Fejezet

 1 1 |    játszó, hímporterhes barkák, mik a lombot megelőzik, tündéri
 2 2 |   szolgál, az egyedüli emlékek, mik a romokbul megmaradtak.
 3 3 |     erős szemöldeit összevonva, mik homloka izmait kérdőjelek
 4 3 |       bámulatos új országaival, mik közül csak egynek is minden
 5 6 |         a zúgó bükkfák sudarai, mik a mélységből fölmeredtek,
 6 6 |          de szemközt jő azokra, mik jó szándékból eredtek.~–
 7 6 |       el tőlünk a gondolatokat, mik szent akaratoddal ellenkeznek.
 8 9 |       oda a fekete emberalakok, mik egy ősszörnyeteg alakját
 9 11|         égen: a halál szekerei, mik az elrepülő lelkeket a másvilágra
10 12|     azokon az utazó szekereken, mik feketére vannak festve:
11 13|    árnyai; a herézis fantazmái, mik elhomályosítják az örökké
12 20|         Mintha ezek a koszorúk, mik felé repülnek mindenünnen,
13 21|      levő hordókrul.~– Ismered, mik ezek?~Négy fehérre festett
14 21|       hogy azokat a szekereket, mik eddig az ország tulajdonát
15 24| gyöngyök, a másikban feketék.~– Mik ezek?~– Az egyik káposztamag,
16 30|        arcok közé tartozott is, mik olyanok, mintha két különböző
17 35|   consorsomnak, hanem ők nekem. Mik voltak ők a magyar kormánynak?
18 35|   leeresztett fonatban viselte, mik vállain keresztül ölébe
19 38|      szálltak téli álomra nála, mik eddig jellemét igazgatták,