Fejezet

 1 2 |          gyermekei között, mintha rájuk nézve nemcsak atya volna,
 2 3 |      kímélni akartál. Emlékezel-e rájuk?~Ince nyugodtan felelt neki:~–
 3 3 |          titkul tartom, s megadom rájuk a feloldást.~Ámde Gideon
 4 4 |         Hallgassatok!’ parancsolt rájuk az ölnyi magas virágzó dédős,
 5 5 |          a botot!” S hogy förmedt rájuk a virágzó torzsaóriás: „
 6 8 |      legyenek vetve. Várni fognak rájuk.~Amint így járja az apát
 7 12|         keresztül.~Ince nem ügyel rájuk; Serenát figyelmezteti,
 8 14|          az áldás, amit leküldött rájuk.~      ~A hózivatar még
 9 15|           egész világ nem létezik rájuk nézve: számukra egy külön
10 15|          leveleik sem találhattak rájuk. És azok is mézeshetek voltak.~
11 17|         találva érezték magukat a rájuk illő címmel, lesunyták a
12 18|            hogy egyik se találjon rájuk?~Mikor Walter Leó Gödöllőn
13 19|           a kolostor felé. Vártak rájuk.~Nehéz szívdobogással közelítettek
14 21|         lőfegyverekkel. Nincs már rájuk szükség többé.~Amint az
15 24|           földhöz…”~Hogy kiáltott rájuk aztán a virágba magzott
16 28| declaransok nem jönnek itt szembe rájuk: minden ismerős, aki velük
17 33|  jövendőnek még vannak ábrándjaik rájuk nézve. Az úrhölgyre nézve
18 36|      tudva volt jövetelük; vártak rájuk. Caesarine otthon volt leányával;
19 40|  megtalálná nálad!~– Nem találhat rájuk.~– Nem szoktak az asszonyok
20 40|        nagy dévaj kedvben egészen rájuk hagyta a budoárját, amit
21 40|       másét. Egy neme az ingernek rájuk nézve az, hogy az a másé.
22 43|        szereti azokat.~Azután meg rájuk förmed az őrökre, hogy minek
23 43|        grottájában.~Higgyük, hogy rájuk talált!…~