Fejezet

 1 3 |     kísértő, ahol élő asszonyarc nevet a bűnös élvezetvágytól,
 2 5 |    voltak mindnyájan.~– Ni, hogy nevet! Ejnye, milyen helyes poronty!~
 3 6 |            a másika „kötelesség” nevet visel.~A részvét az árva
 4 9 |      üvegesedő szemekkel. Néhány nevet mormogott: talán apja, anyja,
 5 16|       valamely történelmi hőstől nevet. Voltak Rákóczi-, Thököly-,
 6 16|   magukat e néven, a katonák más nevet adtak nekik: úgy hítták,
 7 16|          de azt a nagy históriai nevet nem pazarlom rá) minden
 8 18|        rá. Megnyugtatta, hogy az nevet e szóra.~– Csak simuljon
 9 19|      szótlanul. Ennek nem tudott nevet adni.~Serena lehajolt a
10 23|          ujja hegyét, s az egész nevet tisztára ledörzsölte a pergamenről.
11 24|        még a világon soha! S még nevet, mikor az apja megcsókolja,
12 30| beküldött látogatójegyeken e két nevet olvasó Ince:~– Stomfay Gideonné,
13 30|     Amerikában nagyon határozott nevet adnának: nálunk úgy híjják,
14 33|         akkor:~– Ön mosolyog! Ön nevet valamin! Én kitalálom. Ne
15 34|        Hogy nem hallotta ő ezt a nevet soha Walterék házánál? se
16 38|         Hisz ön adta nekem ezt a nevet.~– Jó. Legyen. Serena.~–
17 39|      amit ő nem adhatott neki: – nevet.~Pedig Incét kínozta a színpad.
18 39|       oly gyöngéden hangoztatá e nevet:~– Hanna!~S ha e gyöngéd
19 40|        az egyszerre, amint azt a nevet olvasta! Hogy futott a grófnő
20 41|     közül kilencvenkilenc nagyot nevet a tapasztalás után, azt