Fejezet
1 5 | ellentmondani, csak lesüté a szemeit nagy szemérmetesen, s egyet
2 6 | felpillantott, nagy, sötét szemeit az előtte álló alakra meresztve.
3 6 | homlokára. Azután lehunyta szemeit. Elkezdett mosolyogni, meg
4 9 | Ince eltakarta kezével szemeit. Tegnap még nem volt kezén
5 11| szeretett.~Mikor aztán felnyitá szemeit, akkor is előtte állt ez
6 15| férfitekintettől, s lesüté szemeit az idegen előtt. Most már
7 21| bekötik kendővel a parlamenter szemeit, s úgy vezetik a torlaszig.~–
8 22| az indítvány még Serena szemeit is beköté. Jóakaróját látta
9 23| Egész éjjel nem hunyta le szemeit. Kabinja szűk ablakán keresztül
10 24| addig kényszeríteni tudta a szemeit, hogy lássanak: csak a halántékain
11 26| kolostorban.~Lehunyta a szemeit. A vasúton szabad az embernek
12 26| aztán egészen lehunyta a szemeit.~A bátya pedig, aki alunni
13 26| vett rajta. Úgy lezárta a szemeit, hogy valóban elaludt, és
14 27| rajta! Hiszen még felnyitja szemeit!~A kitörő keserv oly igazi
15 28| Itt eltakarta tenyerével szemeit. S megint hirtelen Ince
16 36| megkeresztelte.~– Képzelem Hanna szemeit, amiket rád vetett!~– Dehogy
17 36| bámulatra nyitva fel nagy sötét szemeit, miknek pillái olyanok voltak,
18 38| két kezét keblére tette, s szemeit ég felé emelve, nagyot sóhajtott:
19 40| alsó ajkát, összehúnyta a szemeit, s egész teste összevonaglott,
20 40| közül, Incére villantva szemeit alattomos csábbal.~– Én
21 42| ismerős fény kápráztatná el szemeit.~„Ince!”~Nevét kiáltották
22 42| szorítva; haja szétdúlva; szemeit Fatimére meresztve. Csodálatra
|