Fejezet

 1 21|      mázsát nyom, s háromszázezer forintot ér.~– Hogy jutottál te ezekhez?~–
 2 30|          akinek a herceg százezer forintot adott át, arra a célra,
 3 30| csempészte be Ince azt a százezer forintot a határon, ki árulta el
 4 30|       miért kelljen őneki kétezer forintot fizetni avégett, hogy ne
 5 30|    számára a tőkepénzéből kétezer forintot.~Igazán fájt a lelke, mikor
 6 30|      dolgozni, hogy ilyen kétezer forintot összegyűjtsön, s mennyi
 7 30|            Én akarok erre kétezer forintot kapni a takarékpénztárbul.~–
 8 30|          hercegtől azt a százezer forintot…~– Hogy ahol szomjúságban
 9 30|          okosabb dolga?~A kétezer forintot meg kellett fizetni, s amiatt
10 32|        még évenként kétezer ezüst forintot gombostűpénzül. És rendelkezhetnek
11 34|         az esztendő végén kétszáz forintot fog érni. S ilyet minden
12 34|           kapjak én háromszázezer forintot?~– Hát azért, amiért én,
13 34|      raboltuk mi ezt az egymillió forintot?~– Kedves barátom! – szólt
14 40|        kis garzonszobában lakott; forintot nyomott a kikísérő szobaleány