Fejezet

 1 1 |          szabadulhatott meg tőle. Hasztalan rúgott fel, ágaskodott előre:
 2 4 |        vetett e mosolynál, melyet hasztalan iparkodott el-elsimítani;
 3 5 |         nem volt semmi segedelem.~Hasztalan határozza el az „oecumeni
 4 6 |    csillagok fényességei közé, de hasztalan akart felé repülni: elveszté
 5 7 |   kiszabadult: nincs zárda többé! Hasztalan az index, a szillabus! Az
 6 11|        marad a torlasz tetején, s hasztalan buzdítja katonáit ellenállásra.~
 7 11| homokzsákok maguk alá szoríták, s hasztalan kísérté meg a szabadulást
 8 11|          feléjük fordítva mond:~– Hasztalan fáradtok, fiaim: „Ha az
 9 20|      hontalanság, a kétségbeesés. Hasztalan minden erőfeszítés: reménytelen
10 20|        nem ment, de menesztették.~Hasztalan lett volna megkísértenie
11 24|         hogy mit szenved most. És hasztalan akarta őt férje visszatartani,
12 24|           őt férje visszatartani, hasztalan unszolták bajtársai, hogy
13 29|         famacskát is összetörte a hasztalan küzdelemben a csizmájával.
14 32|  véglegesen megmaradni külföldön. Hasztalan kecsegtetik becsüléssel,
15 32|     taposómalom, melyben az ember hasztalan lépdel, előre nem halad.~–
16 32|         ez a férfi? „mi” ez a nő? hasztalan igyekeztek szimpátiák, álomlátások
17 39|          tisztán minden salaktul. Hasztalan! Büszkesége nem engedé,
18 42|       hova a szíve vitte.~És most hasztalan szólt a harang?~Pedig tán