Fejezet

  1 1 |          könnyen megnyergelni, mint az ember. Furfangos, elővigyázó,
  2 3 | istenkísértésnek nevezi; ha egészséges ember előre a kórodában keres
  3 3 |            csak Antal oda, ahol eleven ember a kísértő, ahol élő asszonyarc
  4 3 |          lesznek. Megnyugvó, zárkózott ember leszek. Az a tudat, hogy
  5 3 |            szemmel. Félig-meddig belső ember volt már: a papok is ismerték
  6 4 |                erre a helyre is mindig ember, s a dudaiak meg vannak
  7 4 |             belé. Arcát nézve lehet az ember nagyon fiatal is, lehet
  8 4 |              elődöm özvegye. Én még új ember vagyok itten.~S hogy még
  9 4 |                 hanem hát erre is akad ember. Nálunk is vannak jó parókiák;
 10 4 |         parókiák; de azokba csak olyan ember jut, aki első eminens volt,
 11 4 |              legalább az ipa; az olyan ember pedig, mint magam, akinek
 12 5 |              Márton bátor és méltányos ember volt a maga egyszerűségében.
 13 5 |          magadénak tartasz, te szegény ember.”~Te szegény ember, aki
 14 5 |             szegény ember.”~Te szegény ember, aki mégis olyan gazdag
 15 5 |                 akit szeretek. Lehetek ember; de nem lehetek állat… Ő
 16 5 |         találna rajta, hisz azt minden ember tudja, hogy ennek a levélnek
 17 6 |               Megállj!~Egy cifraszűrös ember állt előtte, kezében puskával.
 18 6 |             nézni, hogy megszeresse az ember, férfi vagy leány.~– Úgy
 19 7 |             míg utoljára a legmagasabb ember bálványa, maga az isten
 20 7 |               ezüstjét kicsiny és nagy ember. A főurak mázsaszámra küldik
 21 7 |           delejes tünemény az, hogy az ember, akár egy nagy abrosznyi
 22 7 |              amit magadnak alkottál?~– Ember tervez, isten végez.~– Ki
 23 7 |              vele.~…Hajh, sok veszendő ember meg fogja keserülni azt
 24 9 |           konstitúció kormánya? Embert ember ellen. De nem katonát.~Minő
 25 9 |              rivallás, s száz meg száz ember jön elő cséphadaróval, vasvillával,
 26 9 |                tesznek, mint a somogyi ember, aki nem visz magával botot,
 27 9 |         támadók egyik táborát. Tízezer ember volt az; mind rendesen fegyverezve,
 28 9 |                bozótba.~Csak az az egy ember maradt ott.~Ince látta őt
 29 9 |          kétszáz lépésnyi távolban.~Az ember fel akart állni kétszer-háromszor;
 30 9 |               halál!… Mit vétett ez az ember annak, aki őt megölte? Nagyot
 31 10|              álomnak adta magát minden ember.~A támadó csapat akadálytalanul,
 32 10|              századosnak. Ön háromszáz ember számára szerzett lőfegyvert;
 33 10|         elszakadt dandára: ezerkétszáz ember. Nem szeretem őket a hátamban.
 34 10|          hadjáratban nem esett el száz ember.~Áldorfai Ince mégsem vett
 35 11|           előre!”~A jó sikert várta az ember az öklétül, a jó szerencsétül,
 36 11|            akartok-e élni? Utánam, aki ember! Éljen a haza!~Azzal megcsókolta
 37 12|           tettek beszéltek.~S volt egy ember, aki a tetteket is kihallgatá.
 38 12|       lévitalakra. Akkor még oly szent ember volt ön. Még kezét is megcsókoltam.
