Fejezet

501 34|            odatartottad neki, hogy csókolja meg sorba mind az öt ujját,
502 34|                    árva szóval sem cáfolják meg, hogy nincsenek a karthauzi
503 34|               indokot s mosolyogva jegyezni meg: „Te most ugyebár azt gondolod,
504 34|          minisztérium, azzal a hírrel lepte meg Incét, félre híva őt dolgozószobájába,
505 34|                mérnökök dolga – nyugtató őt meg Leó.~– A pénzszerzéshez
506 34|                     és semmi incidens által meg nem zavart, nyugodalmas
507 34|                Bauernhass Siegebert, ragadt meg figyelmében; annak a viselőjét
508 34|              figyelmében; annak a viselőjét meg is nézte nagyon.~Magas,
509 34|                    épp oly kevéssé jelennek meg az összetartozók kesztyű
510 34|                    ami más időben nem járná meg.~Hannának bizonyosan nem
511 34|                 kávédarálót, ha forrón őrli meg benne a kávét! Ennyit sem
512 34|           ugyanakkor nagyon furcsán zavarná meg a nótát, ha te egy füst
513 34|                  ezzel a közleménnyel lepte meg Walter Leó Áldorfai Incét:~–
514 34|               kívülünk más nem is kapja azt meg; hanem, hogy a kormány igen
515 34|                      Én, látod, hogy így is meg vagyok sorsommal elégedve.~
516 34|              kinevezéstül. Nem is tudja azt meg minden ember. Hiszen ezer
517 34|                   magában, hogy legközelebb meg fogja Hannátul kérdezni,
518 34|                     Jobb szelleme szánta őt meg a szorongattatásban, az
519 34|                     sugallta ezt neki.~– Ha meg vagy hasonlva önmagaddal,
520 34|                 beszédet, s még sem tagadod meg múltadat.~Ebben az ötletben
521 34|                    ülésben részt venni. Ott meg is választották, mint előre
522 34|                       Hát azért, amiért én, meg Bauernhass; mert mi voltunk
523 34|                   Walter Leó komolyan. – Én meg vagyok győződve róla, hogy
524 34|                  nyereményt, s ne népesítsd meg az álmaidat kirablott népek
525 34|                     és harmadszor, ne valld meg a feleségednek az egész
526 35|             biztatta, hogy talán nem tudják meg olyan hamar.~Nagyon csalatkozott.
527 35|                     Amíg az ilyen emigrált, meg újra immigrált bús hazafi
528 35|                     hát honnan tudhatta azt meg Bauernhass Siegebert, hogy
529 35|                    távoltartó modort tartja meg, amit ő első látásra megbántásnak
530 35|                    egy vígjáték adassék elő meg egy operett, a vígjáték
531 35|                     választókerületébe, s ő meg a választóit boldogította
532 35|            vendégművésznőt, hogy ne tagadja meg tőlük azt a szíves fáradságot,
533 35|                     a legnagyobb készséggel meg is ígért, kinyilatkoztatva,
534 35|                     beleillik a társaságba. Meg is hívták minden estélyre,
535 35|                    éhezők számára (ég áldja meg őket érte!), elfoglalva
536 35|               perselyében.~S valóban nagyon meg lett volna jutalmazva Áldorfai
537 35|              elkerülte a templomot, s azért meg kellett neki lakolnia.~„
538 35|                  baj az, holnap estére újra meg lehet azokat hozatni Bécsbül.~
539 35|                   hogy ővele kereszteltesse meg magát! hanem aztán fele
540 35|                  volna, ő sem ismerte volna meg soha első boldogságát (talán
541 35|                     jobban átlátom, hogy én meg sem tudom ezt közelíteni.~
542 36|              rendből; hanem most még azt is meg kell tudnia, hogy akihez
543 36|                 Addig jer velem; látogassuk meg a te kis gonosztevő démonodat:
544 36|                bűnét a leányokban büntessem meg. S aztán még arról sem vagyok
545 36|                     Leó, mért fenyítette őt meg az anyja, s miért lett olyan
546 36|              komámasszonynak” címezni. S ha meg vagyok támadva, védelmezni
547 36|          kifecsegése miatt szülemlett volna meg: abban kételkedem.~– De
548 36|                       Ő gyűlöl engem! Nekem meg kellett érnem, hogy leányom
549 36|                  azt, hogy Áldorfai Incének meg kell fagyni Starrwitz Hanna
550 37|                  kényelem akként szerezhető meg, ha valaki egy egész parasztházat
551 37|                   Hannának, hogy látogassák meg együtt a „szép kilátást”.
