Fejezet

1501 35|                hódolatokat ugyan közelből nem bátorította fel, hanem távolból
1502 35|                 mint minden asszony. S ez nem is hibájuk: erényük alapja
1503 35|                előadni: mert Hanna grófnő nem tudott magyarul.~– „Fortunio
1504 35|             rutint követel: arra az egyre nem tanítottak az apácák és
1505 35|             először szavazott „igen”-nel „nem” helyett, kipödrötte a bajuszát
1506 35|               bajuszát kurucosan.~Tehát ő nem látta mademoiselle Belle
1507 35|                mademoiselle Belle Ange-t, nem lett volna kíváncsi meglátni
1508 35|            egyszerűsége által ragadtatva. Nem csoda. Hisz anyja mellett
1509 35|              gyermekét soha egy percre el nem hagyja, s mindennap elviszi
1510 35|              rajongott, s melyet Hanna ki nem állhatott, s a félig kivágott
1511 35|                madame Belle Ange-t is, ki nem esett a kandalló világításába.
1512 35|                   az ünnepelt hölgy akkor nem más, mint Fatime…~A következő
1513 35|                    Az ügyes művésznő csak nem téved tán az illemmozdulatok
1514 35|         illemmozdulatok megválasztásában?~Nem tévedett.~A mély tiszteletet
1515 35|                 őt onnan; – hiszen, ha ez nem született volna, ő sem ismerte
1516 35|               Ange valóságos élő személy: nem mítoszi alak; Fatimének
1517 35|             leánya a közönség kegyence, s nem szorul senki pártfogására.
1518 35|                    Szerencséjére: Incének nem volt most kedve irónnal
1519 35|               miután felszólítására Hanna nem akart férje jelenlétében
1520 35|             kapott az ürügyön, hogy Hanna nem akar az ő jelenlétében kísérletet
1521 35|                  méltsás rendezőnek, hogy nem játszhatik „Fortunio dalában” –
1522 35|                   a szerepet egy hirtelen nem vállalta el senki, az egész
1523 36|                   hogy ő el van kárhozva! Nem elég, hogy maga, mint félig-meddig
1524 36|          kiengesztelődve tér vissza.~– Te nem ismered őt, ha azt hiszed.
1525 36|               magamat értte.~– No, én azt nem tenném.~– Hát mit?~– Bosszút
1526 36|               abbul őket semmi hatalom ki nem gyógyítja; hanem, ha nem
1527 36|                  nem gyógyítja; hanem, ha nem mondanak nekik ellent, hát
1528 36|                  akasztatni!~– Hát hiszen nem vagyok én a zsidó isten,
1529 36|             vagyok egészen bizonyos, hogy nem én vagyok-e (az az, hogy
1530 36|                Bizony, én fiatal koromban nem voltam pap. De most sem
1531 36|              egész héten hol jártam – azt nem cselekszem. Azért oly hűségben
1532 36|           Serenáját csak távolrul imádta, nem akart az útfélről, a hófuvatból
1533 36|                   akinek állították, vagy nem úgy történt a dolog.~Ez
1534 36|            elnevette magát.~– Ah, hisz ez nem igaz!~Most azután Ince is
1535 36|                 De úgy van, kisasszony!~– Nem lehet azt velem elhitetni –
1536 36|                   halavány arccal, semmit nem értő szemekkel. Mit tudta
1537 36|                 fordult.~– A kis leánnyal nem lehet ezt megértetni; hanem
1538 36|         kisgyermeket megkeresztelt?~– Óh, nem – szólt Ince, egészen rá
1539 36|                kandallón keresztül, s azt nem tudja hirtelen hová tenni?~–
1540 36|                 Ange vagyok: ha már éppen nem akar ön „komámasszonynak”
1541 36|                 sírj! Ne sírj, gyermekem! Nem vagy te annak az oka! Állj
1542 36|                 bárha az a leghatásosabb, nem kell bevárni soha, mert
1543 36|                   volt, akár egy gyermek: nem tudta lelkére venni, hogy
1544 36|     kiengeszteletlenül; ezt jólelkű ember nem teheti, bárha részén van
1545 36|             haragjával dobbant a mozdulni nem tudó Ince elé, s fogcsikorgatva
1546 36|        fogcsikorgatva monda neki:~– Pedig nem az én Serenámnak a szava
1547 36|                  megragadá annak kezét.~– Nem! Ne higgyen ön neki! Én
1548 36|                   hiszen semmi baj sincs: nem olyan komoly a veszély.