 39 12|              felé, az első szónál néma ember lenne belőle! De mi védelem
 40 13|            inkább fogja mondani minden ember, hogy ők szeretik egymást.~
 41 15|           egyesülnek. Napok, mikben az ember istennek érzi magát: boldog,
 42 15|         végzetes nap óta egyszerre más ember lett belőle. Leányból lett
 43 16|              dolog.~– Eredj, te csúnya ember vagy! Ne csókolj meg!~–
 44 16|       borotvált arccal tovább marad az ember fiatalnak.~– Még németnek
 45 16|    hazaszeretetnek.~– Eredj, te prózai ember.~– Már harmadszor mondod,
 46 16|               kedélyes megoldást. Négy ember vállravetett rudakon cepelt
 47 16|               Úgy manőverezni, hogy az ember az ellenséget mindig kijátszhassa!~–
 48 17|                olyan ellensége?~– Azon ember ott! – szólt Gideon Leóra
 49 17|           mellvédje keskeny volt három ember számára, s a rajta kihajló
 50 17|           ellenséget felmentenek. Ezen ember itt az én foglyom. Én fogtam
 51 18|              vele. Ismerem magamat is. Ember vagyok. Ha én ma elfogadok
 52 18|                 uram. A gyémánt gazdag ember kezén ékszer, a szegényén
 53 18|                bámultában.~– Van ilyen ember, mint ön, még több is itt,
 54 18|                egy megjutalmazhatatlan ember.~Brandlerné jószívű ravaszkodással
 55 18|              csak jobban kitalálják az ember szívének nyitját. Én azt
 56 18|           olyan tulajdonok, amikkel az ember ellenségeivé teszi a pályatársait.
 57 18|                feladat. Mikor két nagy ember összetűz, vagy az egyiknek,
 58 18|               mint a gyémánt, az ilyen ember, mint az ön kedvese. Ez
 59 18|        Üzlettársam semmi más, mint egy ember, akire üzleti titkaimat
 60 18|             lenne a hazából, ha minden ember azt kérdené: mi lesz énbelőlem,
 61 19|       mondogatták fennhangon: „De szép ember a lelkem adta!”~Nagy volt
 62 19|              bíró. – Az nagyon csendes ember most. Amióta megijesztették.
 63 19|          lépjenek be a házba.~Értelmes ember volt: vette észre a fájdalmas
 64 19|             volt.~Míg a szegény jámbor ember a maga alantjáró panaszaival
 65 19|              vettek a kurátortól. A jó ember, hogy megmutassa tiszteletét,
 66 20|             lenne a hazából, ha minden ember azt kérdené: mi lesz én
 67 20|               törvényhozó teremben egy ember szavai több hasznot tehetnek,
 68 20|              hátulsó díszülés csak két ember számára van készítve, voltak
 69 20|          másodhelyet foglalja el e két ember előtt.~Ince komor volt:
 70 21|            bírja már odább hurcolni az ember; van ilyen megrekedt szekér
 71 21|               Most hát légy becsületes ember, s segíts odábbvinni.~–
 72 21|          teherrel a hátán pedig gyalog ember szekeret utól nem ér. De
 73 21|                magamat főbe.~– Tízezer ember áll önnel szemközt, és negyven
 74 22|               Hát te mivel vagy különb ember, azért, hogy féltél lopni?
 75 22|           olyan üres folt, ahonnan egy ember hiányzik?~Vagy pedig itt
 76 22|       szeraszkier szolgálatában.~Ez az ember többet tudott, mint Proteus;
 77 22|              enni.~Sztambulban az első ember volt az „effendi”, aki Incére
 78 22|                hozzá.~Irigylésre méltó ember ez az Ince!~Hanem az ilyen
 79 22|              ilyen helyzetben aztán az ember nem lehet nagyon válogatós,
 80 23|                ellenszenvet, melyet az ember ellen soha meg nem szűnt
 81 23|                végezve az egész pör az ember és az ő teremtője között.~
 82 23|   hajóskapitány.~Nem volt az szívtelen ember. A tengerészekben mindig
 83 23|                 olyan jól lát rajta az ember, hogy az arcokat megismerhetné,
 84 23|  tengerészhumorral a kapitány. – Ha az ember feleségének tête-à-tête-je
 85 24|              együtt maradjanak. Ott az ember mindent maga végez: cselédet
 86 24|               s azóta száznyolcvanezer ember vándorolt be, s San Franciscót
 87 24|                volt, s most ugyanaz az ember menjen a földet vágni, kutatni
 88 24|      figyelmeztetem önt, mistress. Más ember is jött ám már arra a gondolatra,
 89 24|              pedig nem állhatja meg az ember, hogy mikor bor van a pohárban,
 90 24|           lenni. Csatatéri tudósítónak ember kell a gátra, aki egyformán
 91 25|           maradni. Megérté, hogy ha az ember sokáig él, apródonkint minden
 92 25|              szíven páncél.~Nincs nagy ember, nincs filozóf – az ilyen
 93 25|     megtalálják a bátorságukat. Idegen ember vagy te már odahaza.”~De
 94 26|               cseh Svájcon át~Mikor az ember önmaga elől fut! S viszi
 95 26|         azonban szokott tudni a magyar ember, ha csehül nem ért is, hogy
 96 26|                hogy szikráikat halandó ember szemeibe lövellik, mint
