Fejezet

 1 4 |      utoljára láttam őt életemben tegnap.~– S miért nevezi őt bűnösnek?
 2 9 |        eltakarta kezével szemeit. Tegnap még nem volt kezén ez a
 3 15| kegyeletet.~Ki mondhatná magában: tegnap hittem ezt, holnap hiszem
 4 15|         tegnapelőtt még pap volt, tegnap fiatal házas, és ma egy
 5 19|       hosszú regéket mondtak el a tegnap és a ma között történt eseményekből.~
 6 22|         Vagyonunk: „nincs többé!” Tegnap volt, ma már elveszett;
 7 22|         Hivatásunk „nincs többé!” Tegnap még urak, tekintetes, nagyságos,
 8 28|          azt.~– Hiszen ünnep volt tegnap, mama, hát nem jelenhettek
 9 28|      mégis azt mondod nekem, hogy tegnap ünnep volt. Ünnepnap, amelyen
10 28|    kedvesem. Fogadalmi ünnep volt tegnap, így értette Vilmos: Ziska
11 28|           az ultrák primipilusai. Tegnap mind kinn voltak a „Fehérhegyen”.~
12 32|   mindazoknak a házainál, akiknek tegnap be lettél mutatva? Abban
13 32|        megbukott, s vele együtt a tegnap még mindenható kormányzók
14 33|         hol lakom?~– Nem.~– Önnel tegnap tudatta azt Walter Leó,
15 33|          Leó. – Tudtam én azt már tegnap.~Helene e szóra fölsikoltott,
16 34|  nevezetes havariák nélkül; hanem tegnap elővett bennünket a miniszteri
17 42|       Kohinoor között váltakozik. Tegnap Kohinoor, ma kavics. És
18 42|              Nem hoztak ide ma és tegnap semmi táviratot.~– Megfoghatatlan.~
19 43|          volt, látja. Abban, amit tegnap mondott nekem: Hogy akárhol