Fejezet

 1 6 |            Ő vezesse őt? egyedül, csendes erdő, csendes éj közepett?~
 2 6 |            egyedül, csendes erdő, csendes éj közepett?~Talán mégis
 3 6 |     szerzetesnek nem voltak többé csendes éjei.~Ott virradt meg, hol
 4 7 |         Oda!~Alant a consistorium csendes termében tanácskozó vének,
 5 12|         jó fiúk, kiket a kolostor csendes menhelyéről elhozott magával,
 6 12|        virrasztott rendesen. Az a csendes sóhaj. Az a figyelmes ápolás,
 7 12|    utolérte a kórodája szekereit, csendes lépésben haladt, hogy Serenával
 8 13|        leány álma csak addig volt csendes, amíg ő közel volt hozzá.
 9 19|     magyarázó a bíró. – Az nagyon csendes ember most. Amióta megijesztették.
10 25|  Különösen a tengeri úton derült, csendes idő volt. Serenát egyszer
11 28|           Vencel odajár, mindenki csendes lélekkel elköltheti a maga
12 32| elkertelte magát a családi magány csendes ligete mögé; sokáig gyászolt
13 36|         nő látogatását már azóta. Csendes barátság volt köztük.~–
14 36|          tartozni, melynek tagjai csendes izgatottságba jönnek, ha