Fejezet

 1 7 |    boldogságával; másfelől az a másik hölgy, kinek számodra nincs neve,
 2 12|   hölgytársának; amidőn az ismeretlen hölgy, saját veszedelmére, jónak
 3 12|             gondolat ellen.~– Ki ez a hölgy? – kérdé Gedőhöz fordulva.~–
 4 12|                Menjen maga! – szólt a hölgy Gideonhoz, gyöngéd erőszakkal
 5 12|                szólt metsző gúnnyal a hölgy. Ince önkénytelenül hátra
 6 12|              ő maga egy szent; s ez a hölgy egy oltárkép.~Áldorfai minden
 7 12|              szólt:~– Neje önnek ez a hölgy ott?~– Nem.~– Akkor nincs
 8 16|         Pestről? – kérdé bizalmasan a hölgy.~– Nem hoz, de kerget –
 9 16|      nevezetest; az egy csinos fiatal hölgy volt, ki kezeit a vezér
10 16|    megcsókolni. Mire az oldalán függő hölgy még többre ment a szívélyességben,
11 16|         szisszen: „Caesarine!”~A szép hölgy azonban délcegen felemelé
12 16|             nyoma sem látszott már. A hölgy ismét két kézzel akasztotta
13 16|              rám: én megfejem.~A szép hölgy a rosztopcsinhoz nyúlt.~–
14 17|         lesunyták a fejeiket; hanem a hölgy az övébe dugott késhez kapott,
15 17|              karszékig, míg a hintáló hölgy démoni csintalansággal tekinte
16 17|               aztán egyszer a hintáló hölgy az út felé is fordító tekintetét,
17 17|       haragjában a vezér, s kirántá a hölgy öve mellől a görbe török
18 17|               vele. Most a megmentett hölgy fordult őellene.~– Uram!
19 24|             legváltozatosabb szerelmű hölgy után csapongva, kinek neve:
20 26|       lelkében. S mikor egy ifjú szép hölgy halad el egy pillanatra
21 26|               nyelven beszélnek; s ha hölgy az egyik idegen, az kompromittálva
22 26|                Az új betörők egy ifjú hölgy és egy ifjú férfi voltak.
23 26|               felsegíteni a kupéba.~A hölgy fekete selyemruhába volt
24 26|             ismerem.” S azzal leült a hölgy mellé.~Hát Ince azt sem
25 26|               HANNA”.~A fátyolos arcú hölgy kinyitotta az ablakot, s
26 26|       fejfélrekapás szakítja félbe.~A hölgy be akarta zárni a vagonablakot,
27 26|               a gondolatot, hogy ez a hölgy igen szép. S jólesett neki
28 26|            más a halott iránt.~A szép hölgy kezén finom svéd kesztyű
29 26|               alól, hogy a szoborszép hölgy egy gyors mozdulattal lehúzza
30 26|              vasúti kocsi ablakára?~A hölgy újra felhúzta ujjára a gyűrűt,
31 26|             Mi közöd neked egy idegen hölgy titkaihoz? Mit találgatod
32 26|            volna el? A födélzeten egy hölgy sétál magányosan, fekete
33 26|         távcső azt hazudja, hogy ez a hölgy mégis Serena. Hiszen találkozásra
34 26|             Ott áll a mellvéd előtt a hölgy. Ő az maga, Serena. Már
35 26|           felriadt álmából. Az idegen hölgy ott feküdt a vállain. Bátyja
36 27|         felfelé fordította.~Az idegen hölgy termete egészen szorosan
37 27|        keblének lihegő mozdulatait. A hölgy feje oda volt szorítva az
38 27|             szorítva az ő vállához.~A hölgy nem alélt el, magánál volt,
39 27|                mondá a hozzászorított hölgy. Nem volt más menekvés.
40 27| keresztülkúszott, s aztán átkarolta a hölgy két térdét, lehúzta a fedetlenül
41 27|              lefekteté a fűre, a szép hölgy lábaihoz. Maga letérdelt
42 27|              Meghalt! – sikolta fel a hölgy, s azzal odaveté magát a
43 27|          segíteni tudjon! – sikolta a hölgy kétségbeesetten, kuszált
44 27|           joga neki abban osztozni? A hölgy e percben megszűnt sírni;
45 27|  jajveszékelésnek vége volt. A büszke hölgy állt ott ismét. Dúlt öltönyét
46 27|            ember volt; mikor egy szép hölgy deli alakja körül így csavargatja
47 27|               tanúskodik, hogy a szép hölgy nem azért visel fekete ruhát,
48 27|             grófnő; hideg szél fú.”~A hölgy végignézett rajta büszkén,
49 27|          halva.~Ince mindezt olvasá a hölgy tekintetéből, s valami szó
50 27|                Szépen letette aztán a hölgy málháit a gyepre: a magáéra
51 27|         utasokat továbbszállítandó.~A hölgy elfogadta a meghívást, s
52 27|               a tenger fenekén van.~A hölgy pedig ott maradt mellette
53 28|              őt érte. Hiszen, ha ez a hölgy valóban büszke jellem, azt
54 28|         közepett egyszerre elképedt a hölgy:~– Jézus, Mária! Mi az?~–
55 28|               helye volt) egy érdekes hölgy fényképe volt: gömbölyű,
56 28|            hogy ez a ragyogó szépségű hölgy, azzal a koronás bársonysüveggel,
57 28|               veszi észre, hogy a két hölgy közül az egyiknek a szemébe
58 28|             melyek nyomán e bámulatos hölgy felfoghatatlan jelleme olvasható.~
59 30|        délelőtt az országgyűlésé) két hölgy látogatta meg Áldorfai Incét
60 32|             éhtorony) boltozatához.~A hölgy, ki őt közelíteni látja,
61 32|              önnek? – kérdé hevesen a hölgy s aztán elmélázott. Ince
62 32|               egészen az. Alapítványi hölgy (Stiftsdame). Konventjük
63 33|          magát megváltatni egy gazdag hölgy keze által, ehhez kevély
64 33|        átszorítani, de a „szerzetbeli hölgy” gyöngéden visszatartó őt
65 33|               léphessen egy férfi egy hölgy elé azzal a szóval: „Te
66 35|            causeuse-ön ült.~Az idegen hölgy meglepő szépség volt. Finom
67 35|              Caesarine: s az ünnepelt hölgy akkor nem más, mint Fatime…~
68 35|            csak akkor szokott elegáns hölgy egy férfit üdvözölni, ha
69 36|               katolikus hitben nevelt hölgy, azt hiszi, hogy el fog
70 37|              mondá, hogy ő a legszebb hölgy az egész fürdőn. Ezt Ince
71 37|           névtelen érzelmek között. A hölgy bámulta a szép földet, s
72 38|       marasztotta a látogatót: önálló hölgy volt, művésznő.~– Köszönöm
73 38|       eszményképem, te csillagsugáros hölgy, ki felszálltál mély tenger
74 39|            így? – kérdezé elbámulva a hölgy.~– Kegyed maga – felelé
75 39|           számítva, mint amennyiben a hölgy a tervezett szerény berendezést
76 39|               S ha e gyöngéd hangra a hölgy kinyújta kezét, s azt mondja: „
77 42|            füstöt fúj annak arcára. A hölgy belélegzi e füstöt, gyönyörtül