Fejezet

  1 1 |             hallott, se nem éhezett. Mit mondtunk? Ugye? Amint a
  2 1 |        ingerkedés a társak részéről. Mit olvastál? Tocquille-t. Amerikában
  3 1 |            értők kedveért mondatik: „Mit mondott a barát a tea és
  4 1 |         quidem vellem; sed cave.” – „Mit mondott a diakónus az esperesnek?” „
  5 1 |  gesztenyefák sorai alatt. Öltönyük, mit felvettek, hosszú fehér
  6 3 |          ordítsak, mint a behemót.~– Mit kívánsz?~– Azt, hogy szabadítsd
  7 3 |             is, hogy azután tudhasd, mit tesznek azok ketten-hárman
  8 3 |            italt: nem állhatom ki.~– Mit kívánsz?~– Ajd bort.~Ince
  9 3 |            is volt, nézetei szerint, mit megköszönni. A megmentett
 10 4 |            ismerős kérdezé, há megy, mit visz, annak azt felelte
 11 4 |             gondolkozott rajta, hogy mit feleljen.~– Az az elődöm
 12 5 |     tekintéllyel és ékesen szólással mit lehet kivinni, s odasietett
 13 5 |      fagunyhódat is, és ki tudja még mit, amit magadénak tartasz,
 14 5 |              levelet.~Pedig hiszen – mit találna rajta, hisz azt
 15 6 |              kincs egy szerzetesnél. Mit is csinálhat vele? Könyveket
 16 6 |      Istennek mindannyian. A vigasz, mit adni képesek vagyunk, a
 17 6 |           elszörnyedve kiálta föl:~– Mit kérdezhet ön? Az bűn, mit
 18 6 |            Mit kérdezhet ön? Az bűn, mit Isten nem bocsát meg soha.~
 19 6 |         jönne Isten; de az is erény, mit leküzdeni akar: a legnemesebb,
 20 7 |             az egyik, a sötét árny:~„Mit tennél most, ha megtakarított
 21 7 |             egy álmodó, s nem hallá, mit beszélnek körülötte; hanem
 22 7 | összeállítása volt az eseményeknek.~„Mit tettek a hajdankorban a
 23 7 |             nő, mint a hógörgeteg.~– Mit míveltél? – szól egy falhoz
 24 9 |              abszolutizmus tábora.~S mit állíthatott ezekkel szembe
 25 9 |              hát a csatatéri halál!… Mit vétett ez az ember annak,
 26 10|       szentmihályi dáridó után nincs mit tenni, mint végigtáncolni
 27 10|          volna Szent-Mihálynál, hogy mit kezdjünk az ellenséggel?
 28 10|            Azután Incéhez fordult.~– Mit fognak velünk tenni?~– Tisztességes
 29 12|            ide? Hiszen lovas volt.~– Mit csinálsz itt?~– Káromkodom.
 30 12|                Akkor nincs egymásnak mit szemére vetnünk!~E szókkal
 31 12|        galacsint kezdett formálni.~– Mit mívelsz, bajtárs? – szólító
 32 13|        feladat.~De nem tanulta soha, mit tesz egy nőt az elveszéstől
 33 13|      foglalva intézkedéseivel.~Vajon mit fog tenni, ha mind elmennek?
 34 13|        elkezdené valaki a kérdezést. Mit mondanának? Ah, ez a gondolat
 35 13|             el vannak veszve. De hát mit is védelmezek én ezen az
 36 13|              én ezen az én életemen, mit védek az ő életükön? mit
 37 13|             mit védek az ő életükön? mit védek a haza életén? Mi
 38 13|               s ő nem leste el, hogy mit fognak mondani? Elhagyta
 39 13|             riadt fel, azt kérdezé: „Mit cselekszel?”~Talán éppen
 40 16|        idevetődik, majd utasít, hogy mit tegyünk; addig pedig jó
 41 17|          siet, s üdvözli őt németül, mit a belépő hasonlóul viszonoz.~
 42 17|              s aztán nem bánta, hogy mit csinál a hátramaradt úr
 43 18|                Hogyan szerezted ezt? mit adtál érte?” Tűzze ön vissza
 44 18|        láttál te ilyen embert. Tudod mit mondtam neki? Azt, hogy
 45 18|             megosztani a nyereményt, mit esze és szerencséje ad neki.
