Fejezet

 1 5 |    szelídség: egész tekintete a magasztos lemondás eszményképe. –
 2 6 |    halálba, úgy, hogy egy nagy, magasztos eszmének szolgálnak általa,
 3 6 |        védalaknak, de a tiszta, magasztos meggyőződés; boldogságát
 4 6 |       azt tudta, hogy egy másik magasztos, szenvedő, tiszta női alak,
 5 13|  ártatlanul, nemes lemondással, magasztos hűséggel szeretik egymást?
 6 14|       ihlettől átszellemült, és magasztos kifejezést vett föl. Utolsó
 7 20| kötelesség-e azt elfogadni? Nem magasztos feladat-e az, amit a nép
 8 22|     amaz eszményképe, akik csak magasztos erényekkel tündökölnek;
 9 28|     ódon cseh fővárosra. Milyen magasztos érzet, ilyen szép kriptába
10 28|    remeke. Egy himnusz, melynek magasztos dallamát egy túlboldog népnek
11 28|     grófnő egyike tán azoknak a magasztos női alakoknak, akik egy
12 30| himnuszról; hogy annak, amilyen magasztos a szövege, épp olyan gyarló
13 40|     Incét tartotta volna valami magasztos lénynek, hanem saját magát.~