Fejezet

 1 3 |    keresztül-kasul jártak, egy sem esett áldozatul. És akkor, mint
 2 10|           Az egész hadjáratban nem esett el száz ember.~Áldorfai
 3 17| keresztvasat, s leszökkenve térdre esett, s rémülettől kikelt arccal
 4 21|            sors a Vogtner-dandárra esett. Ez maradt paizsul hátra.~
 5 23|         Fűtsd a gépet!~A nő térdre esett, s megcsókolta a kezét.~
 6 26|        gyémántnak.~Incének rosszul esett a fény. Az idegen szép szemek
 7 27|           fektetve eltemette. Ince esett alul.~Érezheté mellén útitársnője
 8 27|           a grófnő. Ah, milyen jól esett volna neki, ha az! Egyszerre
 9 34|   folytathatá:~– Óh, még ezzel nem esett ki a világ feneke. Az ügy
10 35|      magyarul.~– „Fortunio dalára” esett a választás. Ez még Offenbachnak
11 35|       hüsselte magát. Lábainak jól esett a meleg, arcának a szellő.~
12 35|            Belle Ange-t is, ki nem esett a kandalló világításába.
13 37|          reggeliztek. Hannának jól esett a tej és vaj. A kert közepén
14 38|      dölyfbül letépi azt az útjába esett virágot, amit én könnyeimmel
15 39|    talapzata eltűnt alóla: a sárba esett.~Most már egészen föléje
16 41|            Későn ébredt fel. S nem esett neki jól a felébredés, mert
17 42|           arcába nézett. Olyan jól esett volna neki, ha valamelyikben
18 42|       szétzúzott óra zengve-bongva esett le a földre, s ottan begurult
19 43|        ismét a dühöngés korszakába esett, s őt hívja.~Leó sietett,