Fejezet

 1 1 |      vemhe nem szabadulhatott meg tőle. Hasztalan rúgott fel, ágaskodott
 2 2 |         személyesülne.~Nem félnek tőle: – szeretik.~
 3 3 |        jóságteljes hangon kérdezé tőle: hogyan van?~– Csendesebben –
 4 3 |        arckifejezéssel fordult el tőle.~A második tizenkét óraütés
 5 4 |     cinizmusával.~Ince érzé, hogy tőle gyöngédtelenség volna ezt
 6 5 |    gyermek a vadállattal: nem fél tőle, mert nem ismeri még; s
 7 5 |          mert látja, hogy nem fél tőle.~Ezalatt előkerült valahonnan
 8 6 |        boruljon ágyára, és kérjen tőle erőt az égtül nem földi
 9 6 |          s kérte, hogy fogadja el tőle a szertartás díjául azt
10 6 |   tovaszállítsa; Ince búcsút vett tőle, s nem mondták egymásnak: „
11 6 |           szentkép előtt, és kért tőle világosságot.~Őt nem a puszta
12 7 | elkárhozott!”~Egyszer azt kérdezé tőle a két árnyék közül az egyik,
13 7 |         hangzott. Meg volt igézve tőle.~Azután szobájába sietett,
14 9 |          őt keresi a halál: hanem tőle várja küldetését.~Amint
15 10|   taglejtéseiben.~Ince undorodott tőle.~– Az én küldetésem nem
16 10|         alkudozni.~Ez azt kívánta tőle, hogy hagyja itt ágyúit,
17 11|      búgni a légben. Megrettentek tőle. Futottak vissza ziláltan
18 12|        kergetőzéssel; időt nyerni tőle egy másik hadsereg alakítására;
19 12|     harcoló csőcselék maradjon el tőle.~Az idők rendkívülisége,
20 12|       ettől a nőtől. Félrefordult tőle. Hiszen ő nagyon jól ismerte
21 13|     visszaadni, és ez a talány is tőle várta megoldását.~Kapott
22 16|    csizmák. Többet csak nem lehet tőle kívánni!~Brandlerné duzmadtan
23 18|          mintha engedelmet akarna tőle kérni, hogy az ő gondolatait
24 18|          egy órára se távozzam el tőle, míg a veszély tart. A nők
25 19|      Köszönöm, hogy megszabadítsz tőle.~S megindultak karöltve
26 20|           érdemelt meg. Megretten tőle! Nyomja az kedélyét, mint
27 21|          Mit mívelsz itt? – kérdé tőle.~– Maradj kissé hátra, majd
28 22|          kincsekből? Nem kérdezte tőle. A hontalanok nem ismerik
29 22|      mikor az effendi búcsút vett tőle.~– Alugyál rá holnapig egyet –
30 22|         hozzá menni.~– Ne félj ám tőle. Nem fog biztatni, hogy
31 22|         lakik. Éjszaka lesz, mire tőle visszakerülsz: nem jobb
32 23|         angol mérföldnyi távolban tőle ült horgonyain az osztrák
33 23|        ott még egyszer elbúcsúzva tőle, karjába ölté karját, s
34 23| felfedezte.~– Mi tetszik? – kérdé tőle a kapitány. Ince megmondá
35 23|       Akkor egy csónak zökkent el tőle, melyben egy hajóhadnagy
36 24|            Mennyien megittasultak tőle – bor nélkül is; – hát még
37 24|        van a levélben, ha kérdezi tőle.~Serena pedig szerette volna
38 24|   mindannyiszor megcsalni, amikor tőle nagyszerű csaták leírását
39 24|   Napóleon hercegről tudakozódnak tőle, fel ne ugorjék e szóval „
40 28| lehelletét, s aztán megint messze tőle, hol egész alakja csak ködtüneménynek
41 28|           mintha bocsánatot kérne tőle, hogy ilyen hamar hűtelen
42 28|           gondolattal vett búcsút tőle.~S ez a gondolat nagy áldás
43 29|            Nem szabadulhatott meg tőle, fel kellett őt vinnie a
44 29|        közvélemény előtt.~Kitelik tőle!~ ~
45 30|          legalábbis egy ágyút vár tőle vissza.~Még azok a legirgalmasabb
46 30|      olyan nagy dolgokat kívánnak tőle, amiket lehetetlen teljesíteni.~
47 30|           pörirataikat, azt várva tőle, hogy a sérelmes ítéleteket
48 30|           arcára, hogy irtózzanak tőle, hogysem elbukni engedjem.~
49 30|    életében, s akkor azt kérdezte tőle az érdemes képviselőjelölt,
50 30|            Az ügyvéd azt kérdezte tőle, hogy mit egzekválnak Sámsoni
51 32|   rendőrfőnöknek, ez azt kérdezte tőle:~– Minő viszonyt akar ön
52 32|         ez azonban nem lett volna tőle jó ízlés, de choquirozása
53 33|  következő tartalmú levelet kapta tőle:~„Köszönöm baráti részvétedet.
