elismerni a halálom előtti óemberrel való ugyanazonosságomat, 17388 21, IX | fájó gondolat legforróbb ömledezésein.~„Sírba tették első szeretőmet!”~ 17389 12, II | írják, hogy még a tengerbe ömölve is messze megtartja a kék 17390 54 | gondoskodjék; ő jóllétet, önállást akart biztosítani az ifjú 17391 64 | dicső nagyságáért, állami önállóságáért mindenét fel tudja áldozni, 17392 44 | megölelé, így szólva hozzá: – Önben ismét a manswörti és ácsi 17393 7 | de az eredmény a hideg önbíráló előtt is örökké nagy marad: „ 17394 6 | tartozásokkal; ámde azon önbizalom, mely keblünkbe visszatér, 17395 1 | önmagával meghasonlott, s önbűnével ássa sírját.~Megkaptuk ez 17396 1 | adomázási vágyból, nem is önéletírási ösztönből írom le ezeket; 17397 5 | kinyomatni maga ellen. A sértett önérdek, a kielégítetlen nagyravágyás, 17398 88, XI | ez magáért, mindent csak önérdekből szeret. Még a pénzt sem 17399 88, XI | jutalomjátéka)~Csúnya, háládatlan, önérdekkel teli a világ, szerkesztő 17400 1 | és szabadulást nyitott önerőm útján.~Mennyi gondnak, mennyi 17401 1 | volt , hogy a nemzeti önérzet ébren tartásáért írjak – 17402 59 | mit cselekedjék? Nemes önfeláldozásra jön gondolatja: elkezd sírni, 17403 44 | szintoly híven, szintoly önfeláldozással.~Ez az én eszményképem egy 17404 44 | szolgálni hazáját, jól, híven, önfeláldozólag.~Most tudja szolgálni hazáját 17405 73 | táncolva, tapsolva, mámoros önfeledéssel; a bűbájos vitte őket ki 17406 59 | ember! Ifjú ember! Ön valami öngyilkolási merényleten töri a fejét.~– 17407 2, IX | mindent akképp, ahogy egy öngyilkolásra készülő szokta tenni. Éjfél 17408 59 | életet mentettem meg az öngyilkolástól.~Megvártam azután, hogy 17409 89, III | börzén, ennek a testvére öngyilkossá lett; amaz a szép barna 17410 52 | derengett.~– Azért jöttem tehát önhöz, hogy miután erről az én 17411 14 | akkora utat, amekkorát az önkényt szétváló férfikeblek nyitnak 17412 65 | a sok kincset összetépte önkezeivel, s a sors lábaihoz veté.~ 17413 66 | hirtelen ideglázt kap Sch.-né: önkívületbe esik, s meghal anélkül, 17414 35 | mennyi érzelem a színész önküzdelmében, amidőn így kiált fel: „ 17415 19 | megkaphatjuk Csokonainak, fájdalom, önmaga által, kényszerűségből, 17416 6 | s azt is tudja már, hogy önmagában mit bír?~Halaványabb az 17417 35 | sem jár, ez kifordított önmagamból, mint a téli kesztyűt, ez 17418 21, VI | kör!~A költő-vezér csak önmagáról tudott ítélni. Váradyval 17419 5 | elutasítva, mint az álló csillag, önmagától ragyogott: külső megjelenésével 17420 1 | Mikor az ember, a nemzet önmagával meghasonlott, s önbűnével 17421 89, VII | tíz évvel előbbre vagyok önnél.” – „Az Isten éltesse.” – 17422 8 | örömest váltotta volna őt meg önnön életével, oly szegényen, 17423 76 | csinált, az úgynevezettönnyomat!” – „autotypon!” – „Selbstdruck!”, 17424 21, V | csalatkoznak. – Petőfi nagyon sok önszerezte tudományos műveltséggel 17425 89, XIII | mint például, ha szódaport öntenek a borköves víz közé. – Nekem 17426 59 | regényemet is szomorújátékká önteni?~Úgy lőn. Hazamentem. Bevásároltam 17427 5 | búzát? – „Két húszasért!” – „Öntesd valamennyit a Tiszába!”