552 37|              hallotta ön. Hírlapok jelentek meg életleírásommal, s azokban
553 37|               szabad gyanítani. Ön állított meg akkor!~– Lázadás volt ez
554 37|                    visszaadja! Isten büntet meg azért, hogy dacolni mertem
555 37|              szentesíti, isten tartja fenn: meg van engedve mindenkinek
556 37|                     szerint! Változtassa ön meg mindazt, amiben gyermekkorom
557 37|                   megnépesült eget: fosszon meg ereklyéimtől, csodákba vetett
558 37|                        Én elhiszem, hogy ön meg meri azt tenni. Hisz az
559 38|                     Hanna kézírását ismerte meg.~Remegő kézzel bontá fel
560 38|             engesztelhetetlen! – Nem szólal meg. – A borítékból üres papír
561 38|                     elmenjen Caesarine-hoz.~Meg akart tudni valamit.~Hanem
562 38|                  tetszett, hogy mást tudjon meg, mint amit akart.~Caesarine
563 38|                    Serena.~– Tehát tudja ön meg, hogy van egy Serena, aki
564 38|            pusztában. S mikor ott virradtam meg számtalanszor a tanulmány
565 38|                   legyen: ez a remény újítá meg erőmet. Tűrtem annyi nyomort,
566 38|               utamon keresztül, hogy lásson meg engem! S utam fényes lett,
567 38|                     úrhölgy, aki unatkozott meg nem szolgált kényelmében;
568 38|                    kitörjön rajta. Ön engem meg sem látott, csak végigment
569 38|                     gúnymosolygásai. Óh, én meg tudom azoknak értelmét fejteni,
570 38|                  dobott.~– Serena, gondolja meg e szót!~– Meggondoltam azt
571 38|                       Neki semmit. Nem itta meg. Körülbástyázta magát jéghegyekkel;
572 39|                  csak eszmében sem közelíti meg e fogalmat: szerelem, s
573 39|                     őt elhalmozza, valahogy meg lehet jutalmazni.~Ha Ince
574 39|                    gyémántokkal ajándékozni meg ünnepélyes alkalmakkor:
575 39|               Fatime-Serenát, hogy tekintse meg szállását, s nyilatkozzék,
576 39|                  szállását, s nyilatkozzék, meg van-e vele elégedve?~Fatime
577 39|              szerény berendezést kialkudta. Meg kellett benne nyugodnia.
578 39|               Tessék: itt van a pénz, s itt meg a nyugtatványok.~– S mit
579 39|               csináljak én ezzel a pénzzel, meg ezekkel a nyugtatványokkal?~–
580 39|                    Fatime-Serena most tudta meg, hogy ő ennek a háznak a
581 39|                  térdeljen mellé, s tanulja meg tőle a „kőkapósdi” gyermekjátékot,
582 39|                 epekedésére jóltevő Cythere meg nem indította keblében a
583 39|                    rögeszméje van, hogy aki meg nem halt, az még mindig
584 39|                   hármat zsebre dugta Ince, meg sem nézte a címzetet rajtuk;
585 39|               köröket felkeresi, amikben én meg szoktam jelenni, mert azáltal
586 39|                    másik férjem. Mert tudja meg ön, hogy Starrwitz Hanna
587 39|                  egylet elnökétől kapta, ez meg azt tudatta vele, hogy szükség
588 39|                     az utolsó ágyúval védte meg a menekülő bajtársak seregét,
589 40|                     fillér árút sem hagyott meg Fatimének elajándékozni
590 40|                    ő Hannától milyen mélyen meg van alázva! A nő tud szenvedni
591 40|                     Fatime mondott Hannára, meg vannak hazudtolva.~Amennyit
592 40|            büszkesége, oly magas volt, hogy meg sem látta.~Abban az öntudatban,
593 40|         természetesnek találta volna.~Aztán meg a szép gesztenyeszín fürtök
594 40|                  fenekén szokta tartani. Ha meg akar ön győződni felőle,
595 40|              összefüggően, ahogy a levélben meg volt írva.~Fatime írta maga
596 40|                   De hát őrjöngés szállta-e meg a szívét, amikor ezt tette?