 97 27|             erős volt, s veszélyben az ember mázsákat emel. Kiszabadítá
 98 27|        tartozott.~Ince jó asszonytartó ember volt; mikor egy szép hölgy
 99 27|          magának az ő fájdalmát. Ez az ember ott feküdt vele együtt test
100 27|                 hogy eltemetve). Ez az ember ránézve meg van halva.~Ince
101 27|                rázta: „Csodálom: ez az ember sírt előttem, mikor testvéremet
102 27|               körül nagy volt a lárma. Ember volt elég, de az mind csak
103 27|              hogy útitársa veszedelmes ember, akitől őrizkedni kell.~
104 27|                fejet csóvált. Ördöngös ember! Még mókázik a feje fölött
105 28|           cavalier. Nem uzsorás. Nemes ember a pénzvilágban. Lehetne
106 28|            grófnő.~– Ő nem az a prózai ember, akinek csak számokrul és
107 28|               volt mindehhez? Amint az ember a végállomáson kiszáll a
108 28|            vajon mi lehet ez az idegen ember Walter Leóra nézve, hogy
109 28|                selyemszállal?~Mikor az ember egy izgalmas nap után első
110 28|       megkínálta? Walter Leó nem az az ember, akinek ilyen ötletei szoktak
111 28|            nehéz elhinni, hogy akadjon ember, aki az ilyen ajánlatra
112 28|             járt. Még ott, ahol minden ember aranyat keres, ő ott is
113 28|               volna az, mikor ez a két ember utoljára egymást átkarolja!
114 28|                Vencel jött be.~– Ez az ember engem halálra ijeszt, valahányszor
115 28|               Takarodjál rögtön. Ez az ember pusztuljon el rögtön a háztul!
116 28|         szemembe! Ostobának tart ez az ember engem? Leó, nekem rögtön
117 28|              még ma délig! Engem ez az ember nem szolgál ki többet!~Senki
118 28|               nem testvérét siratja az ember, hanem saját magát.~Vajon
119 28|                a sors nem ismételi egy ember életében ugyanazt a történetet
120 28|             önnek a jellemét, a magyar ember általános természetét, meg
121 29|             belőle? egy kavics meg egy ember?~Egy napot időzött Bécsben:
122 29|             emberén. Most pedig minden ember sarkantyút visel: mintha
123 29|          harmadik pedig egy kis tömzsi ember, termetéhez nem illő nagy
124 29|             borízű hangon a kis petten ember.~A hórihorgas nem szól semmit,
125 29|            végigment, egyszerre minden ember ismerőse lett. Tízen, húszan
126 29|               de őt jól ismerte minden ember; utolja felé már tolongás
127 29|           vacsorázni. Tele volt minden ember jókedvvel, dicsőséggel,
128 29|             letették a földre, még egy ember nem ereszté el a gallérját
129 30|            aztán, melyhez tisztességes ember szívesen szokott járulni,
130 30|        egyedüli reménységünk. Ön „nagy ember”; egy szava mindent tehet.
131 30|               hogy íme, ez a két derék ember most őneki a kifizetett
132 30|            bátorság dolga; olyan vitéz ember is van elég, aki az ágyútelepet
133 30|         piculáig.~– Különben sem kóser ember a „barát” énelőttem – folytatá
134 30|                Hanem másnap már minden ember azt beszélte, hogy Áldorfai
135 31|      Sajátszerű világ volt ez! Tízezer ember egyszerre otthagyta hivatalát,
136 31|           világ azt is, hogy ő szegény ember, de azt is, hogy nem eladó.~
137 31|            kiosztani: ő, mint épkézláb ember, munkát keres, nem alamizsnát.~
138 31|                Áldorfai Incét. – Ilyen ember kellett nekik! Értekezésbe
139 31|     elvállalták. Egy népszerű és derék ember kell az intézet élére, s
140 31|     gondolkozni. Mit kockáztat vele az ember?~Másnap délelőtt váratlan
141 31|               elvész is: ön életrevaló ember, megél anélkül. De ne adja
142 31|  színházigazgatással megkínálnak, okos ember nem bízza az üzleti könyveinek
143 32|          tőkepénzzel Magyarországon az ember négyszerte nagyobb úr, mint
144 32|            Idehaza, ha összevész is az ember egyszer-másszor a „barátaival”,
145 32|              minden asztalnál egy szál ember ül; az is hallgat, s három
146 32|             amarra! Falun lakik minden ember.~Ince az első vacsoráját
147 32|       mindnyájan tudjuk, igen kedélyes ember volt, kivált ha megharagudott.~–
148 32|              nekem tetszik. Közönséges ember azt mondaná: „Én választottam,
149 32|                taposómalom, melyben az ember hasztalan lépdel, előre
150 32|             melankolikus szem, s ha az ember így együtt lát benneteket,
151 32|             jutott, hogy azon egyetlen ember ellen vegyem föl helyetted
152 34|               az ki, ahogy kellene. Az ember csak megköszöni, kezet csókol
153 34|              De Áldorfai – gyanúsított ember! Neki hébe-hóba fel-fel
154 34|         Kiegyezkedésről beszélt minden ember, vagy egy, vagy más módon.
