Fejezet
1 1 | át a zárt ajtón, egyúttal fejét is mesterileg alákapva,
2 1 | azután egyszerre lekapta a fejét a két első lába közé, s
3 1 | hóna alá kapja ellenfele fejét bal karjával, s jobb karját
4 3 | égő arcát, ahelyett hogy fejét alázatosan lesütötte volna.~–
5 3 | egy percig lecsüggeszté fejét, erős szemöldeit összevonva,
6 4 | rácsavarva, úgyhogy mikor a fejét félrefordítja, az álla egyet
7 4 | lévita meggondoltan lógatta a fejét, s sokáig gondolkozott rajta,
8 5 | hitünket sérti.~– Tudom – szólt fejét lehajtva a leány. – És ennek
9 5 | kezdte hátrafordítani a fejét a beszélő felé, Kaszásné
10 6 | ünnepélyen. Ince meghajtá fejét. Egy szót sem szólt ellene.
11 6 | kell lenni.~Ince odahajtó fejét a haldoklóhoz közel.~– Szólj,
12 7 | a rigómezei ütközetben; fejét elküldik Sztambulba.”~„1454-
13 7 | felállt helyéből, s meghajtá fejét az ércfeszület előtt.~„Alea
14 11| az ágyútekék, lehúzta a fejét előlük.~– Hát ezek az én
15 11| hogy a sebesült bekötött fejét ne rázza a szekér, ölébe
16 12| paripája is horkolva fordító fejét a nő felé, tágult orrlyukaiból
17 13| gyöngéden fölemelve a leány fejét, az ő nyakába akasztá a
18 13| mindkét karjával az ifjú fejét, és megcsókolta annak ajkát.~
19 16| azonban délcegen felemelé fejét, s egy villikirályné büszkeségével
20 17| verni a homlokát, s aztán fejét a padlóhoz, mígnem Brandlerné
21 18| szegényén cégér.~Walter Leó a fejét rázta bámultában.~– Van
22 19| bársonysipkája sem takarta fejét. Eléjük lépett.~És azután
23 19| hogy lehet az? – szólt az, fejét hitetlenül lógázva.~– Biz
24 19| nézett, bámulattal csóválta a fejét, s újra meg újra elolvasó,
25 22| győztes után a levágott fejét a markában. Aki hazát vesztett,
26 22| őrá volt az mind számítva.~Fejét rázta, mikor az effendi
27 23| az a „gefangen”. Csak a fejét rázta. Az elkeseredett hazafiak
28 23| s még jobban rázta a fejét, azután felment a lünette-re,
29 26| rajta.~Amikor visszavonta a fejét, már nem volt arcán a fátyol.
30 26| elszenderedett, skót útisapkás fejét a szegletnek támasztva.
31 27| meg, hogy szét nem zúzta a fejét az a vas, mely elébb a kocsi
32 27| kezével magához szorítva fejét, s aztán elkezdett hevesen
33 27| signalement-bul olvasná!)~Az úrhölgy fejét rázta: „Csodálom: ez az
34 28| mégis mindig azon törte a fejét.~A sétakocsizásból hazatérve,
35 31| sőt vezérigazgató.~Ince fejét egészen elkábítá e fényes
36 32| aztán sokáig eltörte rajta a fejét, hogy micsoda örömét elégítheti
37 32| felkocsizott, folyvást azon törte a fejét, hogy miféle indokokat hozzon
38 32| lapul a deli idomok körül; fejét sem veszi ki szoborszerű
39 32| aláhajtotta büszkén fölemelt fejét, s elvégre ő fordította
40 32| fölötted fogja hordani a fejét, s mindennap eszedbe juttatja
41 33| alakban, mint hogy a lova fejét Sachsen-Weimar felé fordítsa,
42 33| sóhajtott, s csendesen ingatva fejét, mély, tompa hangon felelé:~–
43 34| gyöngysor-fogait, s megrázta a fejét, s a két öklét megreszkettetve
44 34| fejében egy beszéden törni a fejét, amihez nem talál se témát,
45 38| Csak félre kell fordítani a fejét, hogy a zsebébe dugjanak
46 38| ült le egy karszékbe, s fejét tenyerébe hajtva, a legnagyobb
47 38| elszörnyedjen azon, hogy férjének fejét valaha a szentelt chrysma
48 41| s aztán elkezdé a saját fejét ütni velük.~Azt valóban
49 41| derekárul a kötélhurkot. A ló fejét rázza, nyerít, horkol, harap;
50 41| szemrehányólag csóválta a fejét a kérdezőre tekintve. Már
51 42| a kapushoz. Az kidugta a fejét.~– Itthon van-e Belle Ange
52 42| a pofonütött gyávát, ki fejét az ő szoknyája fodrai közé
53 43| lesz kopaszra lenyíratni a fejét, s kár volna azért a szép
54 43| Másik oly hihetetlen. Arra fejét rázza. Néha bohó választ
|