Fejezet
1 3 | ősanyánk volt közös: Éva asszony. Az én apám nem volt Ádám,
2 3 | Ádám, hanem Szammáel: Éva asszony balkézi házassága. Attól
3 4 | menekült, s ott a tiszteletes asszony által befogadtatott, és
4 4 | titkát, egyedül a tiszteletes asszony. Hiába is próbálgatja azt
5 5 | szemébe.~A kövér, veresképű asszony nagyot fújt, kifújta a dühét.
6 5 | érte azt körül.~Egy nyelves asszony mégis csak közbekiáltott
7 12| nő pedig egy megbántott asszony vakmerőségével ragadó meg
8 12| imádata bálványképét: ez asszony kacagása ellen nem volt
9 13| jót tett velük az a bolond asszony, hogy azt szemükbe mondta!
10 15| lett belőle. Leányból lett asszony. S ezzel vége volt a hőskölteménynek.
11 16| maradt benne: egy életrevaló asszony, ki maga képes volt vezetni
12 16| mondták, hogy szeretetreméltó asszony!~Egyszer aztán ezek a vendégek
13 16| Stomfai Guido colonelné asszony! – S azzal egy olyan utánrajzolhatlan
14 17| fokozta a férfi dühét. A hű asszony azért, hogy az üldözők elől
15 18| Gondoljon ön erre, szép asszony!~Már nem volt mosoly az
16 19| kisasszony! Most már méltóságos asszony. De fölvitte az Isten a
17 19| pusztulásra vált minden. Nincs asszony a háznál. Valljuk meg az
18 19| feleségét: szép tiszteletes asszony lesz belőle; jobban megbecsüljük,
19 20| tehette azt.~Mit mondott ez az asszony? „Mi e zászlónak hívei tartozunk
20 20| teheti azt.~Hogy mondta ez az asszony? „Mi lenne a hazából, ha
21 21| az utolsó sebesültek. Egy asszony ül a kocsisülésben, s az
22 21| kisegíteni!~Csak a szekeret hajtó asszony szól le a fuvarosra.~– Ugyan
23 21| nem talál. Ne félj semmit, asszony nem vész el! Ezóta már fogott
24 21| elmondá a történteket. Az asszony néma intéssel helyeslé Ince
25 22| érdeklik.~Serena életrevaló asszony volt, aki férjére nézve
26 22| élelmezési biztosokkal! Mikor asszony pörlekedik, a legnagyobb
27 22| hagyja magát vetkőztetni. Az asszony pedig ilyen helyzetekben
28 22| vannak: mit csináljon egy asszony itt egyedül ebben a nem
29 23| az egészen más, mikor egy asszony beszél el valamit! Hogy
30 23| mindjárt meghódítja! Ez az asszony felfordítja a világbékét!
31 24| azt hogy kitalálja egy asszony! Pedig olyan közel fekszik
32 24| Földhöz ragadt lapos fejű nép! Asszony volt, aki idehozott minket
33 24| idehozott minket is, őtet is. Asszony tart mindannyiunkat itten.~
34 24| mindannyiunkat itten.~S az asszony dalolva járt a kert friss
35 24| nagyobb és okosabb volt, s az asszony egyre szebb. Jó kedélyű
36 24| Ez ugyan jobbadán az „asszony” érdeme.)~– Meg, hogy fiam
37 25| szenvedés nagyon meglátszott az asszony arcán.~A házi orvos azt
38 25| eldöntötte Ince végzetét az asszony. Orvosa komolyan figyelmezteté,
39 28| kegyetlen zsarnok egy idegbeteg asszony! Nagyobb zsarnok a híveihez,
40 32| miután ott a leány is, az asszony is „comtesse”.~– Mi hát?~–
41 33| hivatal lesz neked az az egy asszony is! Hanem hát most gyere,
42 33| konvertitából lehet rekonvertita. Az asszony lásson hozzá, hogy mivé
43 34| asztalnál. Jó szerencse, ha az asszony elég tapintattal bír kitalálni
44 35| szívesen látta, mint minden asszony. S ez nem is hibájuk: erényük
45 36| azért zárja ki a fiatal asszony az epedő rimánykodó férjet
46 39| azokért szemrehányást tenni. Asszony vagyok. Feleség. Hitvestárs.
47 39| házassága semmis volt: ő nem asszony, a másik órában én halott
48 39| egészen föléje emelkedett az asszony, s ő alant maradt.~Elvesztette
49 40| egészen.~Azaz, hogy annyira asszony volt, hogy bizonyos legyen
50 40| hitelt ád neki!~Végre is az „asszony” győzött az „úrnőn”.~Átment
51 41| strázsálni, s ugyanannyi asszony ráült a férje kabátja szárnyára,
52 41| válogatni a fegyverben: de asszony ellenében csak egy fegyver
53 42| olyan helyre, ahol virág és asszony nem terem soha.~És aztán
54 43| ön is, hogy ő a leghívebb asszony a világon? De hát hol van
|