Fejezet

 1 3 |     veletek, míg hasznát veszem. Ti tápláltok, ruháztok, megtömtök
 2 3 |          tele tüdővel szívom be. Ti bölcsek azt mondjátok, ez
 3 3 |   gyehenna ég a fejemen belül, s ti nem engeditek, hogy az öklömmel
 4 4 |    hozzáért: ,Csendesen odalenn, ti egyéves novitiusok! ti itt
 5 4 |           ti egyéves novitiusok! ti itt maradtok, mi vele megyünk.’”~
 6 19|      vele.~– Mondjátok meg neki, ti őrtálló virágocskák! mondjátok
 7 19| virágocskák! mondjátok meg neki, ti örök fűszálak! Mondjátok
 8 19|    fűszálak! Mondjátok meg neki, ti soha el nem múló kagylók;
 9 20|   vezérem küld, rossz ott, ahová ti küldötök. Ne cseréljetek
10 22|    viselem tovább a fájdalmakat; ti többiek, akik itt maradtok,
11 28|          a dahomei szultán; mert ti ezt a szörnyű rabigát azért
12 32|           No, tehát „all right”. Ti azt hiszitek, hogy egymás
13 32|        azokon, akiket szerettek. Ti sohasem lesztek igazán egymásé:
14 36|          galibába kevert engem a ti kedves kis színpadi angyalotok! –
15 36|      kérdé Ince szórakozottan.~– Ti, mind a hárman.~      ~Mikor
16 39|         mondta azt: „Mi gondom a ti ágyúitokra, mi gondom a
17 39|          ágyúitokra, mi gondom a ti béna hadastyánaitokra! Egyéb