Fejezet

 1 3 |       az erkölcs, az a tudomány él tovább, melyet én szereztem
 2 8 |      harci dalt: „Áll még Buda, él az Isten.” Dalolva vonultak
 3 10|    tudták, hogy az ellenfél nem él emberhússal. Megadták magukat
 4 12|     közel tartva, rebegé, hogy „él!”, s azután két könnycsepp
 5 15|       van meg, az elválásban is él az. A csók a távolból küldve,
 6 20|         egyszer, azt, amíg csak él, újra megválasztja mindig,
 7 23| kapitány egészen a maga jogával él.~– Mi fog történni most?~–
 8 25|         hogy ha az ember sokáig él, apródonkint minden a másé
 9 32|        után, ahol a címéből nem él senki, hanem akinek tetszik,
10 33|   helyzetét. Ön szegény sorsban él, szigorúan szabott jövedelemmel.~–
11 37|         egyenrangú az emberrel: él, hogy szeresse egymást,
12 39|         nem halt, az még mindig él! Hogy egy hajdankori eszménykép,
13 40|        Moldvából, s még most is él: nem lett volna rá nézve
14 43|        egyike az ő képzeletében él.~Mikor az étkezés ideje