1549 36|                 levegőben lévőkre!~Többet nem mondott neki.~ ~
1550 37|               hitben, hogy ő Hanna nélkül nem ember többé, s egészen komolyan
1551 37|             körüle történtekről. Szerelem nem fordult elő leveleikben.~
1552 37|                elmúltak, s ideges görcsei nem jelentkeztek többé. Ő maga
1553 37|                    az asszonyok előtt még nem annyira, mint egymásra nézve:
1554 37|                   érte hozzá. Akkor éppen nem volt több fegyverfogható
1555 37|                őnagysága itt van, egy nap nem múlott, hogy levél ne érkezett
1556 37|                  haza a feleségének.~Ince nem utasította vissza a colporteuri
1557 37|                magán.~Fenyegetve van! Még nem olyan nagyon, hogy a harag,
1558 37|                  fog Hannával találkozni.~Nem csalódott. Hanna pontos
1559 37|                 vele a mulatókertig.~Ince nem szólt neki a levélről semmit.~
1560 37|                   kissé meredek is, azért nem minden lábadozó betegnek
1561 37|                  büszkélkedik; fák, miket nem vágnak le tüzelőnek, fű,
1562 37|                  le tüzelőnek, fű, melyet nem aratnak le szénának: csak
1563 37|             szénának: csak gyönyörűségre, nem szükségre terem itt minden.~
1564 37|            Hannától: nincsen-e elfáradva, nem kíván-e leülni.~– Majd odafenn! –
1565 37|                   Hát örökké tart-e ez?~– Nem. Csak holtig – felelé a
1566 37|                  az alól, amit vétett, ön nem is tudja azt már. Ön olyan
1567 37|              fordulópontja volt, hogy azt nem is tartotta nekem érdemesnek
1568 37|                mindig őszintén elmondtam. Nem volt szokásom soha, élettörténetemmel
1569 37|             hittem, ön is tudja azt.~– Én nem olvastam azokat.~– Nem voltam
1570 37|                 Én nem olvastam azokat.~– Nem voltam szökött gályarab,
1571 37|                  voltam szökött gályarab, nem voltam elítélt váltóhamisító,
1572 37|             voltam elítélt váltóhamisító, nem kalandor; nem volt mit titkolnom,
1573 37|              váltóhamisító, nem kalandor; nem volt mit titkolnom, nem
1574 37|                   nem volt mit titkolnom, nem mit meggyónnom ön előtt
1575 37|                   hogy én önt imádtam, és nem mondtam önnek azt soha.
1576 37|               szerelmemmel, amit embernek nem volt szabad gyanítani. Ön
1577 37|                   törvényei szerint ítél, nem a haragé szerint.~– Te mondád!
1578 37|                   felemelték az égre, azt nem azért tették, hogy a negyedikkel
1579 37|                 keresztyén a kerek földön nem tartja a papok nőtlenségi
1580 37|            gyermekeik engedelmesek. Pedig nem tartják a papi nőtlenséget
1581 37|            kárhozatra velem együtt?~– Óh, nem. Ők idvezülnek az ő hitük
1582 37|               hisz férfi és nő vagyunk, s nem lát bennünket senki!… De
1583 37|                    aki adta, s akitől azt nem kérte senki: – ez azoknak
1584 37|                   azoknak az erénye, akik nem hisznek. De hát azt hiszi
1585 37|                 ön se élve, se halva jóvá nem teheti többé! Azt hiszi
1586 37|                   más törvényeink vannak. Nem az egyháznak: – a társaságnak. –
1587 37|                  a társaságnak. – Soha el nem fogja ismerni a társaság
1588 37|                 túlfeszítetté teszi. Hisz nem vettem én önt el, mint szökevény
1589 37|              hagyta a levelet a zsebében. Nem volt már mit beszélniök
1590 37|        megnézhették már. Visszatértek. De nem nyújtották többé egymásnak
1591 38|                  neki ehhez lángesze van. Nem is igen válogatott. Tíz-húszezer
1592 38|               érdemei voltak rá, akkor el nem fogadta volna e kitüntetést.~
1593 38|                 nap alatt érkeznek (addig nem jön vissza), azokat csomagolja
1594 38|                   az engesztelhetetlen! – Nem szólal meg. – A borítékból
1595 38|         mondanivaló sincs többé. Pedig ez nem azért történt.~Hanna azelőtt
1596 38|                   az egész fürdőközönség. Nem akarta, hogy észrevegyék,
1597 38|                hozzá ezzel a kérdéssel:~– Nem sikerült önnek kiengesztelni
1598 38|            kiengesztelni Hanna grófnőt?~– Nem.~A leány erre a két kezét
1599 38|                   S ön azt hiszi, hogy én nem tudom, mi következése lesz
1600 38|               kincset, melyet megbecsülni nem tud, melynek értékét nem
1601 38|                  nem tud, melynek értékét nem ismeri.~– Fatime!~– Az égre
1602 38|             melyben önt először meglátta: nem gondolt egyébre, mint hogy
1603 38|         amennyiről a Terézia-rend hölgyei nem is olvastak együtt és valamennyien,
1604 38|         visszaadott mosolygás árán! És én nem adtam senkinek vissza e
1605 38|                   törekedtem. Azt hittem, nem lehet neki olyan magasan
1606 38|               úrhölgy, aki unatkozott meg nem szolgált kényelmében; megharagszik
1607 38|                 folytatá:~– Ne féljen ön: nem fogok sírni. Ma rossz vagyok
1608 38|                  kinevettem érte magamat. Nem leszek apáca! Ellenkező
1609 38|                  grófnő azt mondta erre: „Nem értek hozzá, nem tudom mi
1610 38|                   erre: „Nem értek hozzá, nem tudom mi a politika; nem
1611 38|                  nem tudom mi a politika; nem olvasom az országgyűlési
1612 38|              dolgot mégis tudok! – Ugyan: nem mondta el önnek Hanna grófnő,
1613 38|                 vagy mondott, amit érteni nem lehet, az azoknak a hibája,
1614 38|                 az azoknak a hibája, akik nem értik, nem az övé!” Nem
1615 38|                   hibája, akik nem értik, nem az övé!” Nem mondta el azt
1616 38|                   nem értik, nem az övé!” Nem mondta el azt önnek Hanna
1617 38|                  még megtudni. Lehet-e őt nem szeretni annak, aki őt magáénak
1618 38|               hogy Starrwitz Hanna grófnő nem érdemes arra a kincsre,
1619 38|                poharat: „Megissza-e, vagy nem issza?”~– Mit tett ön azzal?~–
1620 38|                  ön azzal?~– Neki semmit. Nem itta meg. Körülbástyázta
1621 38|                  beszennyezett komédiásnő nem kérdi, mit mond a világ
1622 38|               mich nie geliebt.”~Áldorfai nem hallgatott e méla csábító
1623 38|                naptul fogva Áldorfai Ince nem viselte többé a medaliont
1624 39|         koszorúira és tapsaira.~Azt pedig nem kívánhatta tőle, hogy hagyja
1625 39|                  hölgynek valamit, amit ő nem adhatott neki: – nevet.~
1626 39|                 színpad. Az ő szenvedélye nem a rafinált kéj mámora volt,
1627 39|                   higgye, hogy az a leány nem Fatime, hanem Serena!…~Az
1628 39|                    pedig szegény Ádám még nem is volt pap!).~Egyszer születése
1629 39|           értékesebb ékszert, s azonfelül nem is tette fel soha a drága
1630 39|                 vous?”, mindannyiszor azt nem felelni rá: „Átkozott jól,
1631 39|                 megtudta a veszedelmet, s nem tétovázott pénzbeli áldozat
1632 39|                   Ekkor aztán három napig nem látta Fatimét. Eltűnt előle.
