Fejezet

 1 1 |        Majd békét hagysz annak a jámbor szűznek, Gideon! – kiált
 2 1 |        hangon a számvető társ.~A jámbor szűznek azonban nincs szüksége
 3 2 |         apátúr, egy szelíd arcú, jámbor kedélyű agg; Szókratész-fő –
 4 4 |          ki Dudára; s a többi.~A jámbor lévitában jó adag maradt
 5 4 |   gyónástitok elárulása; pedig a jámbor lévitánál nem volt az egyéb
 6 8 |  fegyvert ragadtak: te egyszerre jámbor lettél, rokkant és beteges,
 7 9 |          kisvárosok iparos népe, jámbor vadászpuskákkal vállaikon,
 8 9 | jegyezzük fel, hogy ezek is mind jámbor családapák voltak, vagy
 9 10|             Biz az enyim sem az: jámbor pap vagyok; görhes, nyaviga
10 12|      Jezabelt – hörgé rekedten a jámbor lévita.~Ince inte neki,
11 13|          nyugtalan szív ellen.~A jámbor lévita bohókás adomákra
12 19|      amennyi volt.~Míg a szegény jámbor ember a maga alantjáró panaszaival
13 19|        Némán kezet szorítottak a jámbor együgyű emberrel.~      ~
14 20|      helyébe mást választ a nép. Jámbor, szófogadó nép ez, aki nem
15 30|          soha ki sem gondolni!~A jámbor földnépével érintkezve,
16 32|        Csupán azért – szólt Ince jámbor iróniával –, mert azt olvastam
17 42|         És lehet, hogy te most a jámbor Belle Ange helyett dühöngsz,