Fejezet

  1 7 |          rovatában állt a neve Incének. „Áldorfai Innocenc *-i cisztercita
  2 7 |               látszott valamennyi arcon. Áldorfai Ince tanórája nyitá meg
  3 7 |             szavaknál becsapta a könyvet Áldorfai Ince, s végigtekinte tanítványain.~
  4 7 |                velük fogok menni – mondá Áldorfai Ince.~– Te is? – rebegé
  5 7 |                  jut belőle mindenkinek. Áldorfai az őrnagy kegyéből alhadnaggyá
  6 7 |                 Jót – felel neki röviden Áldorfai, kardmarkolatára téve kezét.
  7 8 |                    Nem örökre – viszonzá Áldorfai Ince elérzékenyülten. –
  8 9 | fenyegetőzéseiket. Közelített nyugodtan.~Áldorfai melle elszorult, szíve hevesen
  9 10|        szentmihályi dáridó is s a többi!~Áldorfai undorodott ettől a beszédtől.~
 10 10|              odaérhet) és fogja el őket.~Áldorfai olyasmit érzett szívében,
 11 10|                 nem esett el száz ember.~Áldorfai Ince mégsem vett hírt Serena
 12 11|            lobogó.~– Nem vagy többé pap, Áldorfai Ince! – kiáltja egy mennyei
 13 11|            ellenfél összetépve, megégve, Áldorfai élő testtel és teljes öntudattal.~
 14 12|                társai maguk megbotoznák.~Áldorfai százados a parancsnok rideg
 15 12|              vendégszeretetlen völgyben.~Áldorfai azt hitte, senki sem veszi
 16 12|                 közös volt a meglakolás.~Áldorfai százados az előreküldött
 17 12|          kérelmét Gideonéhoz csatolni:~– Áldorfai százados úr, legyen irántam
 18 12|                  Engedjen engem beszélni Áldorfai úrral, mi régi jó ismerősök
 19 12|               szólt Dallami Caesarine. – Áldorfai, a gyóntató atya talán csak
 20 12|           szekérre ültetve magával visz?~Áldorfai nyugalommal felelt:~– Az
 21 12|                  merné azt mondani, hogy Áldorfai százados valami más egyebet
 22 12|                 ez a hölgy egy oltárkép.~Áldorfai minden csepp vére forrott
 23 12|               egyszer némán megfenyegeté Áldorfai Incét. Szemeinek villogása
 24 12|            kacagása visszhangzott onnan.~Áldorfai Ince csüggedten ereszté
 25 13|             futni kell. Kerget az éhség.~Áldorfai Incét nemcsak az ellenség
 26 13|            futárja két sürgönnyel.~Egyik Áldorfai Ince őrnaggyá kinevezését
 27 13|            hadsereggel egyesülhessen. Ez Áldorfai Ince őrnagy feladata lesz,
 28 17|       kémszemlészcsapat vezetője vagyok: Áldorfai Ince őrnagy.~Hej, most áldotta
 29 18|                 Walter Leót, s amint azt Áldorfai Ince eléje vezette, a legnyájasabban
 30 18|                  Bizony nem is vártak ám Áldorfai visszatérésére; hanem elővették
 31 18|              mert fogadás. Válasszon ön.~Áldorfai tréfával hitte elüthetni
 32 18|                van.~Most már elszörnyedt Áldorfai Ince.~– Hogyan? félmillió!
 33 18|       ellenségeivé teszi a pályatársait. Áldorfai Incét a katonáin kívül,
 34 18|             maradni, azt skartba teszik. Áldorfai Incének rég ezredessé kellett
 35 18|          begyakorlására szükségesek. Itt Áldorfai Ince éppen nem jövend számba
 36 18|          szerettek – és boldogok voltak.~Áldorfai Ince nem tudott szólni a
 37 19|                        Viszonttalálkozás~Áldorfai Ince elfogadta a főparancsnokságtul
 38 19|                állnak. De ami nehéz volt Áldorfai Incének: az, hogy a Bakonyon
 39 20|                   A nép észrevette, hogy Áldorfai Incének neje is ott van,
 40 20|         képviselőjelöltül – másodszor is Áldorfai Ince alezredest…!~Ezernyi
 41 20|              ragadta még a katonákat is: Áldorfai Ince azon vette észre magát,
 42 20|          falevelet.~A nép vállára emelte Áldorfai Incét, s a hatlovas hintóig
 43 21|                   A torlasz párkányán ül Áldorfai Ince. E magaslatról a Dunáig
 44 21|                 baj?~– Az ellen közelít.~Áldorfai int a tűzmesternek. Az ágyú
 45 21|                tol előre a torlasz felé. Áldorfai nem akar vért ontani többé.