~ 17428 42 | amiket Robinson Crusoe öntött kínjában először a puszta 17429 32 | a fejét, s méltóságának öntudatát a törvényszékkel és vizsgálóbírákkal 17430 32 | gyönyörködjék. Nyugodjunk meg ez öntudatban, s fogadjuk el a titulusunkat.~ 17431 21, V | mindenféle alakú papírra, öntudatteljesen mondva:~– Költeményeim!~ 17432 44 | szelíd ifjút.~Midőn a nemzet önvédelmi harcra kényszerült, egy 17433 70, 6 | nap (The Sun).~Valóban az önzésnek legkisebb árnyéka nélkül 17434 67 | családjára, a nemzetre hágy, az önzetlenség, a honszeretet, a bölcs 17435 5 | osztrák-magyar szállítmányosok önzetlenségét számításba vesszük, legalább 17436 31 | ezt valaki? Senki, senki. Önzők, szívtelenek az emberek! 17437 88, I | nem marad neki egyéb az ördögből, mint a szarvai. Hanem már 17438 42 | regulát, amit a hajdani ördögidézések formuláztak: „Jelenj meg 17439 88, I | megvigasztalódik azáltal, hogy az ördögöcske pénzt hozott neki, ez kiengeszteli: 17440 59 | s avizáltam magamba az ördögöket, hogy mért nem jöttem elébb 17441 53, IV | végig valami százkerekű ördögszekér.~Fél óra telik bele, míg 17442 22 | elfeledte, hogy neki öreganyja van, és annak ő utolsó öröme; 17443 48, III | azt öregemberről, hogy egy öregasszonyt annyira sajnáljon, hogy 17444 12, II | főherceg és főhercegnő, az öregektől kezdve a tizenkét évesekig, 17445 48, III | rendén iszik.~Ki hinné el azt öregemberről, hogy egy öregasszonyt annyira 17446 74 | zenészek nem úgy tettek ám az öreggel, mint ifjú írók, ifjú színészek, 17447 88, XI | példa áll előttünk. A mi öregünk Szentpéteri, a dacos Petur 17448 88, III | egyfelől az én zúgolódó öreguram jutott mellém, másfelől 17449 21, VI | versfaragó tagja, rátámad az öregúrra; mi dolog ez:~„Költő-dajkák 17450 5 | azokat, amik e hét évet örökíték.~Mi azonban lapozzunk tovább, 17451 54 | fogadta, hogy versekben fogja örökítni Lavotát; a derék mecénás 17452 54 | alispánok, zászlósurak örökíttetnek ékes ritmusokban epochális 17453 32 | osztják azt a nemességet, mely örökkön örökké fenn fog állani, 17454 67 | nem elvesztése Deáknak: ez öröklése Deáknak!~Az ifjú nemzedék, 17455 21, III | és a betyárok, ez a két öröklött ellenséges osztálya minden 17456 57 | ismeretlen nagysággal, ki valami örökmozdonyfélét talált fel, melyből azután 17457 4 | unokaöccsét, hogy vagyonát örökölje; de őrködik afölött egy 17458 5 | összegét, amit atyjától örökölt, kemencébe dobatta, s elégetteté. 17459 22 | elhalmozta, mind ez az egy örökölte. Ah, milyen büszkesége volt 17460 42 | hogy taktusra ugasson, mint örökösen a kritika száraz malmában 17461 36 | mint azt az útban levő örököst, aki majd talán születni 17462 34 | bántam volna, ha ebből az örökségből is kitagadta volna.~Az a 17463 67 | bölcsei! Osztozzatok meg az ő örökségén, s tartsátok meg őt szíveitekben; 17464 89, VI | mögött kertek, rózsafákkal, örökzölddel a házak előtt; a falakra 17465 54 | Olympon tapsolnak afölötti örömben, hogy valahára olyan halandók 17466 88, XII | dalidókba mentek, s táncaik öröméből szakítának el néhány órát 17467 59 | belletrisztikum lett volna, örömestebb vállalkozandottam.~Dühös 17468 21, X | oly jólesett neki, hogy örömkönnyeit keblére sírhatta, a költőnek 17469 54 | Lavotát; a derék mecénás örömkönnyeket sírt, hogy ilyen egyetértésben 17470 38 | szerkesztők, tanárok, szolgák, örömleányok, boltosok, bankárok, papok, 17471 23 | sor folytatását ennek az örömnapnak.