597 40|                   büszkeség oly kegyetlenül meg lesz sértve, a kitörés el
598 40|                     közé tartozik, akik, ha meg vannak sértve, a bosszúállás
599 40|                   rá többet? Önmagát alázza meg vele, ha hitelt ád neki!~
600 40|                  Egy kézitáska, egy esernyő meg egy lovagkorbács volt minden
601 40|                  udvarlámpa gyéren világító meg; amint aztán a csigalépcsőre
602 40|               megettem egy tállal!~– Itthon meg én osztrigával tömtem a
603 40|                     aztán tapsolni! ököllel meg korsófenékkel az asztalon.
604 40|                     ne? Az igen jó!~– Engem meg nem csókolsz egy hétig az
605 40|             készítve, másodmagával feleljen meg. A jó bor meghozta a jó
606 40|              tökéletesen idegen embert vert meg, akit nem is ismert, meg
607 40|                    meg, akit nem is ismert, meg egy asszonyt, akit ismer
608 41|                     ütni velük.~Azt valóban meg is érdemelte magától, mert
609 41|                 tökéletes lett volna. Aztán meg arra sem számított Fatime,
610 41|                  trofeumait mutogatni. Neki meg a fülét csípte ki a lovagostor
611 41|                     véletlenül más kapta is meg az „effect”-et.~Egy arcul
612 41|                   hajoljon oda, és csókolja meg azt az ütésfoltos kezet.~
613 41|                      és gondolj reám. Ince.~Meg volt felőle győződve, hogy
614 41|                      egész Bécsig.~Még csak meg sem akart pihenni Budapesten.~
615 41|                    ismeri már, nem állhatta meg, hogy ne táviratozzon Fatiménak
616 41|                  csak esti 7 órára érkezett meg Bécsbe. Ince a legelső bérkocsit
617 41|                    az asszonyok nem mondják meg a szobalányaiknak, hogy
618 41|                     irányba megsürgönyözni, meg a fennakadt utasok üzleti
619 41|              Legelébb is a szilaj ló jelent meg a fövényen. Vágtatva, nyerítve
620 41|                vakarni.~Most egyszerre ezer meg ezer tenyér csattanik össze
621 41|               legtisztességesebb hivatás.~S meg is érdemli művészi hírnevét.~
622 41|                 vadállat megjuhászodva adja meg magát hódítójának a bámuló
623 41|                    az arra.~Most tudta csak meg, hogy mennyire odaadta lelkét
624 41|           kimenetelű lesz. Onnan egyik élve meg nem tér.~Ő előre látta ezt,
625 41|                     vagy megölöm, vagy ő öl meg engem. Most ez az ember
626 41|        gonosztetteddel helyrehoztad. Áldjon meg érte Allah! vagy nem tudom
627 41|                   mostanid? s azzal csókold meg, öleld meg, s add oda neki
628 41|                    azzal csókold meg, öleld meg, s add oda neki a kettős
629 41|                     cukorbábot ád játszani, meg kell, hogy mondja neki: „
630 41|                     mondja neki: „Aztán ezt meg ne edd, mert mérges.” Én
631 41|                  adósságai törlesztését, ha meg lesz engedve nekik a Margitszigeten
632 41|                   ember, mert nem verekszik meg veled a kedvesedért. Ez
633 41|                   férfijellemmel gazdagítja meg. Téged csoda bátorságod,
634 41|                 hagy tréfálni magával, s ha meg nem jelensz, elítélnek „
635 41|                   Hanna számára tartásdíjul meg fog ítélni, azt kétszerezze
636 41|                     ítélni, azt kétszerezze meg. S most téged arra kérlek,
637 41|                    a te Mentoroddá, tégedet meg az én Telemachommá, hogy
638 41|                   ahová én küldelek? Azután meg fogsz állni a tűköröd előtt,