 46 21|            köteléket! – parancsoló akkor Áldorfai. S aztán azt mondá a parlamenternek:~–
 47 21|                   A második nap alkonyán Áldorfai Ince nagy máglyát halmozott
 48 22|                 egy elsüllyedt világból.~Áldorfai Ince attól a naptól fogva
 49 22|               voltak kecsegtetve.~E csáb Áldorfai Incét sem kerülte el.~Azon
 50 23|           megmondá neki.~– Én vagyok Mr. Áldorfai, honvédezredes a magyar
 51 23|               hadigályája: a Salamander.~Áldorfai Ince megtanult valamit,
 52 23|                  hogy egyedül közölhesse Áldorfai nejével, amiről tudomást
 53 23|                óra múlva látni fogja nem Áldorfai Incét, hanem Oglán bejt:
 54 23|            humorral. – Az egyik az, hogy Áldorfai Ince honvédezredes ott marad
 55 23|                 nem lesz mister Innocent Áldorfai az Alligator fedélzetén:
 56 23|                 az idő.~Akkor odafordult Áldorfai Incéhez, s azt mondá neki –
 57 23|               miért?) – „Mister Innocent Áldorfai, citisen of the United Staates
 58 24|                Valamennyi között egyedül Áldorfai felesége volt képes angolul
 59 24|                  élnek. Itt van mistress Áldorfai, aki a nyelvet jól érti;
 60 24|                  ő lába alatt is a föld?~Áldorfai Ince minden éjjel felriadt
 61 24|                  vágyait betöltve lássa.~Áldorfai Ince rá hagyta magát venni
 62 24|             érkezett vissza Kaliforniába Áldorfai Ince. Ezúttal tökéletesen
 63 27|              magának nagy nyomatékosan: „Áldorfai Innocenc, magyar forradalmi
 64 28|               aláírt táviratból megtudta Áldorfai azt, hogy magasrangú útitársnőjét
 65 28|                  látom.~– Én még jobban. Áldorfai Ince, ezredes úr! – szól
 66 28|                alkalmatlanság miattam!~– Áldorfai ezredes úri Micsoda façyon
 67 28|                rendőrséget és hatóságot?~Áldorfai képzelmében megelevenültek
 68 28|              lett volna az, ha Henrik és Áldorfai összejöttek volna nálam!
 69 29|                       Ismét itthon~Mikor Áldorfai Ince Orsovánál a csónakba
 70 29|              Olyan szépen felöltöztették Áldorfai Incét, hogy maga is gyönyörűséggel
 71 29|         messziről kiabálták, hogy „éljen Áldorfai Ince!”~Ő pedig mondá magában: „
 72 29|                   mindannyinak központja Áldorfai Ince volt. Ő maga pedig,
 73 29|              szüretje” – gondolá magában Áldorfai Ince; s ő is felölté ismét
 74 29|                emeleten, gondolá magában Áldorfai Ince, s találgatta magában,
 75 29|                tudta magában?” – gondolá Áldorfai Ince, s maga is kíváncsi
 76 30|                          A híresség átka~Áldorfai Ince naprul napra jobban
 77 30|                  két hölgy látogatta meg Áldorfai Incét a lakásán. Nem első
 78 30|            elmarasztalás meg nem árthat.~Áldorfai pedig már akkor dühbe volt
 79 30|                után menten tapasztalható Áldorfai Ince, hogy a vendéglői közvélemény
 80 30|            dologra is.~Ekkor észrevették Áldorfai közeledtét, s félbeszakították
 81 30|                 ember azt beszélte, hogy Áldorfai Ince ócsárolta a Szózatot,
 82 31|                kormányzó hívatta magához Áldorfai Incét. Ince azt hitte, hogy
 83 31|          következő tartalmú hirdetményt~„Áldorfai Ince, volt honvédezredes,
 84 31|          vállalat megindítói felfedezték Áldorfai Incét. – Ilyen ember kellett
 85 31|                 képes volt meghökkenteni Áldorfai Incét, úgy ez a kérdés bizonnyal