~ 17472 3 | mellett.~A mi óhajtva várt örömnapunkat választá ki az Úr fájdalmas 17473 19 | rózsási, ~Hol zúgnak az édes örömnek forrási:~Itt pengesd az 17474 59 | elégedve.~Aznap nem ebédeltem örömömben.~Pontban, amint a három 17475 26 | nyájasságon kívül, ezúttal valami örömsugárzó gyöngédség volt a hangulat 17476 66 | Pozsonyból lejövő magyar kormány örömteljes fogadtatásával, s a nemzet 17477 9 | előadástól, s annál nagyobb volt örömük, midőn az kielégíté őket. 17478 72, I | rákok magukon kívül vannak örömükben: „Minő boldogság! Meleg 17479 14 | hazai intézetnek félszázados örömünnepét, mely ittléte alatt fog 17480 14 | lehet, s megígérte, hogy az örömünnepi gyűlésre eljövend.~S ez 17481 16 | Most itt jön az asszonyok örömzaja! itt a menyasszony kétségbeesik – 17482 31 | körül, s úgy nevettek, úgy örültek mindenféle apró tréfán.~ 17483 2, III | Szalontán Arany Jánost. Örültünk-e nagyon egymás láthatásának? 17484 78 | képen minden alak örül és örvend, minden alak a maga saját 17485 36 | régóta tisztelői, s nagyon örvendenek, hogy ilyen nagy férfiúval 17486 55 | leteszi pipáját, s kimondja az örvendetes jelszót.~„Kalapot, pálcát!”~ 17487 35 | előcsarnokba beléptünkkor örvendetesen lep meg bennünket a pénztárnok 17488 5 | nemzetei jólétnek, bőségnek örvendtek. Ő kitalálta az okát.~Ugyanaz 17489 55 | Kalapot, pálcát!”~Valamennyien örvendve szöktek fel e rég várt kommandóra, 17490 12, II | gyöngynek és gyémántnak s örvénye a szépségnek! A monarchia 17491 15 | ünnepély maga az, aminek az összbenyomása és egyes momentumai olyanok, 17492 22 | gyermekéletet, mint az enyém volt, összeadnának, még annál is több volna 17493 26 | értesülést kívánva a összeállítása és kiadása részleteiről; 17494 54 | nagyságos úr hozatott bort, összebékíté a haragos feleket badacsonyi 17495 43 | voltak kötözve, mintegy összebeszélésre, a legcsendesebb időben, 17496 21, V | nehány kóbor szellemmel összebeszélt, hogy elmenjenek faluzni, 17497 21, VI | irodalompártoló ügyvéddel, orvossal összebeszélve előterjeszté ez óhajtását. 17498 48, IV | a között, azon módon összebonyolulva, ahogy tojásaikból kikeltek, 17499 48, IV | lapulevelek alatt lakik, összecsap elmerülő feje fölött. 17500 43 | kezéből.~Mindketten ugyanazon összecsapással lefegyverző sebet ejtettek 17501 76 | a maga nyulát, az ember összecsapja a kezeit: „Hát nem ment 17502 43 | s ott szóváltás nélkül összecsaptak.~Csak egyszer villant mind 17503 45 | mikor szekereikre ültek, összecsókolá valamennyit, és áldását 17504 54 | kellett nekik fogni; vége felé összecsókolóztak a különböző múzsák választottai, 17505 89, XIII | életrevaló eredetiséggel úgy összecsoportosult volna, mint itt e városban.~ 17506 53, VI | engedte magát elvitetni, összedermedten, mikor már más mind meg 17507 28 | fér össze a tréfa.~Egyszer összedisputáltunk iskola-óra előtt: az öreg 17508 59 | kéznél. Mikor már a színházat összedöntéssel fenyegeti a népkegy, az 17509 53, II | az áradat sodorta ide az összedöntött gyárból. Azontúl aztán egy 17510 89, I | fenyéren; hosszú fehér bástyák, összedűlt palotasorok alakjában, azt 17511 59 | Tegnap a szakácsné mind összeégette a lúdmájat.” Ez nem az én 17512 21, V | is egészen átváltozott, összeesett. Ott várt reá már régóta 17513 35 | kezét adja a kritikusnak, összeesküsznek, férj és feleség válik belőlük, 17514 81 | véletlenül rohanván meg az összeesküvők a z betű ellenségeit, azok 17515 32 | neki, hogy a regényírás összefér annyira a politikával, mint 17516 70, 5 | irodalmunkat, mely mindent összefoglal, ami nemzeti életünkben 17517 43 | pusztába. Felét sem sikerült összefogni: nagy része világgá futott.