Fejezet

 1 3 |            mellette. A beteg ilyenkor mindig ébren van, vagy hagymázban
 2 3 |         felemelte veres foltoktól még mindig égő arcát, ahelyett hogy
 3 4 |           Akad azért erre a helyre is mindig ember, s a dudaiak meg vannak
 4 4 |           ráncos; s bár nagyon komoly mindig, de azért mégis bohókás.
 5 4 |          csiszlik volt az apja, s aki mindig első volt a klasszisban –
 6 4 |             akaratos természet és még mindig tudatlan.~– És így nehéz
 7 5 |              szentkép elé letérdelsz, mindig előtted fog állni az eredeti:
 8 6 |          tettem senkivel, jót akartam mindig ellenségeimnek is. Hű voltam
 9 6 |         szenvedj az örökkévalóságig – mindig szótlan. De mikor őt is
10 6 |             ponthoz, honnan kiindult, mindig visszavezet.~A leány útjai
11 8 |               Te olyan szelíd voltál, mindig kedvemben jártál. – Te olyan
12 8 |                  Te gyönge voltál, de mindig mellettem voltál, mint egy
13 8 |         voltál, mint egy kis gyermek, mindig sírtál, ha megdorgáltak. –
14 9 |        aeternam dona ei Domine.”~…Még mindig pap volt.~ ~
15 10|       elkezdenének cikázni az égen.~– Mindig mondtam, vakmerő, akaratos
16 11|               erénye abbul állt, hogy mindig a csapatjával maradt, jó
17 11|     eszméletét újra visszanyerte, még mindig a csatamezőn volt, még mindig
18 11|         mindig a csatamezőn volt, még mindig közelből hangzott az ágyúdörgés.~
19 11|    visszavonulókat üldözték.~Ince még mindig öklébe szorítá a kardot,
20 12|                úgy ejtve, hogy ő maga mindig közelében lehessen.~Mennyi
21 12|       határozatának a botbüntetés még mindig nincsen eltörülve a hadseregnél,
22 12|          Hogyan? asszonyom – Ince még mindig nem értette a célzást.~–
23 13|                     A válság órái~…És mindig odább.~Az ércláncolat gyűrűi
24 13|       érintkezett már.~S a jelszó még mindig ugyanaz volt: „futni”.~S
25 13|       zsinórra kötve hordott nyakában mindig.~Megcsókolá még egyszer
26 13|          mikor az „Ámen”-t kimondtam, mindig. E jelvényhez volt kötve
27 14|           látta térdelni Serenát, még mindig két kezében tartva a fényes
28 15|               első hangos feldobbanás mindig azt kérdi: „Szabad ez?”~
29 16|           magyar szabadságharcban nem mindig szívesen látott vendégek
30 16|          Nincs többé király!~– De még mindig van ország. Tehát az ország
31 16|              a folytatását, ha nem is mindig a végét.~S azért ők ketten,
32 16|             hölgye, egymás szavára is mindig ügyeltek; úgy tetszett,
33 16|           hogy az ember az ellenséget mindig kijátszhassa!~– De ebben
34 17|            tulajdona, hogy a rosszért mindig jóval fizetnek. Mi önök
35 17|     ellenséget képviselnek.~Böske még mindig igen vékony hangon kérdezé
36 17|               az adott szó megtartása mindig kifizeti magát. Íme, ha
37 18|              kettőjök között, lelkeik mindig együtt járnak.~Azután hozzáfogott
38 19|             mi az ő óhajtása? Hisz ők mindig együtt szoktak gondolkozni.~
39 19|              érdemrendet.~Serena maga mindig csinos volt. Viselete egyszerű,
40 19|               hegyháton keresztül még mindig csak gyalog lehetett járni.~
41 19|                Azóta nem megy sehová. Mindig a parókia udvarán ül.~Ince
42 19|             volt tisztára gereblyélve mindig.~A kis faházba alig lehetett
43 19|               volna állni azért, hogy mindig irtották a fajtáját a kertből,
44 20|            csak él, újra megválasztja mindig, ha az megannyiszor más
45 20|               Ragyogott az! Hiszen ők mindig együtt szoktak gondolkozni.
