Fejezet

 1 5 |            s az nem bántja őt, mert látja, hogy nem fél tőle.~Ezalatt
 2 13|       utolsót, melynek még reggelét látja.~A leégetett faluban várta
 3 24| egészségeért, aki ez új haza földén látja meg először az eget.~Ince
 4 28|      zászlókat, a leszerelt ágyúkat látja maga előtt… Midőn ezt a
 5 28|             midőn Prágát maga előtt látja;… a néphimnusz és a magyar
 6 32|             hölgy, ki őt közelíteni látja, végigborzad a kéjteljes
 7 41|           van, mint a Tudoroknak.~– Látja ön ezt? – szólt Fatime tompa,
 8 41|              Áldorfay azt az alakot látja maga előtt, aki amaz emlékezetes
 9 41|      kérkedéssel ügetett eléje. Ott látja őt maga előtt ismét. És
10 43|           az ágyon fekszik. Leó nem látja azt. Csak Incére nézve van
11 43|          akart. Visszatartá.~– Nos? Látja, már fölébredt. Nem kíván
12 43|           Hisz nincsen itt! Hát nem látja ön, hogy nincsen itt! Az
13 43|         megölelt. Önnek igaza volt, látja. Abban, amit tegnap mondott
14 43|             mikor egyedül lesz, nem látja senki, akkor meg fog siratni…