~ 17518 48, I | Nagy a veszedelem, de ha összefogunk, egy szívvel, egy akarattal 17519 48, IV | hínárok, tóvirággyökerek összefonják lábait, kígyók, vérszopó 17520 89, III | a szarvai: az egymással összefüggő papírok alkotják a leglármásabb 17521 66 | aláírás útján begyűlendő összegből Nyáry Pál birtokát, kezeltesse 17522 66 | Nyárynak nem volt nagyobb összege, mint utolsó havi díja.~ 17523 38 | kiknek neveik mellé az összegek is ki vannak téve, miket 17524 22 | kötelezvények régen kamatozó összegekről. Ezeknek mind megvan már 17525 5 | papírpénz huszonkétmilliónyi összegét, amit atyjától örökölt, 17526 21, V | alatt le nem fizetné, ez összegig kezességet vállalni, s azt 17527 89, III | tollas és cserepár verekednék összegomolyodva; mintha Molnár népszínházában 17528 87 | Ahol este letelepedtünk, összegyűjtöttük a tevetrágyát, abból tüzet 17529 89, III | ez mind egy terembe volna összegyűjtve: valahogy megközelítené 17530 73 | Az emberek szánakodásból összegyűlnek, semmi rosszat nem gyanítva, 17531 76 | s mikor már nagyon sok összegyűlt, akkor eladja a fűszerszámosnak, 17532 49 | negyvenezernyi pórhad van összegyűlve?~K. Miklós, ki jól ismerte 17533 53, II | is ott van az idősebb fiú összegyűrt kalapja; körös-körül a kis 17534 59 | a tárcájából egy szépen összehajtogatott finom ropogós papírú előfizetési 17535 61 | egy százforintos bankót, összehajtogatta hosszúra, meggyújtotta a 17536 2, VI | felszólítási oklevelet azután összehajtogatták, lepecsételték, s beküldték 17537 5 | Másnap ötezer tulok volt összehajtva az új földesúr számára. 17538 67 | néha a vitatkozó család összeharagudott egymás között: ő odajött, 17539 58, I | színházi referensek! Még összehasonlításokat tesznek köztem és az elébbi 17540 78 | helyesen van mindez egy összeható egésszé alakítva: a sötét 17541 88, VII | valami jámbor hajadonnal összeházasítja. Szépen vagyunk. A jövő 17542 5 | harcoltak az inszurrekcióban, s összeházasodtak a magyar nemesi családokkal. 17543 48, V | egyike megnyitá dísztermeit, összehívá a birodalom legfényesebb 17544 89, XIII | virágról virágra szálló méh, összehordom tőlük a múlt kor rajzait, 17545 89, VI | a nagyságot morzsánkint összehordta: mint nemzeti kedvenc ételt 17546 22 | koporsókkal mulattatja magát. Összeillenétek.~– Koporsókkal? – kérdezem 17547 52 | keresztlevelét, s azt mutassa be az összeírásnál.~Kérdő Márton uram hitetlenül 17548 5 | időből fennmaradt hagyatéki összeírások és végrendeletek, mik oly 17549 87 | végigvasutazva, csodás badarságokat összeírnak.~ 17550 29 | a költő elbúsultában még összeírt egy csomó verset, közé azoknak 17551 59 | mindezt kilenc esztendő alatt összeírta, volna-e kedve kinyomtatni?~ 17552 54 | mondák:~– Csak még én egyszer összejöhetnék azzal a Lavotával.