Fejezet

 1 4 |            sorozaton, mely soknak az igaz, hogy „sok”, csakhogy együttvéve „
 2 4 |         valamit.~Ince találgatta; az igaz, hogy csodálatos egy termény
 3 4 |              ragyog én házamban.)~Az igaz, hogy elefántcsont és aranyozás
 4 4 |            miért nevezi őt bűnösnek? Igaz, hogy mindnyájan bűnösek
 5 5 |           elfelejtetni.~(„No, az nem igaz” – dörmögött közbe a kurátor.)~–
 6 5 |          szeretet egymáshoz; mert az igaz embernek igaztalanságot
 7 5 |             szavait hogy beveszi. Az igaz, hogy nem is baráttól megszokott
 8 5 |            együtt lépett vele.~– Nem igaz! nem boldogabb az, akinek
 9 6 |           életemnek egyetlen hibája. Igaz voltam egész életemben.
10 7 |           belé erényeket, tudományt, igaz hitet! S ki állt az ifjú
11 7 |       fegyver által fog elveszni.”~– Igaz; de azt nem tiltó meg az
12 7 |            és mondj rám ítéletet. Ha igaz az, hogy csak árnyéka van
13 7 |            tisztátlan érzületnek; ha igaz az, hogy merész lépésemet
14 7 |        önszabadulásom vezérlette; ha igaz az, hogy nem a te zászlódért,
15 10|            Duda cudar egy fészek, az igaz; de csak mégis otthon volt
16 12|         Mennyi aggodalma van miatta.~Igaz, hogy ez aggodalomnak egészen
17 13|             hiszi el, hogy a hír nem igaz? Oda lesz süllyesztve, ahova
18 16|            néz valaki.~– Hát hisz az igaz.~– De kémnek fognak tartani.~–
19 16|            tartani.~– Hát az meg nem igaz.~– Olyan könnyű szívvel
20 16|             innen menni.~– Az megint igaz. Minden vagyonom itt van
21 16|       megkívánt, fizettek splendide: igaz, hogy nem készpénzzel, hanem
22 16|             nyugtatvánnyal. Azt, aki igaz hazafi, tartozik készpénzül
23 16|          Gideonnak és a bankárnak.~– Igaz. – Gideon helyére ült, s
24 17|            szorultságból mondtam, de igaz. Legkisebb közöm sincs hozzájok.~–
25 18|           kötelességét teljesítette. Igaz. Hanem én is kötelességemet
26 18|          közt tartá Serenát. Óh minő igaz volt ez !~Ez a minden kincsnél
27 21|         szerencse az rád nézve?~– Az igaz, hogy csak fél szerencse:
28 21|           hogy ez megáll a helyén.~– Igaz – monda erre a parlamenter.
29 22|        feleségem van.~– Papucshős!~– Igaz. Én feleségemet becsülöm.~
30 24|            hagyma, amint elvetették, igaz, hogy akkora szárat eresztett,
31 24|             Ahhoz én jobban értek.~– Igaz. A tengerész ne adjon tanácsokat
32 24|              ígérnék érte?~Hiszen az igaz, hogy ezüstnek, aranynak
33 25|              el kell mennünk – haza.~Igaz, hisz ott is van egy sírhalom,
34 27|        együtt test testhez szorítva (igaz, hogy eltemetve). Ez az
35 28|           még szegény bankár volt.~– Igaz, hogy csak félmilliója volt
36 28|          átadta a törvényszéknek, az igaz, becsületes hazafiakból
37 28|    veszélyesebb furfanggá. – De hisz igaz! Mit zaklatódom én itt a
38 28|             biztos helyen lesz.~– Az igaz, hogy a pesti takarékpénztárban
39 28|         súgta ez eszmét?~Nem volt az igaz; de Incének jó volt azt
40 29|              boltba, hogy átöltözzék igaz hazafinak.~Egy boltban lakott
41 30|         nyílt fel egyszerre a szeme.~Igaz, hogy egyszer-másszor hol
42 32|              az újságainkban van, az igaz; hanem ehhez a nagy boldogsághoz
43 32|            Kapsz egy büszke nőt: aki igaz, hogy hű lesz hozzád, becsületedet
44 33|              lakása volna. És ez nem igaz. Ez mind csak addig az övé,
45 34| lélegzetvétel is pénzbe kerül. Ez is igaz.~Egy napon ismét, mikor
46 34|            bútorokat megrendelni.~Az igaz, hogy nagy baj volt Incére
47 36|             magát.~– Ah, hisz ez nem igaz!~Most azután Ince is bizonyítá.~–
48 40|              forinthoz jutott vele. (Igaz, hogy Incének ez ötvenezer
49 40|           volna neki hírül, hogy nem igaz, hogy Szent Nepomuk a vízbe
50 40|             Ha ez való, akkor minden igaz.~Hanna grófnő sokáig tanakodott
51 40|            Betörést követett el! Nem igaz, hogy az indulat vak: az