639 41|                 meglátod. Hanem hát jegyezd meg magadnak, barátom, hogy
640 41|                      Mármost hát ha engemet meg akarsz afelől győzni, hogy
641 42|           halálítéletet: „Mi egymásra nézve meg vagyunk halva.” És ezt még
642 42|           alkalmazva.~Miért ne adta volna ő meg Incének ezt a döfést, mikor
643 42|                   elégtételt nem tagadhatja meg magátul.~Nem. Ez nem gyávaság
644 42|         valamelyikben Fatimét ismerte volna meg; ha ő csakugyan nem volna
645 42|                  tudtam, hogy ön nem tartja meg szavát. Ön nem férfi előttem!”~
646 42|                 szerep instrukciója szerint meg fogja ölni, először is nincsen
647 42|                    nincsen hegye, másodszor meg nem fog ez azzal igazán
648 42|                     a leányhoz. – Bocsásson meg, hogy ily időben zavarom;
649 42|                 elutazik! S hová? – szólalt meg a leány, a legcsengőbb hangon,
650 42| temperamentummérőnek használják? Az mutatja meg, a tenyérre fektetve, kinek
651 42|                  eszét. Ettül a pillanattul meg volt tébolyodva.~Ösztönileg
652 42|                   veres lobogványa világítá meg a dühöngő alakot.~Herkules
653 42|                     Ince inasától azt tudta meg, hogy ura elment nyolc óra
654 42|                   után gyalog, s nem mondta meg, hogy mikor jön vissza.
655 42|               megállt. Kérdé, miért állanak meg?~A kocsisa azt felelte,
656 42|                    a földre, és nem mozdult meg többet.~
657 43|                     az volt.~Nem kísértette meg kényszerzubbonyát letépni,
658 43|                   kapitányt vár ez?~– Aztán meg unom már a dolgot! Ha el
659 43|          Salamandernek, hogy nem szököm el: meg sem ölöm magam! Nem elég
660 43|                 valakitől szavát is vegyék, meg meg is kötözzék. Kössék
661 43|             valakitől szavát is vegyék, meg meg is kötözzék. Kössék össze
662 43|                selyemszállal, s fogadtassák meg velem, hogy nem szakítom
663 43|                    nem szakítom azt el; hát meg vagyok bilincselve. De ez
664 43|           könnyülten a beteg. – Mikor látom meg őt? Mikor ölelhetem Serenámat?~
665 43|                maguk követségeihez, azoknak meg a saját kormányaikhoz, míg
666 43|                      szereti azokat.~Azután meg rájuk förmed az őrökre,
667 43|                     makacs szelleme riasztá meg ekkor: „Mit zavarod meg
668 43|                     meg ekkor: „Mit zavarod meg az én eszmejárásomat virágokkal?
669 43|               sokáig élek-e?~Csak azt mondd meg; rózsámé leszek-e?”~…Azé
670 43|                orvoshoz. Azt hiszi, hogy az meg akarja őt mérgezni. Pedig
671 43|                  nem tudom, hogy hová lett! Meg tudott csalni engemet! Ő!~–
672 43|               elszökött a feleségem, fogják meg, hozzák haza!~Az őrült meg
673 43|                  meg, hozzák haza!~Az őrült meg volt lepetve; elmeredő tekintettel
674 43|                   erővel, nem ő mozdított-e meg önért egy fél világot, hogy
675 43|                     a haját… Mintha aranyat meg selymet font volna össze…
676 43|                ágyat talál… Ezt jól tettem… Meg volt vele elégedve… Nem
677 43|                    Leónak minden idegerejét meg kellett feszítenie, hogy
678 43|                     más… Nem nem… bocsásson meg… Ön minket nagyon szeretett
679 43|                      nem látja senki, akkor meg fog siratni… Legyen boldog
680 43|                 Alszol-e?… Melyikünk… öleli meg… a másikat… utoljára?…~*~