Fejezet

 1 3 |   teljesíteni, s jóságteljes hangon kérdezé tőle: hogyan van?~– Csendesebben –
 2 4 |         lelkész urat tisztelhetem – kérdezé.~– Nem lelkész, csak lévita –
 3 4 |          szemközt találkozó ismerős kérdezé, há megy, mit visz, annak
 4 6 |          össze; s aztán elcsüggedve kérdezé magától~„Mi hát a vétkem,
 5 7 |           elkárhozott!”~Egyszer azt kérdezé tőle a két árnyék közül
 6 11|      csillagokat, s mindenkitől azt kérdezé: de hol?~Melyik felhőben
 7 13|    fölébredt rá.~Nem riadt fel, azt kérdezé: „Mit cselekszel?”~Talán
 8 17|           mindig igen vékony hangon kérdezé Brandlernétől, hogy szabad-e
 9 23|                Ugye, pompás üveg? – kérdezé a kapitány.~– Az ám. (Éppen
10 27|  felébreszthetetlen.~A rendőrbiztos kérdezé az úrnőtől, hogy hová akarja
11 27|             szájába a tollat, s azt kérdezé a grófnőtül:~– Ismerőse
12 27|             címezzem a táviratot? – kérdezé Ince, mikor megírta azt.~–
13 28|           nevét hallani.~– Kitől? – kérdezé Ince elbámulva.~– Hát biz
14 30|         Gideon csakugyan meghalt? – kérdezé Caesarine-tól.~– Elvérzett
15 34|       lennének az engedménykérők? – kérdezé Leótól.~– Magam volnék az
16 34|          sok.~– Mit tegyünk most? – kérdezé Ince.~– Én bizony tudnám,
17 36|        keresztelő apja.~– Hogyan? – kérdezé Fatime, természetes bámulatra
18 36|             Walter Leó kezét, s azt kérdezé tőle:~– Bauernhass Siegebert
19 37|            nézve az élet. Mert ő is kérdezé azt sokszor: szabad volt-e
20 39|       került, valahányszor Ince azt kérdezé tőle: „Comment vous portez
21 39|           találta.~– Hol járt ön? – kérdezé tőle neheztelve.~– Grácban
22 39|              Ki rendelte ezt így? – kérdezé elbámulva a hölgy.~– Kegyed
23 41| Szomszédjától a másik páholyban azt kérdezé, hogy mióta van itt ez a
24 41|               Barátom vagy-e még? – kérdezé Áldorfay Ince Walter Leót.~–
25 41|      válaszol a tisztelt captain? – kérdezé Leó.~– Visszautasítja a
26 43|             kovácsolva.~S akkor azt kérdezé tőle halk hangon.~– Hogy