Fejezet

 1 3 |       a hitnél fogva. Enyim az előttem haladott vértanúk, hitbajnokok
 2 4 | helyzetbe kollégáját.~– Még az előttem megholt lévitának könnyű
 3 4 |  rugódozik a másszőrűek ellen. Előttem van antecessorom szomorú
 4 4 |    ezután szándékozik. Elmondá előttem, hogy föltette magában,
 5 13|  boldogságom. Most nincs többé előttem földi pálya, nincs üdv.
 6 14|        jár át a golyó. Most az előttem kötött szent házasságot
 7 27|     Csodálom: ez az ember sírt előttem, mikor testvéremet halva
 8 28|    morbo”.~– Ne beszéljetek én előttem magyarul! – fordult most
 9 28|      mártírom. Aki eltitkoltad előttem keservedet, hogy engem kímélj;
10 28|  sírtál, nevető arcot mutattál előttem, s tűrted, hogy civódom
11 33|       előztetni. Hihetlen volt előttem az, hogy léphessen egy férfi
12 33|        a másik tudott, akit ön előttem megsiratott; eltanulom tőle
13 37| megkérdeztem öntől, miért sírt előttem, mikor legelső borzasztó
14 37|        el engem! Miért kellett előttem egy más nőnek a kárhozat
15 41|       legelső istentelenséget. Előttem Zeüsz a gavallérok ideálja.
16 42|       meg szavát. Ön nem férfi előttem!”~S azzal letaszítja őt
17 43|       jutott, hogy amint ő itt előttem most olyan csendesen fekszik,