Fejezet

 1 1 |                   Tavasz~Huszonnégy ifjú mulat kedvére a ligetben.~
 2 1 |           sötét erdők.~A huszonnégy ifjú élvezi a szabad lég örömeit,
 3 1 |          forró szívdobogásokról: az ifjú arcokon úgy ragyog a láng!~
 4 1 |           most Gedőn volt a sor.~Az ifjú oly gyors volt és ügyes,
 5 1 |      hátárul; az sem ért semmit: az ifjú ott maradt a földön fekvő
 6 1 |      helytállani a herkulesi komoly ifjú ökleinek; de itt csak gyakorlott
 7 1 |           légben, mind a huszonnégy ifjú ott áll párosával sorban
 8 3 |             kijött: nézd, minő szép ifjú, és rám mutatott; társnéja
 9 3 |              elragadtatva a beszélő ifjú ihlete által, lelkesülve
10 5 |        ajtaja, s kilépett rajta egy ifjú hajadon.~Fekete öltönye
11 6 |        egyházi ünnepély volt. Nyolc ifjú lépett előre subdiaconusból
12 6 |           leány ajkaihoz szorító az ifjú kezét. Tekintetében megdicsőülés
13 7 |            Magyarország védője.”~Az ifjú hitbajnok nehéz kísértetei
14 7 |      tanórája nyitá meg a napot.~Az ifjú tanár a consistorium terméből
15 7 |       emeletről robogva jött alá az ifjú sereg, tanárát körülfogva,
16 7 |             Ki mondta azt: enyim az ifjú nemzedék világa, csillaga
17 7 |            igaz hitet! S ki állt az ifjú nemzedék élére, hogy őt
18 7 |             Azon éjjel nem aludt az ifjú. Menyasszonya feküdt mellette:
19 8 |            nem találja üresen. Egy „ifjú” szerzetes áll előtte, háttal
20 8 |             Egy óra múlva az utolsó ifjú is elhagyta a kolostor udvarát.
21 11|              Barátai, a huszonhárom ifjú tanítvány és kortárs, az
22 11|            tanítvány és kortárs, az ifjú rajongás hevével ragaszkodtak
23 11|      kellett segítségére menni.~Az „ifjú szabad német nemzetnek”
24 11|         most már rohanva követik az ifjú hőst. Az eleső nem jajgat,
25 12|  kényére-kegyére; vitte magával.~Az ifjú hadvezér ellensége volt
26 12|            védi sebesülteit is, kik ifjú barátai, hű vitézei; de
27 13|        átölelte mindkét karjával az ifjú fejét, és megcsókolta annak
28 13|         megcsókolta annak ajkát.~Az ifjú szívéből egész vulkán hevével
29 15|     körülveszi, az a havas zivatar. Ifjú férj és ifjú feleség, lóháton
30 15|         havas zivatar. Ifjú férj és ifjú feleség, lóháton és döcögős
31 15|     búcsúcsók lehet utolsó csók. Az ifjú férj paripája tombol az
32 15|          nélkül fog visszatérni. Az ifjú nő, valahányszor karjai
33 16|             rokoni ölelkezés; de az ifjú akkor is fél kézzel azt
34 16|           hoz, de kerget – súgja az ifjú –, a budai várparancsnok
35 18|          búcsúcsók még egy szöghajú ifjú arcát éri, s a viszontlátás
36 18|            kell szenvednie, ki szép ifjú nejét idefenn hagyta, a
37 22|          országgyűlések gúnydalát:~„Ifjú varjú keresztről~      Csak
38 22|      kedélyt is.~Ezúttal valóságos „ifjú török” volt.~Mohamedán,
39 26|             a lelkében. S mikor egy ifjú szép hölgy halad el egy
40 26|    találkoznának.~Az új betörők egy ifjú hölgy és egy ifjú férfi
41 26|       betörők egy ifjú hölgy és egy ifjú férfi voltak. Minthogy a
42 28| házasságábul, egy szelíd, szűkvállú ifjú volt, hosszú haj borította
43 28|         utazásodra, egymagadban!~Az ifjú hegedűművész igen okos védelmet
44 30|        öregeket, s többeket hajdani ifjú társai közül, kik együtt
45 32|             találjon menhelyet. Oly ifjú úrhölgyek (csak 18 évestől
46 33|             abba a kolostorba, ahol ifjú éveit tölté? Felnyithatja-e
47 33|     Terézia-rend alapítványában; az ifjú főhadnagyot pedig elteszik
48 33|           előnyös házasság árán, az ifjú főhadnagynak is fenn van
49 33|         nincs testvére). Azonban az ifjú főhadnagy inkább tanulmányozza
50 33|       töltve az üres hely. Hanem az ifjú főhadnagynak vannak sanszai.
51 33|       frankot ért. És ezzel most az ifjú főhadnagy egyszerre előreléptetődött
52 35|         arra jött le Budapestre.~Az ifjú lovag ezúttal nem volt úgy
53 35|           művésznő kell, aki azt az ifjú úrhölgyeknek betanítsa.~
54 37|          mondva őszintén, mi voltam ifjú korom óta; azt hittem, ön