Fejezet

 1 1 |         semmit: az ifjú ott maradt a földön fekvő felett szétvetett
 2 1 |              szamár hivatása felől e földön; amikor azután teljesen
 3 1 |        szamárhát. Leszállt róla.~S a földön állva folytató:~– Azt mondom,
 4 3 |              élet „itt” és bárhol „e földön” nekem és neked? A hit,
 5 6 |         tudományod, minden világod a földön és az égben, és munkáid,
 6 6 |            is, a virágos torzsa is a földön fekszik az iszapba lehajtva.
 7 6 |              Megvolt jutalmam érte a földön. Mi, üldözöttek, száműzöttek
 8 6 |           elveszíttesse velünk. Ha a földön lakás az égbe juthatás ígéretét
 9 6 | eszményképnek annyira képmása, itt a földön jár – és nem idvezült, hanem
10 7 |            falait ostromolja, harcol földön és vízen, s a meghódított
11 11|          első nagy ütközet az idegen földön vívatott meg.~A távol láttérben
12 11|           most kezdé elhinni, hogy a földön van, és az a szelíden mosolygó
13 13|        sugárzó képe tündökölt elé, a földön fekve.~Az ébren levő bámulta
14 13|               Te nem jössz velünk: a földön maradsz!” Egyetlen szemrehányás
15 18|              ilyen embert találjak a földön. Jól van. Tehát ön nem fogadja
16 18|            az a bűnbocsátó hatalom a földön, mely fölmentsen bennünket,
17 19|      leányodnál nincs boldogabb nő a földön, nincs szeretettebb, nincs
18 19|    szeretettebb, nincs büszkébb nő a földön. Halld meg, te csillagsugárrá
19 22|              keresni, hogy hol van a földön még egy olyan üres folt,
20 22|              a hontalannak az idegen földön az ismerős arc mosolygása
21 24|           akármi történik is a kerek földön. Még utazni sem ment sehova.
22 31|              meg szeretni azt, aki e földön üdve volt; akiért megesküdött,
23 32|          grófnő. Az én gondolataim a földön járnak, a grófnőé az égben.~–
24 37|          szaporítsa, s ne törődjék a földön túl semmivel. A másik világban
25 37|        százmillió keresztyén a kerek földön nem tartja a papok nőtlenségi
26 38|     fenekéről az égbe: ne add másnak földön hagyott kincsedet; vezesd
27 38|         azzal zokogva zuhant végig a földön. Ince fel akarta őt emelni.~–
28 39|        Incének adjon hosszú életet e földön, s örök üdvöt, bűnbocsánatot
29 41|              mindabból semmit, ami a földön történik.~Már azt kezdte