46 20|               képviselőtestület lesz, mindig téged fog megválasztani,
47 22|           tavaszodik az idő, s ők még mindig itt vannak rekedve. Valami
48 23|               ember. A tengerészekben mindig több kedély van, mint más
49 24|         próbálták a kertészkedést. De mindig rosszul sikerült. A hagyma,
50 24|     ugyanannyiszor újra épült, de még mindig csak olyan törékeny anyagbul,
51 24|             ügyetlen a vele bánásban. Mindig megríkatja, s bolondul érte,
52 26|               tied”. Sohasem „enyim”: mindig „tied”.~Mikor az ablakot
53 27|             adott az éjszakának a még mindig égő vagonrom, mely körül
54 28|               rangra emeli: de Walter mindig megköszönte szépen.~Hanna
55 28|           volna nálam! Tudod, hogy mi mindig civakodunk együtt. Én a
56 28|           értek veletek egyet. Henrik mindig azt szokta mondani, hogy
57 28|           teremtette az arcát, mintha mindig meg volna ijedve.~– Aztán
58 28|             meg volna ijedve.~– Aztán mindig olyan kísértetes hangon
59 28|              mostohád voltam én neked mindig? Kegyetlen voltam hozzád?
60 28|               fogom őt látni, amilyen mindig volt?~– A viszontlátáskor,
61 28|          Henrik grófot látni, amilyen mindig volt.~Helene szemei tudtak
62 28|          áruló nyitott könyvek voltak mindig. Helene megragadá mindkét
63 28| viszontlátáskor olyan lesz ő, amilyen mindig volt? ugye? mert meghalt?~
64 28|              megoldásra.” Pedig mégis mindig azon törte a fejét.~A sétakocsizásból
65 29|              kis gömbölyű követ azóta mindig magával hordozta. Ezzel
66 30|               a szíve. Sejtelme volt.~Mindig üldözte az a gondolat, hogy
67 30|           pártával.~Caesarine-nek még mindig voltak igényei a világ irányában.~
68 30|             világ irányában.~Arca még mindig eltűrte a szépítő szereket;
69 30|              Caesarine egyet hazudik, mindig egy vonást csináljon vele
70 31|            soha nem rendelkező, mégis mindig akvirálni vágyó kisbirtokosok
71 31|         gondoltál ki számomra?” (s az mindig az igazi gondolat volt),
72 32|           kell lennie, addig házunkat mindig otthonának tekintse.~E naptól
73 32|           barátian komoly szavakat:~– Mindig nagy örömmel látlak nálam,
74 32|            amíg csak lélegzetet vesz, mindig meg fogják újra választani.
75 32|    eszményképet kivetni a nyeregből – mindig pirrhuszi győzelem. Ha özvegy
76 32|               ridegen megőrzi, de aki mindig fölötted fogja hordani a
77 33|            homlokára ütve mondó), még mindig élhet úrmódra a világon,
78 34|          készültek a pártok. Ince még mindig az ellenzékhez tartozott;
79 34|              ő gondolatait találgatni mindig, s azokat mélyen el tudja
80 34|      elszakítva fogaival (amiért Ince mindig zsémbelt: mikor ott az olló):~–
81 35|            rozsda megfogta; de az még mindig „aerugo nobilis”; a corynthi
82 35|               őrá visszaemlékezik, az mindig hoz eléje egy megnyugtató
83 35|        hazájának tartozik, azt leróni mindig édes feladatának tartandja.~
84 37|           tőlem valaha kérdezett: azt mindig őszintén elmondtam. Nem
85 39|    költözködés keserveitől.~Egy hétig mindig kedvetlen volt; durcás,
86 39|               saját énje.~Ez a valaki mindig otthon várja őt, mikor hazamegy;
87 39|              aki meg nem halt, az még mindig él! Hogy egy hajdankori
88 41|         éjfélen túl jár már, s ők még mindig nem jönnek elő, s Áldorfay
89 41|           barátságos volt hozzá, mint mindig. Figyelmesen került minden
90 41|           ember nekem egész életemben mindig keserűséget okozott. Ez
91 41|          tizennégy esztendős koromban mindig mitológiára tanítottak a
92 42|          harangszó volt az ő jeladása mindig. Ekkor szokott Fatiméhez
93 42|             el magával, s ez azóta is mindig pénztárcájában van.~Visszafordult.
94 43|        dühöngők bebútorozása.~S ő még mindig az volt.~Nem kísértette
95 43|             oly fürgenc többé; de még mindig egészséges. Hajadonfőtt
96 43|    baljelenséget, hogy a pupillák még mindig oly kicsinyre összehúzódvák,
97 43|             igen jó alvó különben.~Ő! mindig csak ő!~S eközben szemei
98 43|              csak ő!~S eközben szemei mindig az ágy vánkosait keresték.~–