~– Csak 17553 31 | nevetni két bolond, mikor úgy összejön egymással? Mit tudnak olvasni 17554 8 | volt a öregnek, s ha összejött a két beteg, sorvadozó költő, 17555 41 | akikkel azután igen sokszor összejöttem. Egyszer valami boldogtalan 17556 2, IV | előbbeni napokban különös összejövetelei voltak a rejtélyes emberrel 17557 20 | Zoltán fiáról; a debreceni összejövetelükről; együtt utazásukról. Mindent 17558 11 | aláhajlása, miáltal az emelet összekeskenyül, belül a mély és vastag 17559 4 | úrfiak és mesterlegények összekeveredve, és valamennyien oly sárosak, 17560 88, IX | utcán, s melyet annyira összekevertek már a nap kívánással, 17561 15 | ismeretséget kötve, közelbe hozva, összekeverve; még az egyháznagyok is, 17562 5 | csatorna terve, mely Budapestet összekösse az Adriai-tengerrel; készen 17563 76 | nevezetes jótékonysági céllal összekötni; ilyenek például: a mohácsi 17564 53, III | alföldi és az államvaspályák összekötő vonalát is, mely most készült 17565 69 | jellemrajza, társadalmi összeköttetése, életének varázstitka. Élcekkel 17566 68 | vágyakodásai, magas családi összeköttetései mind nem voltak képesek 17567 81 | felhasználta minden befolyását, összeköttetését, távol levő tagok beidéztettek 17568 70, 1 | inkább? Azt a messze elágazó összeköttetést-e, mely őt Európa minden udvaraival 17569 22 | szoknya volt rajta, olyan összelapult ráncokkal, hogy alig lehetett 17570 21, X | előadta az útlevelét; a jegyző összenézte, ha megegyez-e arca a személyleírással, 17571 1 | ezredévek bálványait egyszerre összeomlani, egyes embereket a tegnapi 17572 38 | abszolutizmusnak rettentő összeomlását –, s annak szétrugdalt romjai 17573 72, I | együtt utazó író az úton összeperelvén, azontúl az egész marschruta 17574 10 | siet látogatni; ha szegény, összerakják forintjaikat, hogy könnyebben 17575 70, 1 | mely szerint a százszor összerakott tárgyakat százegyedszer 17576 48, III | A jámbor népnevelőtársak összerakták megszolgált forintjaikat, 17577 62 | látni a hintót, előtte a két összerogyott lovat. Az asszony ott ült 17578 53, I | megsemmisítette: de itt az összerombolt tömkeleg ott van hagyva, 17579 67 | aki kibékítse őket, ha összerontanak; hogy még életében láthatá, 17580 73 | lelkesült alakja lassan összeroskad, kihull a kard a kézből, 17581 88, XI | jelenetben közel volt az összeroskadáshoz. Azonban Szentpéteri meggyógyult, 17582 61 | a mázsálóknak!~Seprűvel összeseperték a bankót, amit nagyon messze 17583 61 | azután a bankót szépen összesöpörheti külön, az ezüstöt is fellapátolhatja 17584 1 | olyan elenyésző parány az összességben, minő a föld a világrendszerben.~ 17585 1 | világegyetemben, s a napok összessége, amiket ő esztendejének, 17586 1 | Isten.~A nagy szellemek összességének hagyománya. Az eszmék, a 17587 36 | krajcárban. Éjfél után, mikor összeszámítanak, káplán úr fizet egy egész 17588 22 | idő elmúlt már azóta!~Ha összeszámítom, hát éppen egy negyedrész 17589 89, XIII | mondákat. Pedig az ilyeneket összeszedni a feladata az etnográfiai 17590 59 | nap múlva megjelenek nála. Összeszedtem minden szerénységemet, hogy 17591 21, VII | szerkesztőkhöz, hogy fogják érte összeszidni.~De megjárta, mert mikor 17592 12, I | nem talált senkit, aztán összeszidta a platzkommendánst. A platzkommendáns 17593 74 | neki: múzeumba, öreg. Hanem összeszólalkoztak, vették hegedűiket, furulyáikat, 17594 14 | éljenzett a főváros; nekem összeszorította valami a torkomat.