1633 39|                visszaküldhesse.~Ezt a nőt nem lehet megjutalmazni – azért,
1634 39|                 szállás megtetszett neki, nem is volt drága; az egész
1635 39|                   egész fényűző kiállítás nem volt drágábbra számítva,
1636 39|              kellett benne nyugodnia. Azt nem mondhatta a kárpitosnak,
1637 39|                 megelégedve, amit kapott.~Nem nagy leleményesség kellett
1638 39|          varázsolt át mindent, de ezúttal nem vághatta vissza a tromfot.~
1639 39|               mert a lakók bizalmatlanok; nem érik be vele, hogy én beírtam
1640 39|                  háznak a tulajdonosnője.~Nem árulta el meglepetését a
1641 39|                 semmi megjegyzésre méltót nem talál a körüle támadt változásokban.
1642 39|              körüle támadt változásokban. Nem is beszélt neki a házról.
1643 39|            pitykövezésnek” is neveznek, s nem hagyott neki addig békét,
1644 39|               neki addig békét, míg végig nem csinálta annak valamennyi
1645 39|                   Még ezt sem fogadja el!~Nem kell neki egy ajándékba
1646 39|               szüksége valaki ellen, akit nem tud lerázni a nyakárul.~
1647 39|                 kriptát.~Emberi dolog, de nem emberséges, hogy valaki
1648 39|              időkbül, amikben neje őt még nem is ismerte. Hát talán szobor
1649 39|           epekedésére jóltevő Cythere meg nem indította keblében a szívdobogást?~
1650 39|              rögeszméje van, hogy aki meg nem halt, az még mindig él!
1651 39|            hajdankori eszménykép, amíg el nem temetik, addig nem halott.~
1652 39|                amíg el nem temetik, addig nem halott.~Még azonfölül, akárhogy
1653 39|               társadalmi szabályokon: azt nem tudta magától elhagyni,
1654 39|                   a láncot, mely most már nem rózsalánc többé.~A fürdőidény
1655 39|                 férje érte menjen. Aki el nem utazik onnan egyedül, nehogy
1656 39|                  őróla beszélnek.~– Önnek nem használt ez a fürdő – mondá
1657 39|             gyöngéd aggodalommal. – Önnek nem szabad a télre égaljunk
1658 39|           salaktul. Hasztalan! Büszkesége nem engedé, hogy a boldogság
1659 39|                   a világ elfeledte őket: nem léteznek rá nézve többé…~
1660 39|             elveté magától e jobb sorsot. Nem nyújtá kezét. Azt felelte:~–
1661 39|                  végképpen.~Ince most már nem adta át nejének a hozott
1662 39|                   igazítani a levélben, s nem akar most másikat írni.~–
1663 39|                  a nőt megalázzák; azokon nem fog ön engem megtalálni.
1664 39|           világából.~Én nyugodt vagyok, s nem kívánok az égtől több boldogságot,
1665 39|                  házassága semmis volt: ő nem asszony, a másik órában
1666 39|                   az égben. Ezért önöknek nem szabad egymással soha találkozniok.~„
1667 39|                 tartalékát is: a bosszút. Nem volt többé az előtte vonuló
1668 39|                  maradt önmaga ellenében.~Nem merte azt a levelet még
1669 39|                fogjanak kocsijába rögtön.~Nem ment Hannához többé vissza.
1670 39|               hogy, bárha a közjogi téren nem követnek is többé azonos
1671 39|            országgyűlés elé kerülni, mely nem lehet pártnézet tárgya:
1672 39|             utolsó sebesült honvédeket le nem rakta a martalékul talált
1673 39|                ezt a borítékot felhasító, nem talált benne semmiféle levelet,
1674 39|                     Fordulj vissza!~– Hát nem Galíciába megyünk?~– Nem.