 86 31|            udvarán el van terjedve: hogy Áldorfai Ince lesz színházigazgatónak
 87 31|                 a mély tenger fenekéről?~Áldorfai Ince otthon maradt ezen
 88 31|                 huzalon jött Amerikából. Áldorfai Ince „ezredes”-nek szólt.~–
 89 31|           szóltál! Te küldted ezt nekem!~Áldorfai szent borzadályt érze minden
 90 31|              magára ismerni benne ismét!~Áldorfai Ince még ebben az órában
 91 31|               szeretteit. Hálás barátja, Áldorfai Ince.”~Mással senkivel sem
 92 32|                     Éjsarki felfedezések~Áldorfai Ince ez újabb misszióját
 93 32|               katonaállamnak megmaradni.~Áldorfai Ince is kapott tízezer dollárt
 94 32|               megkínálás gondolá magában Áldorfai, s míg Budára felkocsizott,
 95 32|                 bánom.~– Például Prágát.~Áldorfai Incének nagyot dobbant a
 96 32|                 gyorsan építenek.~      ~Áldorfai Incének első dolga volt
 97 32|              fényes körbe: az idegennek.~Áldorfai is tehette volna azt, hogy
 98 32|                negyedik hónapban, melyet Áldorfai Prágában töltött, nagy események
 99 32|               száműzetésed is véget, ér.~Áldorfai erre hősi pozitúrába tette
100 32|               abban maradt a dolog, hogy Áldorfai itt ül addig, amíg érte
101 32|                 ez eseményről: úgy, hogy Áldorfai előbb kapta őméltóságától
102 32|              Meglásd, felelni fog neked.~Áldorfai némán megszorítá Walter
103 33|                 azon se cím, se korona, „Áldorfai Ince” állt rajta, semmi
104 33|                  bennünket meglátogatni?~Áldorfai nagyot sóhajtott, s csendesen
105 33|             grófnő, mert nekem az sincs.~Áldorfai Ince még most sem szédült
106 34|                azokon, akiket szerettek.~Áldorfai csak a házassága után vette
107 34|                  új nő és a férj között.~Áldorfai imádta nejét, de kénytelen
108 34|             mégis igen derék emberek. De Áldorfai – gyanúsított ember! Neki
109 34|            dolgom micsoda? – kérdé akkor Áldorfai.~– Hazafiúi buzgalmaddal
110 34|        közleménnyel lepte meg Walter Leó Áldorfai Incét:~– Kedves sógorom.
111 34|          ötletben megtalálta menekülését Áldorfai.~Mikor rákerült a szónoklat
112 34|              százezret.~– Miért? – kérdé Áldorfai megbotránkozva.~– Hát, tudod,
113 35|                  Mademoiselle Belle Ange~Áldorfai Ince nagy félelmek közt
114 35|                meg lett volna jutalmazva Áldorfai Ince azért a keresztyéni
115 35|                  odáig megtartá, ameddig Áldorfai közelébe lépett, és szemét
116 36|                angyalotok! – panaszkodék Áldorfai Ince Walter Leónak, mikor
117 36|                 a szava okozta azt, hogy Áldorfai Incének meg kell fagyni
118 36|                 Ince lakásánál elváltak, Áldorfai megfogta Walter Leó kezét,
119 37|                      Gyógyíthatlan bajok~Áldorfai Incének azt mondta a házi
120 37|              hogy Starrwitz Hanna grófnő Áldorfai Incének, ki hajdan felszentelt
121 38|           Starrwitz Hanna grófnő elvette Áldorfai Incét (mert az vette el
122 38|             bizonyos vagyok felőle, hogy Áldorfai férfijelleme oly magasan
123 38|                    szólt berekedt hangon Áldorfai, felugorva helyéből.~Most
124 38|                  hast mich nie geliebt.”~Áldorfai nem hallgatott e méla csábító
125 38|                     Ettől a naptul fogva Áldorfai Ince nem viselte többé a