Fejezet

501 41|            sikamlós lejtőn jársz! Tagadd el, hogy a wiesbadeni bankkal
502 41|                  Igenis. Tehozzád jöttek el. Áldorfay Ince! – Nem! Még
503 41|          félrefordítá arcát: nem tűrheté el Leó tekintetét.~– Hogy lehetséges
504 41|                    Kitől raboltuk mi ezt el?”, hogy ez az Áldorfay Ince
505 41|                  az merész bakugrásaival el nem hódítja kezedről azt
506 41|                mindenféle prózai ügyeket el kell intéznem.~– Az mind
507 41|                követelésekkel pedig majd el fogok bánni. Minden ügyed
508 42|               azt mondta, hogy még aznap el akar utazni; tehát a tíz
509 42|              csak nálad vagyok. Engem is el akarsz égetni? Elítélsz-e?
510 42|               annak az írását, akiért őt el tudta feledni, s aki őt
511 42|                kezek vonták, taszították el onnan; olyan nehezen ment
512 42|             idáig.~Egy-egy nőalak suhant el mellette. Annak mind erősen
513 42|                  csinált másolatát vitte el Hanna; az eredetit ő hozta
514 42|               Hanna; az eredetit ő hozta el magával, s ez azóta is mindig
515 42|         nesztelenül, lábujjhegyen haladt el a kapus ajtaja előtt, hogy
516 42|                 ismerős fény kápráztatná el szemeit.~„Ince!”~Nevét kiáltották
517 42|         visszakatolizálok – és nem válok el. Tehát, amire kértem, el
518 42|                 el. Tehát, amire kértem, el ne felejtse.”~És ő már nagyon
519 42|             titkos kulcsokat sem vitte ő el magával. Mikor innen elfutott,
520 42|                nincs itten hely.~Annyira el vannak foglalva egymással,
521 42|                 csak egy vonása sem árul el megdöbbenést; még csak meglepetést
522 42|                elutazom, s elébb valamit el kell önnel végeznem.~– Ah,
523 42|              szoknyája fodrai közé rejti el!~Megcsókolja az arcán a
524 42|                csak a magáét pusztította el. A felriadt háznép rendőri
525 42|          jöhettek ellene, hogy megöljék.~El kellett nézni irtóztató
526 42|        szállására, ha vajon nem késett-e el?~Ince inasától azt tudta
527 42|                Málháit azonban nem vitte el még az indóházhoz.~Pedig
528 42|                   ha a mai esti vonatról el nem akart késni.~Leó nyugtalan
529 42|               hogy most már mindenképpen el kellett neki késnie a déli
530 43|                  hogy annak még nem jött el az ideje.~– De csak siessen
531 43|                meg unom már a dolgot! Ha el vagyok ítélve, küldjön a
532 43|           Salamandernek, hogy nem szököm el: meg sem ölöm magam! Nem
533 43|             velem, hogy nem szakítom azt el; hát meg vagyok bilincselve.
534 43|                  kísérletet követte most el, ami tíz eset közül kilencben
535 43|                 kapitányt, s nem fogadta el orvosnak.~A tapasztalt gyógyász
536 43|           folyvást kapitányának fogadott el, mindennap meglátogatta,
537 43|            heroikus rendszabályra szánta el magát. Odaugrott a dühöngőhöz,
538 43|                nem féltette, ugye? Mikor el volt fogva, s vinni akarták
539 43|               érte. Kérem, ne mondja ezt el neki. Ne beszélje el senkinek.~
540 43|                 ezt el neki. Ne beszélje el senkinek.~Aztán hozzátette
541 43|                 kérdezni, hogy hol volt. El fogja ő azt mondani úgyis!
542 43|                Meglássa ön, hogy mindent el fog mondani nekem.~És aközben
543 43|               nem volt annyi ereje, hogy el bírja az ágyat hagyni többé.~
544 43|              Egyszer aztán ő maga kezdte el… Tudtam én azt… „Tudod-e,
545 43|             záratta le, s azt maga vitte el vasúton Hamburgig; ott hajót