1675 39|                  nem Galíciába megyünk?~– Nem. Hanem Bécsbe.~Nem kellett
1676 39|             megyünk?~– Nem. Hanem Bécsbe.~Nem kellett már neki se mentség,
1677 40|               csillagzata Fatimével tart, nem Hannával. Süllyed, nem emelkedik.~
1678 40|                    nem Hannával. Süllyed, nem emelkedik.~Fatiménél van
1679 40|                  még a gyermeknél is, azt nem tudta senki.~Még Belle Ange
1680 40|              valóság felől; de a tényt be nem tudta volna bizonyítani.
1681 40|                grófnő megtalálná nálad!~– Nem találhat rájuk.~– Nem szoktak
1682 40|                     Nem találhat rájuk.~– Nem szoktak az asszonyok néha
1683 40|               férjeik zsebében kutatni?~– Nem tartom e kulcsokat ottan.~–
1684 40|             kulcsokat ottan.~– Hát másutt nem kutatják fel?~– Olyan helyen
1685 40|                 mikor otthon vagyok, ahol nem keresi: a dohánytartó dobozom
1686 40|              aziránt, hogy férjét féltse. Nem azért, mintha Incét tartotta
1687 40|           alattvalóiról, hogy azok hívek: nem azért, mert jó emberek,
1688 40|        vendégszerepelnek. Szabadalom ez a nem féltetésre.~Annál nagyobb
1689 40|                 születésnapja. Más vendég nem lesz jelen ez alkalommal
1690 40|           vonulnak vissza. E sorok íróját nem vezeti bosszú; csak igazságszeretet,
1691 40|                 tudta Fatimén kívül. Ince nem tartozott azon rouék sorába,
1692 40|                 beszennyezze saját magát?~Nem őrjöngés sugallta ezt neki.
1693 40|                 lesz sértve, a kitörés el nem maradhat utána.~Egy csattanós
1694 40|                   bosszúállás eszközeiben nem válogatnak.~S végre egy
1695 40|             hozták volna neki hírül, hogy nem igaz, hogy Szent Nepomuk
1696 40|              Moldvából, s még most is él: nem lett volna rá nézve oly
1697 40|            konkrét adatokat hoz fel, hogy nem lehet benne kételkedni.~
1698 40|                 férje szobájába, mikor az nem volt otthon. Hozzányúlt
1699 40|                mint egy gróf.~Naphosszant nem jött ki szobájából, folyvást
1700 40|                   És mit?)~Mikor előjött, nem mutatott arcán semmit. Tudott
1701 40|           Hannának esteli kilencre.~Hanna nem vitt magával az útra semmi
1702 40|                 megszállt, esti tíz óráig nem ment ki sehova. Tíz órakor
1703 40|        Monbelli-féle ház? – kérdé tőle.~– Nem. Ez az Áldorfay-ház.~– Tehát
1704 40|                  az Áldorfay-ház.~– Tehát nem lakik itt az első emeleten
1705 40|             emeleten Amalfi tábornokné?~– Nem. Itt Belle Ange asszonyé
1706 40|                  bérkocsit, kezébe vette, nem az esernyőt, hanem a lovagkorbácsot,
1707 40|                   kedvező körülmény, hogy nem kellett magát bebocsáttatnia,
1708 40|               járt. Betörést követett el! Nem igaz, hogy az indulat vak:
1709 40|                 sötétségben haladt előre.~Nem félt! Egy nőoroszlán szívén
1710 40|                   vétessék.~Az a várt zaj nem soká késett. Valaki elkezdett
1711 40|                 Sul la, sul la labre…”~De nem folytathatta tovább, mint
1712 40|                Bátran utánam lehet jönni: nem lesz semmi „shocking”.)~
1713 40|                estéjén, kilenc óra tájon, nem talált ott mást, csak Belle
1714 40|                   otthon volt; hanem őtet nem szoktuk számba venni.~Ince
1715 40|                szoktuk számba venni.~Ince nem is titkolta el afeletti
1716 40|                szeretett nagyon utazni, s nem volt olyan hónap, melyben
1717 40|                  előtte az ajtót.~– Talán nem lehetett a jég miatt odább
1718 40|                 jó lesz ma vacsorára!~– S nem leszünk hozzá; csak mi hárman! –
1719 40|                 fognak vacsorálni.~Fatime nem engedte az anyjának, hogy
1720 40|                  Nézze csak, Áldorfay úr, nem olyan-e, mint egy farsangi
1721 40|             nevettünk rajta, hogy most mi nem félünk semmitől. Aztán megéheztünk,
1722 40|                  Soha életemben jobb ízűt nem ettem ecetes vereshagymás
1723 40|                 sötétkék az ég.~– No csak nem támad tán kedved ma megint
1724 40|                   Az igen jó!~– Engem meg nem csókolsz egy hétig az ecetes
1725 40|                   száddal.~– Vannak, akik nem félnek úgy a vereshagymás
1726 40|                     monda Ince.~– No csak nem teszed tán azt a bolondot –
1727 40|                 tudta magát vigasztalni e nem várt árvaságra jutás balhelyzetében.~
1728 40|              eresztette bele, ha maga ott nem volt.~Az érdemes házaspár
1729 40|               fiókjaiban, rejtekeiben. Ha nem lehetne-e megtalálni valamit?
1730 40|                  sipkát.~Azt pedig Fatime nem neki, hanem Incének készítette.
