Fejezet
1 5 | szólni.~– Édes Kaszásné asszonyom! Hát tud ön haragudni egy
2 5 | parókiánkban.~– Édes, jó Csalánné asszonyom! – szólt a leány a kofálkodóhoz; –
3 5 | nyilatkozék erre Kaszásné asszonyom.~– Jól van, jól, no! – szólt
4 5 | a beszélő felé, Kaszásné asszonyom kezdte cirógatni Ince tógáját.~–
5 12| felelt.~– Furcsa! Hát az én asszonyom.~Ince összeráncolta szemöldeit.
6 12| színvonalon állunk.~– Hogyan? asszonyom – Ince még mindig nem értette
7 16| foglalkozva.~– Hallotta ön, asszonyom, azt a nagy lövöldözést
8 16| neve „hallgass!”~– Ejh, asszonyom! Nincs többé pénz! Nincs
9 16| hátra Walter Leó felé.~– Asszonyom! – kiálta fel, rögtön haragra
10 17| ez, vagy a bor hatása?~– Asszonyom! – szólt Gideon az úrnőhöz. –
11 17| Brandlerné.~– Vésztörvényszéket, asszonyom! – felelte Gideon. A parlament
12 17| elbámulva Brandlerné. – Asszonyom, hallotta ön ezt tőlem? –
13 17| átszorítá.~– Nem innen, asszonyom! Jelen kell önnek lenni
14 17| hozzá beszélni.~– Nagyságos asszonyom. Bocsásson meg nekünk az
15 17| Szabadítsa ön meg férjemet!~– Asszonyom. Ön csalatkozik bennem.
16 17| várt kérelmen.~– Ön pedig, asszonyom, legyen olyan kegyes, kölcsönözzön
17 23| az utána néző hölgynek:~– Asszonyom! Három közül az egyiket
18 36| bizonyossá tehetem önt arról, asszonyom.~– Én a nőket, minthogy
|