Fejezet

 1 2 |          infulán kívül), soha nem beteg, soha nem haragszik. – Úgy
 2 3 |                               Egy beteg testvér~Egy nyáron kiütött
 3 3 |          kórlefolyásban, amidőn a beteg hajlandó az arcán égető
 4 3 |           virrasztott mellette. A beteg ilyenkor mindig ébren van,
 5 3 | munkájából olvasott fel előtte, a beteg ingerülten szakítá félbe:~–
 6 3 |         Nyugodjál meg, testvér.~A beteg féldelíriumban beszélt.~–
 7 3 |    nevezik, hogy „apácazengés”.~A beteg megkísérté veszteg maradni.
 8 3 |          a kóroda belső falára, a beteg fölébredt, s halk, rekedt
 9 3 |          Csendesebben – suttogá a beteg.~Ince ismerte már a kór
10 3 |   idegeknek. Attól újra elaludt a beteg: érzékeny szemei nem vették
11 3 |          lymphája; benne van az a beteg lehelletében, érintésében,
12 3 |  hallgattál, nem feleltél semmit: beteg voltam; kímélni akartál.
13 5 |       özvegy papné asszonyság egy beteg asszonyt házába fogadott.
14 6 |       reszkető hangon, átölelve a beteg vállait.~A nő felpillantott,
15 7 |        zárt ablakain is.~Mindenki beteg volt már bele.~Nem védett
16 10|            Volt benne már harminc beteg és sebesült. Azokat ápolta
17 12|       merjen ülni, mint aki éppen beteg, vagy sebesült, vagy betegápoló.
18 28|      Elrontottam örömeidet? Mikor beteg voltál, cselédre bíztam
19 41|           tőlem, kedves Incém. Te beteg vagy. Nagyon beteg. Így
20 41|      Incém. Te beteg vagy. Nagyon beteg. Így van az, mikor egy aszkéta
21 43|        vizsgálni kezdte üterét. A beteg tiltakozott ellene.~A leggyöngébb
22 43|             szólt derült arccal a beteg. – Maradjon ön még itt.
23 43|   szalagját hátulról, úgy, hogy a beteg kihúzhatta a két kezét az
24 43|           Erre a szóra odavonta a beteg Leó kezét ajkaihoz, s megcsókolá
25 43|        vége! – szólt könnyülten a beteg. – Mikor látom meg őt? Mikor
26 43|         csillapító szert kapott a beteg, amitől mély álomba merült.~
27 43|         Azt félretevék egészen. A beteg keveset dühöngött már.~Azután
28 43|          őket, hogy már felkelt a beteg, és felöltözött.~Betekintének
29 43|    világosságot hozni.~És aztán a beteg lerajzolja az eléje jövőt
30 43|          orvost, mert neje nagyon beteg.~Ő maga volt az, aki alig
31 43|          a kémlyukon a szobába.~A beteg nyugtalan léptekkel járt
32 43|     magával az a fényes árnyék…~A beteg folytatá:~– Még többet is
33 43|         együtt messze… Nőm nagyon beteg… alig lélegzik már… Szívére
34 43|         Adja ön ide a térképet.~A beteg kiterjeszté ágya fölé a