1731 40|                mögött megnyílik egy tőlük nem is sejtett szőnyegajtó.~
1732 40|          szabdalva a gyors lovagostortul.~Nem is tarthatott az tovább
1733 40|                  az első mennykőcsapásnál nem gondolt egyebet, mint azt,
1734 40|              idegen embert vert meg, akit nem is ismert, meg egy asszonyt,
1735 41|              Rendes posta útján levelezni nem volt tanácsos, mert utánzott
1736 41|                 dolgunk a mitológiával, s nem kell arra a gyanúra jönnünk,
1737 41|                  az embuscade-ból beront, nem pedig a zongoránál, háttal
1738 41|                  halott.~Ha tudniillik le nem mossa valahogy arcáról az
1739 41|                  odaszökött a nyakába, és nem törődve a jelenlevőkkel,
1740 41|                 gerilla társalkodónője, s nem tudta magát rávenni, hogy
1741 41|                   megtörténtek, mi együtt nem élhetünk többé. Igyekezni
1742 41|              világi fogalmak szerint neki nem volt szabad többé ez eset
1743 41|               amíg teljes nyilvánossággal nem teheté.~Kolozsvárott aztán
1744 41|                  között, az természetesen nem sikerült. Azután előadatta
1745 41|         legterhesebb csapásának életében.~Nem bírta végigvárni az időt,
1746 41|        valószínűleg senki sem ismeri már, nem állhatta meg, hogy ne táviratozzon
1747 41|                apró mennykő? – mert ebből nem tudok visszaadni.~Az elkésett
1748 41|               Nincsenek.~– Hova mentek?~– Nem tudom.~– Igazán nem tudja,
1749 41|             mentek?~– Nem tudom.~– Igazán nem tudja, Jenny?~– Bizony isten,
1750 41|                    Jenny?~– Bizony isten, nem tudom, nagyságos úr.~Meglehet
1751 41|           nagyságos úr.~Meglehet ám, hogy nem tudja. Megtörténik, hogy
1752 41|            Megtörténik, hogy az asszonyok nem mondják meg a szobalányaiknak,
1753 41|            kapushoz. Azt fogta kérdőre.~– Nem hoztak ide ma egy telegramot?~–
1754 41|                  ma egy telegramot?~– Még nem, nagyságos úr!~– Itt van,
1755 41|        kártyázókat nézte. Neki bizonyosan nem volt pénze.~– Ah, a tábornok
1756 41|                Ince eléje toppant.~– Önök nem is vártak még reám.~– De
1757 41|         emlegettük.~– Madame Belle Ange-t nem találtam odahaza. Nem tudja
1758 41|              Ange-t nem találtam odahaza. Nem tudja ön, hova mentek?~–
1759 41|                 mentek?~– Hitemre mondom, nem tudom.~Ince elővett a tárcájából
1760 41|                szándékoznak menni, de már nem jut eszembe, hogy hova.~
1761 41|              hajtotta az ezrest.~– Hát ön nem határozta el magát azóta
1762 41|                  ha a sors vaskeze vissza nem tartóztatna.~– Párizsban? –
1763 41|                   vigyázzon magára.~– Óh, nem fognak el engem a németek.~–
1764 41|              fognak el engem a németek.~– Nem is attól féltem én önt,
1765 41|     karszékosztályt, erkélyt, karzatokat. Nem találta Fatimét sehol.~Megint
1766 41|                   újra kezdte. Csillagász nem veszi úgy szemügyre az égitesteket,
1767 41|            közötte egy üldözött arcot. Az nem volt ott. Meglátta volna
1768 41|                 bizonnyal, ha ott van. Ez nem olyan arc, amelynek el lehet
1769 41|                trapézon függő gályarab, ő nem látott mindabból semmit,
1770 41|                 látványnak ígérkezett, ha nem betanult színjáték.~Legelébb
1771 41|                 kapaszkodhatott, többé el nem ereszti, hátára szökik,
1772 41|             hátára szökik, mint a párduc, nem enged neki; bárhogy rugdal,
1773 41|                    földhöz veri magát, le nem marad róla. Két térdével
1774 41|                    nyerít, horkol, harap; nem használ neki, a hurok szájába
1775 41|              hátuk mögött jött Caesarine.~Nem Caesarine-t vezette, hanem
1776 41|              esküdött, hogy meghal, ha őt nem szeretheti, az most egy
1777 41|                  magát? Meglehet.~De azok nem jönnek elő. Az óra éjfélen
1778 41|                  jár már, s ők még mindig nem jönnek elő, s Áldorfay még
1779 41|                elsötétülnek. Innen ma már nem jön ki senki.~Ince fázott.
1780 41|                 nehéz volt; húzta lefelé.~Nem ilyennek képzelte ő ezt
1781 41|           ilyennek képzelte ő ezt az éjt! Nem ilyennel bolondította lelkét
1782 41|                   fel a fejére.~S az átok nem abban van, hogy ez megtörtént
1783 41|                furcsa álom volt”, s aztán nem gondol rá többet. Miért
1784 41|                       Későn ébredt fel. S nem esett neki jól a felébredés,
1785 41|               neki jól a felébredés, mert nem vitte el magával az álmokat.
1786 41|               rossz színben van, mi baja?~Nem felelt rá semmit.~Egy másik
1787 41|                 célzást e kényes ügyre, s nem iparkodott Incével észrevétetni
1788 41|                  előre megjósolta neki. Ő nem elégtételt, de sajnálatot
1789 41|            vesztette volna.~Semmi kétsége nem volt, hogy a kihívandó ellenfél
1790 41|                 hogy a kihívandó ellenfél nem más, mint Bauernhass Siegebert
1791 41|                lesz. Onnan egyik élve meg nem tér.~Ő előre látta ezt,
1792 41|           koromtól kezdve!~De mármost Leó nem tudta, hogy kiről van szó.
