Fejezet

 1 6 |      omen!~Ince rákényszeríté magára azt a hitet, hogy nem is
 2 7 |    szobájába sietett, ajtaját magára zárta, s térdre omolva imádatának
 3 16|       ott kinn van?~Vigyázott magára, s úgy óvakodott, hogy a
 4 28|        ki még nem is főrangú, magára hagy parancsolni, hogy annak
 5 30|        S azóta kegyed egészen magára van hagyva?~– Elhagyva az
 6 30|      Sámsoni Lenci elvállalta magára.~Kénytelen volt Walter Leónak
 7 31|     egykor oly büszke volt, s magára ismerni benne ismét!~Áldorfai
 8 32|       az alkalom sem váratott magára sokáig.~Az új nemzeti kormány
 9 35|     már-már elvesztett: saját magára. Közel volt hozzá, hogy
10 36|      ha meglát, keresztet vet magára, és elfut előlem. Egész
11 41|   Toulonba.~– Aztán vigyázzon magára.~– Óh, nem fognak el engem
12 42|    tudva, még nyolc óra előtt magára hagyta őt Leó, gondolva,
13 42|   Mikor aztán a tűz lobogott: magára zárta az ajtót, s felnyitva
14 43|      a zubbonyt ismét feladni magára, mert különben az a másik
15 43|      kezet szorítva Leóval, s magára engedte adatni a kényszerzubbonyt,
16 43|       de nem hagyhatom őt itt magára egyedül. Ön tudja, hogy
17 43| elhanyatlik.~Esténkint, mikor magára van, dalra fakad.~„Cserebogár,