Fejezet
1 5 | vagyunk az okai: anyám és én. Önök sokat szenvedtek amiatt,
2 5 | folytató a leány –, s ha önök úgy kívánják, siettethetjük
3 5 | neki: beszéljen annak!~– Önök teljes igazságukban vannak –
4 5 | azt elviselni. De azért önök buzgósága és ellenállása
5 5 | de én nem akarom, hogy önök utánam énekeljék a zsoltárt: „
6 5 | eléje.~– Engedjék tehát önök, hogy a kisdedet keresztanyja
7 12| szenvedést, a küzdelmet, mely az önök hozománya, s nem kérünk
8 16| dobogott egy kicsit a szíve?~– Önök ellenségre találtak itt!~–
9 17| személyleírása közkézen forog. És önök mind a ketten ígérjék meg
10 17| eltagadják, hogy itt van! Önök olyan jó, kedves emberek!
11 17| olyan jó, kedves emberek! Önök megbocsátják nekünk e rossz
12 17| mindig jóval fizetnek. Mi önök kezeibe tesszük le fejeinket,
13 17| magyar részről: de amely az önök közeledtére elfutott – mind.~–
14 17| neveznek? De hát akkor az önök vértes csapatja micsoda?~–
15 18| szerencse. Lehet, hogy az önök kormányférfiai megragadják
16 18| is bele fognak szólani, s önök egy óriási túlerő ellen
17 18| gyönyör. De hátha nem? Az önök ügye vagy győz, vagy veszt.
18 20| vagyok az elnök, a tábornok. Önök engedelmeskednek!~Ezzel
19 21| ágyúpark, számíthatnának önök az esélyre, hogy talán az
20 21| hogy talán az mind megfut önök előtt; de mert csak egy
21 24| kertésznek. Tehát maradjanak önök a kertészségnél, mistress.~
22 30| veres iral.~– Mit tehetek önök sorsának enyhítésére?~–
23 36| véleményével:~– Vigye el a héja az önök keresztatyafiságát! No,
24 37| s azok változhatlanok. Önök hozhatnak törvényeket a
25 38| ezzel egy jégtengert állítok önök közé, mint arról, hogy élek.~–
26 41| mikor Ince eléje toppant.~– Önök nem is vártak még reám.~–
27 43| mikor az egész földteke volt önök között; ön egy évig nem
|