1793 41|                    A szemébe is nevettem. Nem tudok rá gondolni másképp.~–
1794 41|                  Tartós gyűlöleted van. S nem lehet ezen az emberen valami
1795 41|                     Tudom, hogy tette; de nem tudom rá bebizonyítani.
1796 41|              fekete, az meghal. De tovább nem lakunk együtt ezen a planétán!
1797 41|             magának, amire szüksége volt. Nem is igen evett, csak folyvást
1798 41|                   a tudósítással. És neki nem szabad addig a házbul kimenni;
1799 41|              csatorna közepén járva, ahol nem jön rá szemközt senki. S
1800 41|                   Fatime, sehol a világon nem szoktak verekedni~Captain
1801 41|               Áldjon meg érte Allah! vagy nem tudom ki a mostanid? s azzal
1802 41|                  mulatod vele magadat, de nem azt, hogy beleszeretsz.~–
1803 41|          divathölgyért, az a te nyakad, s nem az én dolgom őrizni. Hanem
1804 41|              valami közös kettőnk között. Nem az atyafiság. Félre ne érts.
1805 41|               szeme van. S ha a szemeivel nem láthat, kezébe veszi a krétát,
1806 41|            álmodtál az éjjel. Azt hiszed, nem mindenki ismeri a börzén
1807 41|                 te * utcai tündérlakodat? Nem számították utána, hogy
1808 41|              roskadt székébe vissza.~– Én nem ígértem nekik semmi bizonyosat –
1809 41|               jöttek el. Áldorfay Ince! – Nem! Még nem kötötted le nekik
1810 41|                 Áldorfay Ince! – Nem! Még nem kötötted le nekik magadat.
1811 41|            Meggondolod a dolgot. – De hát nem eléggé rettenetes-e az,
1812 41|              gondolkodás nélkül korbácsot nem ragadtál, s ki nem verted
1813 41|              korbácsot nem ragadtál, s ki nem verted őket magad elől?~
1814 41|                  Ince félrefordítá arcát: nem tűrheté el Leó tekintetét.~–
1815 41|            emberiség, a szabadság pénzzel nem fizető, nagy eszméiért;
1816 41|                 mondjuk) a vaksorsnak ide nem hozza ezt a cirkuszi hőst,
1817 41|                   merész bakugrásaival el nem hódítja kezedről azt a leányt,
1818 41|         félmilliót tehess a lábaihoz! Hát nem isteni gondviselés volt-e,
1819 41|                   nappal okos ember, mert nem verekszik meg veled a kedvesedért.
1820 41|                  ki a világból!~– No, azt nem teheted, mert a föld gömbölyű.
1821 41|              esztendeig ne láss asszonyt. Nem vízgyógymódra, de jégkúrára
1822 41|                   a jégvilágba innen!~Leó nem titkolhatta örömét.~– Megengeded,
1823 41|               általános meghatalmazást, s nem lesz károdra, ha addig míg
1824 41|                   töltesz te három hetet, nem Erdélyben! – kiáltott fel
1825 41|             nélkül is. Ne félj, biz a pap nem hagy tréfálni magával, s
1826 41|                tréfálni magával, s ha meg nem jelensz, elítélnek „makacsságban”,
1827 41|                  világ végére futsz is!~– Nem akarok senkinek adósa maradni,
1828 41|                  miután likvidálok veled, nem akarok semmivel adósod maradni.
1829 41|                   mosolyog, ha tűzbe jön, nem a legtökéletesebb eszményképe-e
1830 41|              fogod mondani, mihelyt engem nem látsz, s magadat meglátod.
1831 41|                  meggyőzzelek arról, hogy nem fogok tükör elé állani és
1832 41|           beszélni: én is veled megyek.~– Nem bánom. De egy feltétel alatt.~–
1833 41|                 azt is tudják, hogy mit – nem eszem!~– Tudják! Mármost
1834 42|                    hanem afölött is, hogy nem lesz itten.~Voltak még jó
1835 42|               elnökéhez. Az egész világon nem volt már senkije, akit sorsa
1836 42|                  közé, a többiek után. Én nem az vagyok, aki megcsalt:
1837 42|                   csak terád nézek. Másra nem néztem soha. Én nem vagyok
1838 42|                 Másra nem néztem soha. Én nem vagyok a másé, csak a tied.
1839 42|                   engem is elhamvasztani? Nem félsz, hogy sikoltásomat
1840 42|                 élve, kérlek!”~És Incének nem volt bátorsága azt a tűzbe
1841 42|                helyett dühöngsz, aki vagy nem tudja a dolgot, vagy ha
1842 42|                dolgot, vagy ha tudja, hát nem sokat bánja.~De hát Gideon
1843 42|             helyre, ahol virág és asszony nem terem soha.~És aztán a keserű
1844 42|                    E kegyetlen elégtételt nem tagadhatja meg magátul.~
1845 42|                   tagadhatja meg magátul.~Nem. Ez nem gyávaság már. Ez
1846 42|           tagadhatja meg magátul.~Nem. Ez nem gyávaság már. Ez nem a szerelem
1847 42|                   Ez nem gyávaság már. Ez nem a szerelem őrült szenvedélye.
