Fejezet

 1 3 |           a csillapító gyógyszert; mire az sok hánykódás után elaludt
 2 3 |             az ép szemeket? De hát mire jó neki az élet, az ifjúdad
 3 3 |         adós maradtál, felelj meg: mire jó hát ez az élet, amely
 4 5 |      kezdtek el ököllel mutogatni. Mire aztán ő is abbahagyta az
 5 5 |    szentjánosbogárkák a fák alatt: mire hazaért Ince a kolostorba,
 6 6 |            elindult, s éjfél lett, mire a hegygerincre felért. A
 7 6 |           pénzt?~Virradni kezdett, mire a szerzetes az út azon kanyarulatához
 8 6 |            el, hanem idvezülnek.~– Mire gondol ön?~– Titok az. Siessünk,
 9 10|        Számba sem jött a diadaluk. Mire Ince győzelemittas csapatja
10 13|         ismét, aki álmait elvitte. Mire Ince visszatért, ismét mélyen
11 16|        nyújtott kezet megcsókolni. Mire az oldalán függő hölgy még
12 18|            utazva meg is hozta őt, mire Ince Gödöllőrül visszakerült.~–
13 22|    ügyvédje, tolmácsa, pártfogója. Mire Sztambulba jutottak, már
14 22|           túl lakik. Éjszaka lesz, mire tőle visszakerülsz: nem
15 23|      Boszporuszba. Késő este lett, mire az Aranyszarv-öböl árbocerdejéhez
16 24|        bámulatra ragadott eszével. Mire apja a Kordillerák csúcsait
17 27|           ruhát, mintha gyászolna.~Mire a kihordott málhákkal visszatér,
18 28|            grófnőnek bemutatva őt, mire a grófnő szívélyesen mondá:~–
19 28| kezeügyében levő ezüst csengetyűt, mire a komornyik bejött.~– Vencel!
20 30|     Szekere tele volt koszorúkkal, mire visszatért.~Mikor visszakerült
21 30|       Először is nem értette, hogy mire lehetett annyi tenger pénzt
22 30|            a sok pénzt kiprédálja. Mire odaült az asztalhoz, már
23 32|            negyvenedik évét tölté, mire eljutott abba a helyzetbe,
24 39|            földre, Jeruzsálembe, s mire visszatérnek, úgy találják,
25 41|          kutya!~            ~Ince, mire szállására ért, úgy tapasztalá,
26 41|         arra, hogy te a vagyonodat mire költöd, miért van gondja