155 34|              az is megeshetik, hogy az ember dobszónál összeesküszik,
156 34|           Lehet is az, mikor otthon az ember magamagát sem meri képviselni!
157 34|                Aztán most készüljön az ember, ilyen feleségtől megpuhított
158 34|               arisztokrata igazi nemes ember módra viselte magát az ő
159 34|               Duna, nem fullad bele az ember.~Csak egy göröngy van, amin
160 34|           ennek a lépésnek ára van!~Az ember felbuzdul egy beszédre nem
161 34|                is tudja azt meg minden ember. Hiszen ezer közül kilencszázkilencven
162 34|              Azt hitte még, hogy ha az ember ilyen nagy pénzt kap olyan
163 34|          szégyenleni kell. Szegény! új ember volt ezen a téren.~Egy pár
164 34|                tudod azt, hogy amit az ember vállalatokon nyer, az nem
165 35|             már derék, társaságba való ember, aki nem nyugtalanítja a
166 35|                mivel vagy te boldogabb ember, mint voltál akkor, mikor
167 36|           házasélet abbul áll, hogy az ember karonfogva jár egymással
168 36|            bevárni soha, mert akkor az ember a nagy tolongásban nehezen
169 36|        kiengeszteletlenül; ezt jólelkű ember nem teheti, bárha részén
170 37|                hogy ő Hanna nélkül nem ember többé, s egészen komolyan
171 39|        ipszilonnal írta a nevét: nemes ember volt.)~Az új asszonyszemek
172 39|                most már valóban gazdag ember volt. Amihez hozzákezdett,
173 40|               belőle az indulat. Ez az ember!… Ez az ember!…~– Én hű
174 40|           indulat. Ez az ember!… Ez az ember!…~– Én hű vagyok hozzá,
175 40|             farsangi menyecske? Minden ember a testvéremnek nézi.~– Eredj,
176 40|              egy vacsorának, mely négy ember számára volt készítve, másodmagával
177 41|            effect”-et.~Egy arcul ütött ember megszűnt tábornok lenni,
178 41|                kaszinótag lenni, nemes ember, jó barát lenni. Egy arcul
179 41|             morgott magában Ince. – Az ember többre megy, ha a sürgetős
180 41|                százszor. Csakhogy száz ember közül kilencvenkilenc nagyot
181 41|              gondolni másképp.~– Ez az ember nekem egész életemben mindig
182 41|             keserűséget okozott. Ez az ember első feleségemet el akarta
183 41|             török hárembe vinni. Ez az ember engem csalárd barátság színe
184 41|               öl meg engem. Most ez az ember itt van. Rátaláltam.~– De
185 41|              gyerek vagy, akinek ha az ember egy cifra cukorbábot ád
186 41|               este bolond, nappal okos ember, mert nem verekszik meg
187 41|             veled a kedvesedért. Ez az ember neked egyedüli jóltevőd
188 41|               Magunkforma gonosz életű ember, aki szakálla ütközésétől
189 41|           becsületes, jó lelkiismeretű ember szokott enni és inni!~Szegény
190 42|            bele.~Hiszen Gideon is erős ember volt; s Captain Bloomer,
191 42|       odairányul, hogy a szerencsétlen ember nem fog-e saját magában
192 43|              kínokat álltam ki! Ha azt ember ki tudná mondani! Az ember
193 43|             ember ki tudná mondani! Az ember álmodik dolgokat, amiknek
194 43|              mulatság volna, ha minden ember, valahányszor a felesége
195 43|                kis nyoszolya volt. Egy ember számára szabva. Annak a