1848 42|               viszi eltemetni. Ha a férfi nem, hát a nő!~Felöltözött látogatáshoz.~
1849 42|                 Felöltözött látogatáshoz.~Nem fogadott bérkocsit, szüksége
1850 42|               Belle Ange kisasszonynak?~– Nem hoztak ide ma és tegnap
1851 42|                 az újabb kor „Hermész”-ei nem találnak olyan könnyen rá
1852 42|                   nagyon csöngetett, hogy nem volt ideje a másikat is
1853 42|           gyámapai gondoskodást csakugyan nem kívánhatott már a sorstól,
1854 42|             szalad valaki, és visszahíja.~Nem hítták vissza.~Kábultan
1855 42|                 volna meg; ha ő csakugyan nem volna otthon.~Ekkor hirtelen
1856 42|                 Nevét kiáltották valahol?~Nem. Csak érzékcsábulás, hallucináció
1857 42|                  kulcslyukat. – És sokáig nem talált rá. Keze reszketett
1858 42|                reszketett tán, vagy szeme nem látott jól?~Egyszer aztán
1859 42|             titkos ajtókhoz másik kulcsa? Nem Hannának?~Mikor a szentszék
1860 42|                  válóperünknek vége lesz. Nem nagy idő. Semmi kétségem
1861 42|                    visszakatolizálok – és nem válok el. Tehát, amire kértem,
1862 42|                nyitva.~Ki jár itt előtte?~Nem képes-e amaz erős akaratú
1863 42|               fülébe:~„Én tudtam, hogy ön nem tartja meg szavát. Ön nem
1864 42|                 nem tartja meg szavát. Ön nem férfi előttem!”~S azzal
1865 42|              sötétben.~Üres agyrém!~Hanna nem őrzi többet az ő lépteit.
1866 42|                  foglalva egymással, hogy nem veszik észre a feléjük közeledő
1867 42|                  érzelmek iránt.~Még csak nem is változtat hanyagul elomló
1868 42|              nincsen hegye, másodszor meg nem fog ez azzal igazán szúrni.~
1869 42|            gyermeteg kíváncsisággal.~– Az nem tartozik a dologra – monda
1870 42|                  vizsgálta e nő vonásait.~Nem alakul-e át a tündérarc
1871 42|                   Fatime, sehol a világon nem szoktak verekedni!”~Nem…
1872 42|                   nem szoktak verekedni!”~Nem… A leány arca most is nyugodt
1873 42|               arca most is nyugodt marad. Nem fáj az neki – ettől! – Akinek „
1874 42|                 valaki karddal keresztül. Nem marad utána seb. A férfihoz
1875 42|                 velem megverekedni?~– Óh, nem.~Ez a két szótag valami
1876 42|                ingatásával mutatta, hogy „nem”.~– Nem? – ordítá kitörő
1877 42|        ingatásával mutatta, hogy „nem”.~– Nem? – ordítá kitörő dühvel
1878 42|                 egyszer arcul ütöttek, az nem kérdezi, hogy ellenfele
1879 42|                  lett e ránéző szemektől. Nem az óriás, hanem a kísértet
1880 42|               lesújtott ellensége ölében.~Nem szó, csak ordítás volt,
1881 42|                   iszonyú erővel.~Ah, ezt nem csinálják utána a cirkuszi
1882 42|                  a cirkuszi akrobaták! Ez nem emberi erőmutatvány volt.
1883 42|             ártalmatlanná tenni.~De ahhoz nem jó volt közeledni asszonytul
1884 42|                  útjában talál.~Úgy pedig nem jöhettek ellene, hogy megöljék.~
1885 42|                nézik rettentő munkáját, s nem akad a nézők között senki,
1886 42|                 vigye törendő koponyáját.~Nem lehet itt mit tenni, mint
1887 42|          szerencse, hogy a többi szobákba nem tör át. Mit neki egy bezárt
1888 42|                   és az a pokol, amelyből nem szabad más számára semminek
1889 42|                 Ince szállására, ha vajon nem késett-e el?~Ince inasától
1890 42|                  nyolc óra után gyalog, s nem mondta meg, hogy mikor jön
1891 42|                   vissza. Málháit azonban nem vitte el még az indóházhoz.~
1892 42|                 ha a mai esti vonatról el nem akart késni.~Leó nyugtalan
1893 42|                  nyugtalan kezdett lenni. Nem hitt egészen Incének.~Sokkal
1894 42|             mindaddig, míg az idő annyira nem haladt, hogy most már mindenképpen
1895 42|                 felelte, hogy azért, mert nem lehet a néptömegen keresztülhatolni.~
1896 42|                meghagyta kocsisának, hogy nem messze várjon reá.~Azzal
1897 42|                hogy a szerencsétlen ember nem fog-e saját magában is kárt
1898 42|              saját magában is kárt tenni. Nem lehet hozzá közelíteni:
1899 42|           megrémült házi nép. A szobákban nem mertek maradni.~Gideon természetesen
1900 42|                természetesen elfutott, az nem jön többé vissza. Fatime
1901 42|                   haza. Menjünk énhozzám.~Nem felel semmit, csak sír.~
1902 42|            végigesett arccal a földre, és nem mozdult meg többet.~
1903 43|                   S ő még mindig az volt.~Nem kísértette meg kényszerzubbonyát
1904 43|                Még pedig angol szavakban.~Nem akart más nyelven beszélni,
1905 43|                küldjék hozzá a kapitányt! Nem értették, miféle kapitányt