 46 18|            gyémántot, s azt mondja: „Mit szólna hozzá feleségem,
 47 18|           nyereségből. Elvégeztem. – Mit szól ön ezekre, uram?~–
 48 19|       hajdani kegyeletet. A hős név, mit magának kivívott, sérthetlenné
 49 19|          kőre? itt leültünk pihenni. Mit mondtál akkor?~– Emlékszel-e
 50 19|            akart csókolni Serenának, mit az meg nem engedett neki.~–
 51 19|             Tréfás a sors. Ki tudja, mit ád még?~ ~
 52 20|              tenni. Nem tehette azt.~Mit mondott ez az asszony? „
 53 20|              kételkedjék többé azon, mit kell felelnie?~– Polgárok!
 54 20|              A honfiúi megtisztelés, mit elém hoztok, magas jutalom.
 55 20|      elveszté eszméletét; nem tudta, mit mondjon tovább. A legnagyobb
 56 20|         itthagyott húsbálványt; nos, mit tudsz nálam nélkül?~E percben
 57 21|              együtt menekülő volt.~– Mit mívelsz itt? – kérdé tőle.~–
 58 21|               s segíts odábbvinni.~– Mit?~– Ezt a kincset.~– Hát
 59 21|          most már dühbe jött.~– Ejh, mit feleselek én itt teveled;
 60 21|              Gideon tele torokkal.~– Mit akarsz?~– Bomolj meg! Ha
 61 21|              ragadja el valamennyit! Mit gondolok én velük? Ugorjanak
 62 21|          lovakat. De hát az a szekér mit vétett?~– Azon sebesülteim
 63 21|           eszi meg őket az ellenség. Mit hordasz magaddal sebesülteket?
 64 21|           megnevezi a dandárnokot.~– Mit kíván tőlem?~– Megadást.~–
 65 22|         vagyunk, akik emlékezünk rá, mit tesz e két szó: „nincs többé!”,
 66 22|              veszett el. Az elbukott mit keressen még odafenn? Lamentálni
 67 22|         Társaid már mind ott vannak: mit csináljon egy asszony itt
 68 23|              meg nem szűnt érezni.~– Mit tud ön férjem felől?~– Ő
 69 23|              bajtársak közé, hogy ön mit tett, s akkor isten irgalmazzon
 70 23|      bajtársak odalenn nem értették, mit beszél angolul a kapitányhoz;
 71 23|          akar maradni, az elbukásra! Mit tegyen most? Ő is tudja
 72 23|            el volt űzve. Tudta, hogy mit tegyen!~Korán reggel meglátogatta
 73 23|          férfilélekkel bevárni, hogy mit hoz a sors? s nem lépni
 74 23|    középárbocra húzza föl a lobogót. Mit akar ezzel mondani?~Az Alligator
 75 23|            csak lyukat kapott. Akkor mit csinált a bölcs Euplecteia?
 76 24|        lüktető erek árulták el, hogy mit szenved most. És hasztalan
 77 24|              távolról jövő híreknek? Mit érez a kivándorlott magyar,
 78 24|         menni, hogy arra a kérdésre, mit csinál Palmerston, azt ne
 79 26|              idegen hölgy titkaihoz? Mit találgatod azt? ő a másé!”~
 80 27|          férfi ottan sír. Minek sír? Mit sirat itt?~Tán az ő fájdalma
 81 27|            egy halk szózat odabenn: „Mit nézed te e csodaszép tüneményt?”