~Azzal 17595 87 | csirkecsontokon kívül mást nem kell összetakarítani. S mit ettek önök az úton?~– 17596 54 | egyszer véletlenül megint összetalálkozik ott, ahol nem is sejtette, 17597 89, I | közelednek egymás felé, már összetalálkoznak, Szigliget eléje vonul Csobáncnak, 17598 35 | Lánchídon átmenni, mert ha összetalálkoznánk, ki tudja, mi történnék 17599 79 | farkas a selmeci erdők között összetalálkozván egy vándorló legénnyel, 17600 89, VII | magyarnál van. És mindannyit összetartja a közös história. Európa 17601 88, I | pokolba, aki azután bosszúból összetépi a kontraktust, amit a gróf 17602 65 | ő mindezt a sok kincset összetépte önkezeivel, s a sors lábaihoz 17603 43 | elkezdettek nyeríteni, tombolni; összetépték pányváikat, s nekiszilajultan 17604 21, V | összeget oly rövid idő alatt összeteremthetni? Mi alapja van e reményhez?~ 17605 22 | mind sorba megcsókolták összetett kezeit, ő pedig, folyvást 17606 21, XI | S ott hagyjanak engemet összetiporva…”~E véres sejtelemmel teli 17607 89, III | ismeretlen népe, sűrűen összetódult csoportok, miknek minden 17608 65 | kellett, és így kellett összetörnie!~A 49-iki gyásznapok alatt 17609 73 | közönségtől a szíveket, összetörte, s vissza nem adta azokat. 17610 43 | egyetlenegy hídja, melyhez összetolongva sietett a megzavart sereg. 17611 9 | mecénás, se újságíró, aki őket összetrombitálja.~A kis Erdély megelőzött 17612 88, I | hozott neki, ez kiengeszteli: összeüti a bokáit a levegőben, s 17613 44 | csatározás, elő- és utóhadak összeütközése nélkül; ezek voltak a hétköznapok: 17614 76 | ötven-hatvan írói nevet összeválogatni, kiket betűrendesen kinyomasson 17615 76 | hirdetett munkát, hanem összevásárol a könyvárusoknál mindenféle 17616 27 | legdrágább kereskedőktől összevásárolja; itt minden tárgyhoz valami 17617 59 | kezemben maradt; a kapussal összeverekedtem, ő hátba vágott, én pofon 17618 89, VII | két barátunk egymás közt összeveszett volna. Most szövetkezve 17619 21, VII | kért?~Útközben elbúsultában összevetődik egy emberséges könyvárussal, 17620 2, IV | volna seregeiket körülem összevonni, s úgy hiszem, az alkudozás 17621 52 | napbarnította arcán, melynek összevont homloka emlékeztet az oroszlánra, 17622 48, IV | közül, mely azután ismét összevonult fölötte. Akkor azután hosszú 17623 8 | mozdulatlan homloka elejére összevonva, szép, kifejezésteljes szemei 17624 73 | táncolva, szökellve, a hegy összezáródott mögöttük: még tán most is 17625 14 | férfikeblek nyitnak jöttük elé; összezáródva előttük, utánuk.~Én kívül 17626 54 | elől elfutnak – párjával összezárva egy szűk födél alá, ahol 17627 21, VIII | jelenetünk volt Petőfivel. Az összezördülés okaira már nem emlékszem, 17628 44 | után hurcolták el holtan, összezúzottan az ágyúk mellől. – Gózon 17629 55 | hogy a felmerülő fejét összezúzta vele.~János úr vigasztalhatatlan


nyilv-ossze | osszh-pagat | pagod-pikto | piktu-ragyo | ragyu-rogto | rohog-sirat | sirbo-szami | szaml-szere | szeri-sztra | sztre-tarsa | tarsn-tigri | tihan-tudos | tudta-uralk | uralm-vasip | vaska-vigan | vigas-zelle | zempl-zwies

IntraText® (V89) Copyright 1996-2007 EuloTech SRL