54 33|           De egyet nem tudott meg tőle. Odáig nem hatolt el. Hogy
55 33|   majordomojának, annyit kérdezve tőle, hogy hol van „ő?”~A kérdezett
56 33|     odalépni hozzá, s azt kérdeni tőle:~– Akarja ön e száraz kenyeret
57 33|    előttem megsiratott; eltanulom tőle azt, amiben ő olyan nagy
58 34|      mármost nemcsak azt kívánják tőle, hogy hallgasson; hanem
59 34| jövedelmet. Most hogyan vegye ezt tőle vissza?~Hanna hidegvérrel
60 35|        szedted a csigákat?” kérdé tőle a hazajáró emlékezet, s
61 36|          Leó kezét, s azt kérdezé tőle:~– Bauernhass Siegebert
62 38|    consorsa. Társa! El sem válhat tőle; mert egy engedélyokmányon
63 39|         érezte az életunalmat, ha tőle távol volt. S féltette őt
64 39|          Azt pedig nem kívánhatta tőle, hogy hagyja oda a színpadot.
65 39|     valahányszor Ince azt kérdezé tőle: „Comment vous portez vous?”,
66 39|            Hol járt ön? – kérdezé tőle neheztelve.~– Grácban voltam,
67 39|       megneheztelt: alig lehetett tőle valami választ kicsikarni.
68 39|    térdeljen mellé, s tanulja meg tőle a „kőkapósdi” gyermekjátékot,
69 39|          mikor hazamegy; megkérdi tőle, hol járt, rossz álomlátásokkal
70 40|        Monbelli-féle ház? – kérdé tőle.~– Nem. Ez az Áldorfay-ház.~–
71 42|         övé volt. S most elfusson tőle, anélkül hogy szemébe nézett
72 42|            amiért elszakítá magát tőle?~Elítélje őt, anélkül hogy
73 42|          Ange kisasszony? – kérdé tőle.~– Igenis, itthon van.~A
74 42|         van a kisasszony? – kérdé tőle.~– Nincs idehaza.~A szobaleány
75 43|   kovácsolva.~S akkor azt kérdezé tőle halk hangon.~– Hogy van
76 43|        öbölbül?~– Jól elhaladtunk tőle.~– A tenger, úgy látszik,
77 43|     beszél hozzá, s feleletet kap tőle: némely felelet oly meglepő!
78 43|         Ez is csak ravaszság volt tőle. Nem akart alkalmatlan lenni
79 43|   gyermekkel ölében.~És nem kérdi tőle: hová lett a gyermek?~Megmondta
80 43|        játszmát sem tud megnyerni tőle. Serena lángész a sakkjátékban.
81 43|          vele; mert azt követelte tőle, hogy mindazokra a dolgokra
82 43|       volt fogva, s vinni akarták tőle erővel, nem ő mozdított-e
83 43|       jönni, egy szóval sem fogom tőle kérdezni, hogy hol volt.
84 43|           elégedve… Nem kérdeztem tőle, hol járt… Egy szóval sem…