Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Jókai Mór
Életembol

IntraText CT - Text

Previous - Next

Click here to hide the links to concordance

Adomák Széchenyi Istvánról

1. A pesti megyegyűlések híresek voltak 1848 előtt a nagy politikai kérdések fölötti vitákról, mikben az ország legelső politikai nagyságai vettek részt. Kossuth, Széchenyi, Nyáry, Eötvös, Dessewffy Aurél stb. Ezekhez csatlakozott azután a kisebb kapacitások tábora. Báró B. Pali, kit mind testének terjedelméről, mind szellemének a nagy testhez aránytalan voltáról ismert mindenki, hol az egyik párthoz szokott csatlakozni, hol a másikhoz. Egy kérdésben tetszett neki a konzervatív párthoz szegődni. Előre bejelenté Dessewffy Aurélnek, ki a párt vezérszónoka s indítványtevője volt, hogy ő is speakelni fog mellette.

A gyűlésben azonban vette észre Dessewffy, szokott éles figyelmével, hogy indítványa az első ellenzéki cáfolat után fényesen meg fog bukni, azért nagy hirtelen visszavonta azt, s B. Paliban bennrekedt a fényes dikció. Délután Széchenyi sétál a Duna-parton gróf W.-mal, és beszélget; szemközt jön B. Pali, s elkezd rögtön expectorálni, hogy: „Nézzétek ezt az ostoba Dessewffyt, már micsoda ügyetlenséget követett el ma a gyűlésen!” Széchenyi nem felel , hanem úgy tesz, mintha W.-mal beszélne.

Hát ami anekdotát elkezdtem, folytatom. (Semmi anekdotát sem kezdett el azelőtt.) Húzza a hat osztrák matróz az evezőt keményen a Boszporuszban, s halad nagy izzadva. Utánuk jön egy török a maga kaikjában, ez nem fárasztja magát, felhúzta a vitorláját, a szél viszi ingyen, ő pedig szépen csibukozik. Mikor elhalad a lapátoló osztrákok mellett, gyorsan hátrahagyva őket maga mögött, az egyik matróz azt mondja a többinek:

»Jetz schauts den dummen Türken an!«”

B. Pali azt mondja: „»Nagyon !«”, s azzal odábbmegy.

Széchenyi utánanéz, s így szól W.-hez:

Jetzt schauts den dummen Türke an!”

2. Egyszer meg ugyanazon pesti gyűlésen a híres író Majláth támadta meg Széchenyit vakmerő kíméletlenséggel. Gyűlés után aztán; gyönge lelkek szokása szerint, odaszaladt a méltatlanul bántott ellenfélhez, s bocsánatot kért tőle, hogy ne nehezteljen erős kifejezéseiért. „Oh, egészen más van az eszembenmond Széchenyi –, mint rád haragudni. Éppen most egy szórejtvényt csináltam, aminek megoldását rád bízom mint híres rejtvénymegfejtőre.” – „Kérlek!” – mond készen Majláth, ki nagyon örült, hogy ilyen olcsón helyreáll a barátság. – „Tehát az egész egy német Kraftausdruck; az első szótagtól rettegnek a hajósokmásodik szótag egy tulajdonszó, a harmadik szótag egy előrag, tudod, prepozíció, a negyedik szótag pedig az emberi testnek egy része.” Majláth még egyszer elmondatta magának a rejtvényt: „Nehéz feladvány!” – „No, ha ki nem találnád, hát felírom a megoldását egy látogatójegyre, de ne nézd meg addig, míg le nem tettél a megfejtés lehetőségéről.” – Majláth megígérte, s csaknem elkésett a fejtörésben gróf Kebédjéről, hova ő is hivatalos volt a többi ókonzervatív urakkal. Azok kérdezik tőle, hogy hol késett? Mondja, hogy Széchenyi adott neki egy szórejtvényt, amit nem tud megoldani. Elmondja a többi uraknak is. Azok sem boldogulnak vele. Az első szótag kitalálhatatlan. Mitől félnek a hajósok: „Sturm.” „Wind?” Mind nem vezet a megoldásra. Végre előkérik a cédulát. – Hát biz az az első szóLeck”. Ami jelent ugyanhajón támadt lyukatis, de az ismeretes német Kraftausdrucknak egészen más bevezetésül szolgál. – Ez volt Széchenyinek a válasza a dikcióra!

3. Egyszer Gr. Károlyi István meglát Széchenyinek az oldalán egy szép antik kardot, s azt mondja neki: „Add nekem azt a kardot, megveszem.” „Nem eladó.” „Adok érte száz aranyat.” „Már úgy eladó.” Azzal leoldta az övéről a kardot, s aznap gr. K. I. két karddal, Széchenyi pedig kard nélkül ment haza a gyűlésből. Hanem az eladott kardjánál volt egy még szebb antik kard Kubinyi Ferenc birtokában, amire meg Széchenyinek fájt a foga, ő meg ahhoz ment: „Add nekem ezt a kardot, megveszem.” „Nem eladó.” „Adok érte ötven aranyat.” „Már úgy eladó.” Látjátok! – mondá Széchenyi azoknak, kik mind a két jelenet tanúi voltak –, már ezt más ember úgy csinálta volna, hogy a kapott száz aranyat egészen odakínálta volna a másik kardért, én pedig kaptam egy szebb kardot, s nyertem rajta ötven aranyat.




Previous - Next

Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library

IntraText® (V89) Copyright 1996-2007 EuloTech SRL