Fejezet

 1 5 |      vagyunk az okai: anyám és én. Önök sokat szenvedtek amiatt,
 2 5 |           folytató a leány –, s ha önök úgy kívánják, siettethetjük
 3 5 |           neki: beszéljen annak!~– Önök teljes igazságukban vannak –
 4 5 |            azt elviselni. De azért önök buzgósága és ellenállása
 5 5 |             de én nem akarom, hogy önök utánam énekeljék a zsoltárt: „
 6 5 |            eléje.~– Engedjék tehát önök, hogy a kisdedet keresztanyja
 7 12|   szenvedést, a küzdelmet, mely az önök hozománya, s nem kérünk
 8 16|     dobogott egy kicsit a szíve?~– Önök ellenségre találtak itt!~–
 9 17|  személyleírása közkézen forog. És önök mind a ketten ígérjék meg
10 17|          eltagadják, hogy itt van! Önök olyan jó, kedves emberek!
11 17|          olyan jó, kedves emberek! Önök megbocsátják nekünk e rossz
12 17|          mindig jóval fizetnek. Mi önök kezeibe tesszük le fejeinket,
13 17|        magyar részről: de amely az önök közeledtére elfutott – mind.~–
14 17|          neveznek? De hát akkor az önök vértes csapatja micsoda?~–
15 18|          szerencse. Lehet, hogy az önök kormányférfiai megragadják
16 18|          is bele fognak szólani, s önök egy óriási túlerő ellen
17 18|          gyönyör. De hátha nem? Az önök ügye vagy győz, vagy veszt.
18 20|       vagyok az elnök, a tábornok. Önök engedelmeskednek!~Ezzel
19 21|           ágyúpark, számíthatnának önök az esélyre, hogy talán az
20 21|          hogy talán az mind megfut önök előtt; de mert csak egy
21 24|       kertésznek. Tehát maradjanak önök a kertészségnél, mistress.~
22 30|          veres iral.~– Mit tehetek önök sorsának enyhítésére?~–
23 36| véleményével:~– Vigye el a héja az önök keresztatyafiságát! No,
24 37|             s azok változhatlanok. Önök hozhatnak törvényeket a
25 38|       ezzel egy jégtengert állítok önök közé, mint arról, hogy élek.~–
26 41|        mikor Ince eléje toppant.~– Önök nem is vártak még reám.~–
27 43|       mikor az egész földteke volt önök között; ön egy évig nem