Fejezet

 1 4 |                            A dudai lévita~Egy őszi napon valami parasztszekér
 2 4 |       őnáluk pap lenni, hanem csak lévita, aki egy személyben képvisel
 3 4 |       kérdezé.~– Nem lelkész, csak lévita – igazító ki az elfogadó. –
 4 4 |     akképpen történt – magyarázó a lévita –, hogy valami kóbor asszonyszemély
 5 4 |           az nem az ön családja?~A lévita meggondoltan lógatta a fejét,
 6 4 |        ének nélkül. – S a többi.~A lévita mindezt nagyon komolyan
 7 4 |           sem! – szólt diadallal a lévita; – ez annak a káposztának
 8 4 |          hasonló ujjmutatásával?~A lévita arcvonásai akaratlan mosolyra
 9 4 |         maga hitéhez, s minthogy a lévita felesége nem járt az ő templomába,
10 4 |        enigmát.~– Az ám – hebegé a lévita. – Ez a bibéje a dolognak!
11 4 | tiszteletesné káposztái! – mondá a lévita, a szerzetest bevezetve „
12 4 |        magyarázá elragadtatással a lévita. – Akármi legyek, ha ezek
13 4 |            más érzelmet odabenn.~A lévita felköltötte belőle.~– Íme
14 4 |      szultán palotájához – mondá a lévita –, amennyiben az is tele
15 4 |         alkoránbeli frázisokkal. A lévita szokott élcelni, ha belejön.~
16 4 |            lógott egy törülköző. A lévita szokott énekelni, lövöldözni
17 4 |           szokta tartani – mondá a lévita –, hogy a méhtartó gazda
18 4 |       Magátul hallottam – felelt a lévita komolyan. – Furcsán járt
19 5 |                 A szűz eredetije~A lévita jól ismerte a maga népét.~
20 5 |         pápa csalhatatlan, a dudai lévita lakának küszöbén kezdődik
21 5 |     helyeslő morgás hallatszott.~A lévita elszontyolodva tapasztalá,
22 5 |          Mártonhoz volt intézve.~A lévita arcán megint megjelent amaz
23 5 |    választja az erdőn keresztül.~A lévita egészen helyeslé ezt a szándokot.~–
24 5 |         visszatértek a paplakba, a lévita beült rezidenciájába, mely
25 5 |     dördült el. Ez üdvlövés volt a lévita puskájából az eltávozó után
26 6 |            régi ismerősök közül: a lévita. Kora hajnalban felkelt,
27 6 |         mást hívatott, nem őtet.~A lévita deszkapalotájában jó volt
28 6 |     letisztogatta sáros csizmáit a lévita. (Ha megtudná azt a kurátor!
29 6 |            aztán jó vég volt ez. A lévita özvegyének kegyéve éppen
30 6 |          koporsó, halotti gyász. A lévita felfedezé Incének, hogy
31 6 |       aztán a másik, végre kapta a lévita a nyakánál fogva, hozzácsapta
32 10|            hitt szemeinek. A dudai lévita állt előtte. Valósággal
33 10|       elesett holtteste fölött).~A lévita azt hitte, hogy ez a komor
34 10|         kockáztatott kalandokra.~A lévita fitymálólag csettentett
35 10|            s a többi, s a többi.~A lévita szomorúan tekingetett szét
36 10|            gázolva a posványban. A lévita a barátcsuhában messze járt
37 10|            száraz dombhoz jutott a lévita, melyen hegyes gúla volt
38 10|  lehetetlen az. Most a barátcsuhás lévita is jó szolgálatot tehet,
39 11|           az eltemetett arcát, s a lévita sovány képe mosolyog le
40 11|         nem lehet abból fejteni.~A lévita jó fekhelyet készített a
41 11|          szállítók fejei fölött; a lévita hideg, gúnyos arcát feléjük
42 12|          tetteket is kihallgatá. A lévita.~Ő látta Serenát azon a
43 12|    kiáltott, hogy segítsen neki! A lévita a rudak másik végét emelte,
44 12|            kórágya elé ért, ahol a lévita virrasztott rendesen. Az
45 12|      megújítja. Mindez beszél. S a lévita érti már ezt a beszédet.~
46 12|  tölténytartókat kiüríték; hanem a lévita azért mégis hallott valamit
47 12|            volt védelme számára.~A lévita, Serena kocsijának hű kísérője,
48 12|            hörgé rekedten a jámbor lévita.~Ince inte neki, hogy hagyjon
49 13|     nyugtalan szív ellen.~A jámbor lévita bohókás adomákra gyújtott
50 13|            eláruló, hogy alszik, a lévita egyszerre abbahagyá az adomázást.~–
51 13|           hangzott a közeledőre. A lévita a tábori jelszót mondá,
52 14|                                  A lévita~A hegygerincre felkapott
53 14|            A segéd jelenté, hogy a lévita megérkezett. Hogy az ellenség
54 14|           golyók maguk elmondák.~A lévita sovány arca szokatlanul
55 14|          tudom.~– Nem is sejted.~A lévita széttekintett a szobában.
56 14|         bámulatában megzsibbadva a lévita. – Te a felszentelt pap,
57 14|          tiszta nőnek becsülete.~A lévita megszorítá szerencsés vetélytársa
58 14|           aki ezt tudta mondani…~A lévita írt.~Egy ágyúteke csapott
59 14|       eltemetve az írást, melyet a lévita készített.~A lévita leseperte
60 14|       melyet a lévita készített.~A lévita leseperte róla a földet,
61 14|            Semmi más. Minden az!~A lévita keblébe nyúlt, s onnan kivett
62 14|        holtomiglan, holtáiglan.”~A lévita áhítattal mondá el reájuk
63 14|        szóra, felebarátom – szól a lévita. – Nem végeztünk el mindent.
64 14|            násznagyok s a többi.~A lévita pátriárkai nyugalommal tölté
65 14|             Nem félt már a szegény lévita semmitől.~– Ültesd nődet
66 14|          cselekedj és boldogíts!~A lévita oly ihlettel mondá e szavakat,
67 14|  szétpukkanó bomba pokoltüzétől. A lévita pedig odaveté magát a bombára.~
68 14|          amint a füst eloszlott, a lévita nem volt sehol. Fölment
69 19|            rámában egy sziluett. A lévita képmása. Valaha pápai diák
70 19|         nem nyúl. Meghagyta neki a lévita, hogy amíg ő haza nem jön,
71 19|       stratagéma az: még a korábbi lévita készítette. Számolózárnak
72 19|           azóta.~– Magával vitte a lévita, hogy beleírja, ha valaki
73 19|     kisasszony az ő felesége! És a lévita eskette őket össze. És ez
74 19|           be nem hagyjuk tölteni a lévita helyét. Megvárjuk. – Ha
75 20|         fia – és felesége, a dudai lévita leánya, a díszhelyet foglalva
76 24| titokteljes csomagot, amit a dudai lévita farezidenciájából elhozott,