 82 27|           kérem arra.~– Parancsolja, mit írjak?~– Kérem, tudassa
 83 27|     odanyújtá a tollat az úrnőnek.~– Mit csináljak vele? – kérdé
 84 28|            alterálni fogja megint.~– Mit mond erre Helene!~– Az nem
 85 28|           balesetről! Fájdalom-e az, mit így el lehet titkolni? Erő-e
 86 28|        ólálkodó rémeket; tudja, hogy mit tesz, s teszi azt meggondolva,
 87 28|             volt, ezredes barátom? S mit feleltem én erre? Azt feleltem
 88 28|          megmenté: vegye el tőlem. S mit felelt ő erre? Rám nézett
 89 28|            megmutatni: hát ehhez itt mit szólsz? Nos, mondjad, hogy
 90 28|           furfanggá. – De hisz igaz! Mit zaklatódom én itt a hírlapok
 91 28|        osztrák forint az ázsióval. S mit szándékozik ön azzal kezdeni?~–
 92 28|         hazulról.~– Hála isten; volt mit ennünk – és sírnunk! Amen. –
 93 29|              örülnek olyan nagyon, s mit remélnek olyan hévvel? Nem
 94 29|            Majd súgom én neked, hogy mit mondj! Majd a szádba adom
 95 30|             3, szólt a veres iral.~– Mit tehetek önök sorsának enyhítésére?~–
 96 30|        megbukik egészen.~– De hát mi mit nyerünk vele, hiszen Napóleon
 97 30|              azt kérdezte tőle, hogy mit egzekválnak Sámsoni Lencin:
 98 31|         elmúlt az ő hazajövetelének. Mit keres ő most itten? Társtalanul,
 99 31|               hogyan lépjen? nézzen? mit egyék, mit igyék? és miről
100 31|           lépjen? nézzen? mit egyék, mit igyék? és miről álmodjék?~
101 31|         csakugyan lehet gondolkozni. Mit kockáztat vele az ember?~
102 31|          jobbik felét kérdezze meg: „mit gondoltál ki számomra?” (
103 32|          átok rajta, de teljesül.~De mit is csináljon Amerikában
104 32|           vendégnek. Aztán tudja ön, mit fogunk tenni? Felveszünk
105 32|            elmondjuk egymásnak, hogy mit gondoltunk erről? Meglássuk,
106 32|     ridegséggel tartod meg szavadat, mit ellenségednek adtál. Akik
107 32|              legnagyobb flegmával:~– Mit érdekel ez engemet?~– Annyiban
108 33|            világ felett, Hanna sírt. Mit siratott? Azt, amit ebben
109 33|          majd meg fogja látni.~– Én? Mit keresnék én Pesten?~Ince
110 34|              adom, mert nekem sok.~– Mit tegyünk most? – kérdezé
111 34|               Én bizony tudnám, hogy mit kellene tenni. Hanem az
112 34|              azt is, hogy beszéljen!~Mit beszéljen?~Rontson le olyan
113 34|            abroncsok, tartják össze?~Mit tegyen most?~Hej, ha az
114 34|           közlötteket, s várta, hogy mit felel rá a nő?~Ez pedig
115 34|             kormány előtt. Kedvesem, mit szólsz hozzá? Én szeretném
116 34|              Nagy gond volt ez, hogy mit tegyen most?~Hiszen semmi,
117 34|            szóval, hogy „nem tudják, mit cselekesznek”!?~– Hanem
118 35|          kitudta, mond valamit, hogy mit használj ellene. Aztán karon
119 36|             én azt nem tenném.~– Hát mit?~– Bosszút állnék mind a
120 36|              Hisz én magam láttam.~– Mit látott?~– Önöket azóta együtt.~–
121 36|             Önöket azóta együtt.~– S mit tettünk együtt?~– Karonfogva
122 36|          hunyorgással monda:~– H-hm! Mit tudja ő még, hogy mi az?~–
123 36|           semmit nem értő szemekkel. Mit tudta ő azt még, hogy mit
124 36|            Mit tudta ő azt még, hogy mit mondott Leó, mért fenyítette
125 36|                Óh, én szerencsétlen! Mit tettem! Mit tettem!~(– No,
126 36|           szerencsétlen! Mit tettem! Mit tettem!~(– No, ez szép fordulatot
127 36|        anélkül, hogy megtudta volna, mit nézett rajta.)~Caesarine
128 37|               nem kalandor; nem volt mit titkolnom, nem mit meggyónnom
129 37|              volt mit titkolnom, nem mit meggyónnom ön előtt előéletemből.~–
130 37|             a zsebében. Nem volt már mit beszélniök egymással. A
131 37|          nézve Szerencsés veszteség. Mit veszthetett volna el? Az
132 38|         Walter Leó is hallotta, hogy mit beszélek.~– És most?~– Most
133 38|               a férj nyilvános élete mit tartozik az asszonyra? A
134 38|              mesterségemhez valót.~– Mit akar ön mondani? – szólt
135 38|       Megissza-e, vagy nem issza?”~– Mit tett ön azzal?~– Neki semmit.
