Fejezet

 1 2 |       kirabolták; egy portálé az úton a régi alapkő lapidárbetűs
 2 4 |         keresztülnyújtogatják az úton vastag gyökereiket, s a
 3 4 |       mely Incét idáig hozta, az úton átcsergedező patakhoz ért,
 4 4 |      Ince, mert kocsisa az egész úton nem volt rábírható, hogy
 5 4 |        és violákkal szegélyezett úton, egy percig úgy volt, mintha
 6 5 |        hegyoldalra felkapaszkodó úton, s még onnan is hallá a
 7 6 |          bizonyítá, hogy azon az úton, még ha vége lesz is a zivatarnak,
 8 6 | betegszik, lehet, hogy elvesz az úton, elsodorhatja a hegyi ár,
 9 6 |       haldokló papnéhoz a rendes úton nem fog jöhetni pap. S aki
10 6 |       jöhetni pap. S aki a hegyi úton fog jönni, az nem lesz más,
11 6 |      hegyeken keresztül, azon az úton, melyen ő maga jött ide.~
12 8 |         indulóban haladt a hegyi úton fölfelé; s már eltakarták
13 9 |          az ellenfélnek e szoros úton kellett előre nyomulni,
14 11|     magától nem is kérdezték, mi úton jutott a századosi kardbojthoz,
15 13|    ágyútalpakról levéve, a havas úton felvontassa.~Azután kiállította
16 13|      tovább bandukolt a keserves úton, a mély hótorlaton át –
17 18|          rémítgessen engem egész úton ilyen beszédekkel. Én szeretnék
18 19|   szállásolta el magát.~Az egész úton azt a kopott foltos atillát
19 19|      együtt jöttek végig ezen az úton. Akkor a kétségbeesés sötétségével
20 19|           A kertből az ismeretes úton a méhesen át szándékozott
21 19|    Azoknak az ismert nagy kerülő úton kellett jönniök; Ince megelőzte
22 21|       üldözőik a mehádiai szoros úton, hogy valamennyit elfogják!
23 22|   Bizonyosan elkártyázta a ferde úton szerzett összeget. Régi
24 24|       nagyon sokat szenvedett az úton. Az évszak kedvezőtlen volt.
25 25|        szél.~Különösen a tengeri úton derült, csendes idő volt.
26 27|          Óvom méltóságodat, hogy úton tartózkodó legyen ismeretlenek
27 34|    öt-hatezer forint, becsületes úton keresve! Ez éppen helyreütné
28 34|       egész vállalat a legsimább úton van: semmi akadály sincs
29 39|         bajtársak seregét, ki az úton felszedett utolsó sebesült
30 41| Fatimének Kolozsvárrul. Az egész úton a viszonttalálkozás képzelmével
31 41|     bolondította lelkét az egész úton a felizgult képzelem! Ah!
32 41| kényszerít téged, hogy azt görbe úton kétszer annyiba kerülve
33 42|     bandukolt visszafelé azon az úton, melyen oly sietve vágtatott