Fejezet

 1 3 |        amely a mienk? felelj most, midőn mindannyian üdvözöltök,
 2 4 |       teljesen megerősödött akkor, midőn a mezőn keresztülvágva,
 3 5 |     templomainkat, káptalanainkat, midőn azokat idegen ellenség veszélyezteté.
 4 5 |           azt mondaná a lévitának, midőn ajándékbotjára támaszkodik: „
 5 5 |        arca nyugodt és szenvtelen. Midőn ágyába lefeküdt, nyugodtan
 6 6 |         hogy a lelkész eltávozott, midőn hirtelen viharos fergeteg
 7 6 |           Mihez folyamodjék akkor, midőn nem a kárhozatos gyönyör
 8 7 |             Adott.~Másnap délután, midőn a kolostor kertjéből visszatért,
 9 7 |         est. Fiat voluntas tua…”~S midőn a felső emeletről robogva
10 7 |          Incéhez a sötét folyosón, midőn az este szobájába tér. Karddal
11 7 |        taposott legelső a könyvre, midőn a trombitát megfújták, hogy
12 8 |  veszedelmes előjelnek mondanak.~S midőn legutoljára a vezetőre került
13 8 |           a vezetőre került a sor; midőn Incét szorítá keblére, mély,
14 8 |         szobákat: csaknem megijed, midőn egybe benyitva, azt nem
15 8 |            bátorság jelképe akkor, midőn e bátorság hiba volt; s
16 8 |        bátorság hiba volt; s most, midőn erény volna az, elvesztetted
17 8 |          Egyedül voltál harcvágyó, midőn béke volt; s midőn harcra
18 8 |      harcvágyó, midőn béke volt; s midőn harcra trombitálnak, egyedül
19 8 |           atléta, gymnasta voltál, midőn társaid papok voltak, s
20 8 |      társaid papok voltak, s most, midőn azok fegyvert ragadtak:
21 10|         valamennyi. Másnap reggel, midőn nagyobb erővel visszatértünk,
22 11|       erősítő álmot az éjszakától, midőn a következő nap legtöbb
23 11|           magában keserűen Ince. S midőn azt látta, hogy maga a zászlótartó
24 11|        képzelé, hogy kiáltani tud, midőn ajkait felnyitja.~„Ne hagyjátok
25 12|            figyelt a leány arcára, midőn annak szemei láttára a torlasz
26 12|            torlaszra szökni látta, midőn annak csapásától az ellenfél
27 12|           fel a következő percben, midőn a torlasz felrobbant, s
28 12|         sebesülteket megmenteni; s midőn azok tétováztak, ő maga
29 12|       vonaglás az arcvonásokon! És midőn gyöngéden föléje hajolt,
30 12|      hangzott. Azt nem hallotta.~S midőn a láz éjszakáin óránkint
31 12|   reszketés, mely elfogta tagjait, midőn az ő kórágya elé ért, ahol
32 12|          van a vándor kóroda is; s midőn őt őrzi, védi sebesülteit
33 12|           alább?” – monda a vezér, midőn csákóját a golyó átlyukasztá. „
34 16|         megesett, hogy ugyanakkor, midőn a törzstisztek a díszteremben
35 18|          ki csodálkozó tekintetét, midőn egy ilyen pompás ékszert
36 19|    végigéltek a kárpáti romlakban, midőn a pap, ki őket összeesketé,
37 19|       megijedtek egymás szemeitől, midőn mindketten ugyanazt a gondolatot
38 20| ostromoljon és vívjon meg. S most, midőn társai az ős Buda falait
39 20|        sors keze jár-e feje körül, midőn babérkoszorúját a cserkoszorúval
40 21|       válaszolni női kollégájának, midőn annak arcára tekintve, egyszerre
41 22|            a konyhában dolga.~– De midőn itt olyan fényes állást
42 23|    senkivel szóba sem állt, s csak midőn jó messze eveztek már a
43 24|         mindannyiszor boldog volt, midőn e nagy vetélytársnéját legyőzheté.
44 25|          álom, az az érzéktévedés, midőn ama nagy diadal napján a
45 25|            Éjfél után volt az idő, midőn egyszerre irtóztató rázkódás
46 28|            éjfél után volt az idő, midőn megérkezett Prágába.~Dacára
47 28|    egyiknek a szemébe könny tolul, midőn az erkélyről széttekint.
48 28|          ágyúkat látja maga előtt… Midőn ezt a melódiát újra hallja.~
49 28|          rákövetkező előzékenység, midőn útitársában a magyar forradalmi
50 28|       miket nem bír visszatartani, midőn Prágát maga előtt látja;…
51 29|        Ince.~Éjfél körül lehetett, midőn hazakerült a távolabbi vendéglői
52 31|         gondolat volt), hogy most, midőn őt elveszté, tájékozatlan
53 35|           a parancsot teljesíteni.~Midőn a nehéz damasztfüggönyt
54 35|         hódolatszerű alázattal.~És midőn Ince kezét nyújtó eléje
55 35|         francia márki, ki leányát, midőn az művészi hírnevet szerzett,
56 37|        után.~Hanna örömét mutatta, midőn Ince megérkezett, s aznap
57 40|           tud szenvedni egyedül, s midőn neki is kínálkozik a tiltott
58 42|      feléjük közeledő alakot, csak midőn az már a lámpától megvilágított
59 42|          hajlott fel két szélével; midőn Fatime tenyerén feküdt.~–
60 43|           mint szabadító angyalát, midőn a torlasz alól az aléltat
61 43|           az Alligator fedélzetén, midőn a kapitányt rábeszéli férje