Fejezet

 1 3 |         magam is megijeszthetem. Többet szenvedek, mint Jób. Hiszen
 2 9 |    dombra felvergődhettek, onnan többet nem kívánkoztak alá.~S mikor
 3 10|        Negyvenhatnak nem fáj már többet a foga. Csak négy kalamajkázott
 4 12|       Incét. Szemeinek villogása többet mondott, mint amit a szó
 5 13|          ahonnan senki se húz ki többet. Itt farkasok is járnak.
 6 16|    lábain veres bagaria csizmák. Többet csak nem lehet tőle kívánni!~
 7 19|          ezt árulá el.~De Serena többet kívánt még. Neki nem volt
 8 19|        könnyűségéről érzem.~– De többet ér az aranynál. Majd megtudod
 9 19|          alul. Én már nem megyek többet honvédek elejbe éljent kiáltani.
10 20|          ott olyan diadalt, mely többet ér egy megnyert ütközetnél.~
11 21|         parlamenter. S nem szólt többet. Visszatért, amerről jött.~
12 22|       szolgálatában.~Ez az ember többet tudott, mint Proteus; valahányszor
13 22|   Áldorfait, s nem látogatta meg többet.~Hanem ez időtől az Amerikába
14 23|      előlem! Ne közelítsen felém többet. Siessen innen! Két percet
15 24|       elválását. Pedig már akkor többet hagyott el benne Ince –
16 24|       káposztát nem melegíti fel többet.~Pedig valami betegséget
17 24|         biztatására nem ülök föl többet.~Néhány év múlva, mint hírhedett
18 25|     gondolt az ide visszatérésre többet, azt bizonyítá azzal, hogy
19 28|         élethíven. Azt nem bírom többet végighallgatni. Ne mondja
20 28|           Szemem elé ne kerüljön többet! Ily arcátlanul hazudni
21 28|          az ember nem szolgál ki többet!~Senki sem szólt ellene.
22 30|     leányt anyjával együtt, hogy többet nem is kérdezősködött felőlük.~
23 30| maradjunk a jó kassai sonkánál.” Többet nem tudott felőle.~Hanem
24 32|          magában: hogy a nemzete többet is talált bevenni az orvosságból,
25 32|      Jeges-tenger.~Leó nem szólt többet.~Ince pedig elgondolkozott
26 33| gondolkozott, hogy mondjon-e még többet is?~Hanna szegte meg végre
27 33|          gondolok rá soha vissza többet. Megyek abba a viskóba,
28 34|         napokban a szokottnál is többet időzött Walter Leó Budapesten.
29 34|  Bauernhass grófot sohasem látta többet, az nem kívánt az igazgatótanácsba
30 35|          nyert, akkor őtet talán többet el sem fogadják semmi civilizált
31 35|      kedvetlenül monda:~– Mentül többet tanít ön rá, annál jobban
32 36|          és a levegőben lévőkre!~Többet nem mondott neki.~ ~
33 37|   szegény postásnak! Addig annál többet lehet tarokkozni. Tették
34 37|     nagyon szeretett engem.~– Én többet tettem. Mert én tiszteltem
35 40|         Fatiméhez sem tér vissza többet. Olyan nagyon erős lehet
36 40|       levelet, s ne gondoljon rá többet? Önmagát alázza meg vele,
37 41|     Áldorfay, mely minden szónál többet beszél.~A veres hintó elgördült,
38 41|            s aztán nem gondol rá többet. Miért kell neki lenni annak
39 42|         szükséges ennél a háznál többet elvesztegetni!~Ami pedig
40 42|      Üres agyrém!~Hanna nem őrzi többet az ő lépteit. A titkos kulcsokat
41 42|       földre, és nem mozdult meg többet.~
42 43| fuldokoltam alatta. Captain! Még többet is vesztettem. Elvesztettem
43 43|  megharagszik, s nem bocsátja őt többet ide.~– „Good-bye” – szólt
44 43|        egy nap a tengeren. Annál többet nem volt szabad hazudni
45 43|          A beteg folytatá:~– Még többet is beszélt… Hogy a tengernek