136 38|            szívét. Megvédte magát.~– Mit akar ön, Serena! én férj
137 38|            vagyok! Hanna hitvesem.~– Mit akarok? Azt, hogy mármost
138 38|  beszennyezett komédiásnő nem kérdi, mit mond a világ idelenn? mit
139 38|            mit mond a világ idelenn? mit ítélnek az égi seregek egykor
140 39|             meg a nyugtatványok.~– S mit csináljak én ezzel a pénzzel,
141 40|             a végszó. (Ki várjon? És mit?)~Mikor előjött, nem mutatott
142 40|            megtalálni valamit? Ugyan mit? Valamit! Akármit!~De semmit
143 40|       zongora mellé megmutatni, hogy mit tud. Énekelt is, csinos
144 41|          Tudatni fogom önökkel, hogy mit teszek! – mondta komolyan,
145 41|             e két szó:~„Never more.”~Mit tett e levéllel Áldorfay
146 41|        Hihetetlen! És mégis úgy van.~Mit fog tenni, ha előjönnek,
147 41|            egy második gentlemant. S mit mondjunk neki, miért kérünk
148 41|           ütés volt a fejére!~– Nos, mit válaszol a tisztelt captain? –
149 41|       dörmögé fogai közt Leó.~– Most mit tegyek én ezzel az emberrel? –
150 41|               Én megmondhatnám, hogy mit tégy vele? Hívd el magadhoz
151 41|              míg kiszámolja azt-hogy mit álmodtál az éjjel. Azt hiszed,
152 41|          Találj ki számomra valamit, mit tegyek?~– Nehéz dolgot kívánsz
153 41|           börzén azt is tudják, hogy mit – nem eszem!~– Tudják! Mármost
154 42|              kimentené magát?~Hiszen mit vétett?~Egy férfival ment
155 42|            koponyáját.~Nem lehet itt mit tenni, mint megvárni, míg
156 42|           többi szobákba nem tör át. Mit neki egy bezárt ajtót bezúzni?
157 42|            aláhanyatlik egyszerre.~– Mit cselekszel, kedves Innocentim? –
158 43|           captain? Egyetlen barátom! Mit csinál az Alligator?~E néhány
159 43|              csiribiri embert innen! Mit leskelődnek énrám! Mondtam
160 43|        Odament, megigazította azt. – Mit?~Azután odament Leóhoz,
161 43|           árnyék.~Bekémleltek hozzá, mit csinál, mikor egyedül marad.
162 43|         szelleme riasztá meg ekkor: „Mit zavarod meg az én eszmejárásomat
163 43|        szomorú színjátszásban.~– Eh! mit szól ön? Hisz nincsen itt!
164 43|           ordítá, mikor már nem volt mit kiszórni onnan:~– Az én
165 43|          captain… ne érzékenykedjék… Mit tesz az?… két utazóval kevesebb;