Fejezet
1 4 | akarnák sem, mert a szénpor annyira bevette magát epidermiszük
2 5 | mint szekéren.~Aztán még annyira vitte a barátságot a szerzetes
3 6 | ki az égi eszményképnek annyira képmása, itt a földön jár –
4 8 | táborban. A hidegvérű nép annyira már felbuzdult, hogy a fiait
5 8 | hogy a lovát is feláldozza, annyira még nem. Erre még idő kell.~…
6 9 | kiket nem hevített még át annyira a lelkesedés, hogy valami
7 10| előőrsei sem voltak kiállítva, annyira bizton érezte itt magát (
8 10| bizton érezte itt magát (vagy annyira hiányzott nála minden katonai
9 11| nevekből állt. Már akkor annyira szaporodott ellenségeik
10 13| Egy kincset.~Éppen csak annyira látott, amennyire a szurokfáklya
11 16| távolban ágyúzni, hanem annyira sohasem melegedtek ki, hogy
12 16| étele meg van mérgezve. De annyira jóllakott a hallott beszédektől.~
13 24| Beletelt két hét, amíg Incével annyira lehetett menni, hogy arra
14 29| nagyon ünneplik. Hát már annyira megfogyatkoztak a nagy emberek
15 30| szokott maga után vonni.~Aki annyira bírja a nép kegyét, arra
16 30| hanem aztán Sámsoni Lenci annyira komolyan fogta, hogy át
17 30| Kondorossy Muki e földi birtoka annyira be van már pácolva bírói
18 31| elkomorítá Ince kedélyét. Annyira hatott rá, hogy nem ment
19 31| nemtő!~Ő érezte a legjobban!~Annyira hozzá volt már szokva, hogy
20 32| hangulatra a beszédet.~– De hát annyira meguntál már, hogy ki akarsz
21 33| kenyérről, csak szójárás. Annyira szegények nem leszünk. Egy
22 34| hogy az említett ügy már annyira rendben van, hogy annak
23 34| forint.~– Te csak tréfálsz?~– Annyira nem tréfálok, hogy itt van
24 37| asszonyok előtt még nem annyira, mint egymásra nézve: mint
25 37| összebarátkozott. A postamester annyira vitte a bizalmasságot, hogy
26 39| tarokkkompánistához, akinek annyira ment a konfidenskedése,
27 40| tudta – egészen.~Azaz, hogy annyira asszony volt, hogy bizonyos
28 40| a budoárját, amit pedig annyira őrizni szokott, hogy még
29 42| számára nincs itten hely.~Annyira el vannak foglalva egymással,
30 42| nézők között senki, aki annyira megunta volna az életét,
31 42| szállásán mindaddig, míg az idő annyira nem haladt, hogy most már
|