1906 43|             Bloomerről fantáziál. No, azt nem hozták oda neki.~Később
1907 43|            biztosítá róla, hogy annak még nem jött el az ideje.~– De csak
1908 43|              őhozzá osztrák kézzel nyúlni nem szabad!~Az orvos szépen
1909 43|                 elhallgatott, hogy szavát nem lehetett többé venni. Angolul
1910 43|                sem hallott már.~A főorvos nem bocsátott a kóroshoz senkit
1911 43|                 már a Salamandernek, hogy nem szököm el: meg sem ölöm
1912 43|                   el: meg sem ölöm magam! Nem elég nekik a becsületszavam?~
1913 43|              becsületszavamat adtam, hogy nem mozdulok, hát az elég. Sehol
1914 43|                  az elég. Sehol a világon nem teszik azt, hogy valakitől
1915 43|               fogadtassák meg velem, hogy nem szakítom azt el; hát meg
1916 43|                   víz alá lakni, s ott én nem tudok élni. Aztán más nőt
1917 43|           Megtagadtam mindent, ami szent. Nem kerestem mást, csak ami
1918 43|              pavillon az árbocon leng: őt nem fogja bántani senki. Most
1919 43|               Dutchman!”) megharagszik, s nem bocsátja őt többet ide.~– „
1920 43|                  maga sietett fel Bécsbe. Nem bízta azt másra. Harmadnapra
1921 43|                 Döblingben.~A kegyes atya nem volt oly fürgenc többé;
1922 43|                  egykor! Ha soha asszonyt nem ismert volna, most az ő
1923 43|                 az ágyba.~Arra az éjjelre nem rendeltek mellé őrt, csak
1924 43|                  Leónak nyugodt hangon. – Nem csoda. A tegnapi izgatott
1925 43|                fölmennék a födélzetre, de nem hagyhatom őt itt magára
1926 43|                fogom azt elrontani; ahhoz nem értek.~Igen. A mintaképen
1927 43|               amely az ágyon fekszik. Leó nem látja azt. Csak Incére nézve
1928 43|                Nos? Látja, már fölébredt. Nem kíván ön neki jó reggelt?~
1929 43|            egyedül!~Mikor azt hiszi, hogy nem látják, odatérdel az üres
1930 43|                Fele az „övé”. Ahhoz hozzá nem nyúl. Pedig az elmebetegek
1931 43|                 terem itt a virág?”~Többé nem volt szabad semmi virágot
1932 43|                 csak ravaszság volt tőle. Nem akart alkalmatlan lenni
1933 43|                 halál sötét birodalmából.~Nem volt már semmije a világon.
1934 43|            mosolygó gyermekkel ölében.~És nem kérdi tőle: hová lett a
1935 43|             Cserebogár, sárga cserebogár!~Nem kérdem én tőled, mikor lesz
1936 43|            ismerte már, mint kapitányt, s nem fogadta el orvosnak.~A tapasztalt
1937 43|           laurocerasus, arsenicum, bizony nem csemegefélék: de okosan
1938 43|                   őt kicsalni szobájából. Nem akarta otthagyni azt a kedves
1939 43|                 kedves fantomot. Az pedig nem mehetett ki vele. Aztán
1940 43|                 jött: tiltakozott, hogy ő nem akar menni Amerikába. Neki
1941 43|                   őt hozni Európába. S az nem ment olyan hirtelen.~Az
1942 43|                  a tengeren. Annál többet nem volt szabad hazudni Leónak,
1943 43|              szabad hazudni Leónak, ha ki nem akarta dobatni magát.~Az
1944 43|                   megnézni, hogy van ő, s nem találtam őt itt többé. Elhagyott
1945 43|                   hagyott hűtlenül, és én nem tudom, hogy hová lett! Meg
1946 43|                 ön? Hisz nincsen itt! Hát nem látja ön, hogy nincsen itt!
1947 43|                   tépve ordítá, mikor már nem volt mit kiszórni onnan:~–
1948 43|                    Hallgat ön mindjárt! S nem ordítozik olyan tele torokkal!
1949 43|             csatába kellett mennie, akkor nem féltette, ugye? Mikor el
1950 43|                vinni akarták tőle erővel, nem ő mozdított-e meg önért
1951 43|                  önök között; ön egy évig nem látta őt, s mégis olyan
1952 43|              bérelt szerető? Micsoda? Óh, nem! Ugye? Hát mi? Egy szent!
1953 43|              önnek – suttogá Leóhoz. – Én nem vagyok eszemnél. Én rosszul
1954 43|               élet olaja! A délceg hősnek nem volt annyi ereje, hogy el
1955 43|             Azután beszélt valamit; de az nem beszéd volt, hanem zene…
1956 43|                   Meg volt vele elégedve… Nem kérdeztem tőle, hol járt…
1957 43|            rájön-e arra gondolatra?… Ugye nem?… Én sem találtam azt ki…
1958 43|               ahogy oltára mellől elvett… Nem az óceán végtelen hulláma
1959 43|             Leónak lankadozott hangon… Mi nem utazunk már együtt messze…
1960 43|               kettőnknek van egy lelkünk… Nem olyan ritkaság ez… Hajdan,
1961 43|                  már helyben leszünk…~Leó nem tudta kiállani e szavakat:
1962 43|             utazóval kevesebb; semmi más… Nem nem… bocsásson meg… Ön minket
1963 43|                  kevesebb; semmi más… Nem nem… bocsásson meg… Ön minket
1964 43|                aztán, mikor egyedül lesz, nem látja senki, akkor meg fog