Fejezet
1 7 | hanem hogy ott meghalj! Barátom: te nem vagy „hős”, nem
2 10| szíve választottáért!~– Barátom, bajtársam – szólt hozzá
3 12| szerencse küldött, kedves barátom!~Ince odatekint a megszólításra
4 18| bekövetkezendők, amiket ön, uram, jó barátom, elmondott; ez nem arra
5 22| szkeptikussá tesz.~– Óh, barátom, Ince! még ha meg nem nősültél
6 28| vagyonomat is. Ez az én barátom: (engedje, hogy annak nevezzem)
7 28| Úgy-e így volt, ezredes barátom? S mit feleltem én erre?
8 28| tudom mind, hogy ezredes barátom hol járt. Még ott, ahol
9 29| Hozott az Isten, szeretett barátom, nagy hazámfia! – kiált,
10 31| amely így szólt:~Kedves barátom.~Itt küldöm önnek vissza
11 31| befolyással bírt. – Kedves barátom! Arra az emberre, akit színházigazgatással
12 32| nyugalmad: azok az asszonyok. Barátom, azok el vannak általad
13 32| mosolygott, s azt felelé:~– Barátom. – Negyven esztendős vagyok.~
14 32| s azt mondá:~– De kedves barátom, elég volt nekem egy sütésből
15 32| elmondandók.~– Várj csak, kedves barátom: üljünk le szépen egymás
16 32| téged a hazatéréstől, kedves barátom, hanem egy pár szép melankolikus
17 34| mármost egyet mondok, kedves barátom. Azt egészen természetesnek
18 34| egymillió forintot?~– Kedves barátom! – szólt Walter Leó komolyan. –
19 36| Ince körszakállát.~– Kedves barátom: most még csak az hiányoznék
20 39| férjnek, kézbesítés végett.~– Barátom uram – mondá Ince a postamesternek: –
21 41| míg a többiek elmennek.~– Barátom vagy-e még? – kérdezé Áldorfay
22 41| volna az.~– Szólj, egyetlen barátom a világon! Találj ki számomra
23 41| én alkuszom.~– Még egyet, barátom; hát Hanna?~– Hát Hanna? –
24 41| hát jegyezd meg magadnak, barátom, hogy amennyi isteni joga
25 42| vállát.~– Jer innen, kedves barátom; térj magadhoz; jer, menjünk
26 43| van ön, captain? Egyetlen barátom! Mit csinál az Alligator?~
27 43| bársony.~– Lássa ön, egyetlen barátom – suttogá, közel hajolva
28 43| én jártam?”… Nos, captain barátom, kitalálja-e ön, rájön-e
|