Fejezet

 1 12|     mennydörgése hangzott. Azt nem hallotta.~S midőn a láz éjszakáin
 2 16| háziasszonnyal volt foglalkozva.~– Hallotta ön, asszonyom, azt a nagy
 3 17|           Brandlerné. – Asszonyom, hallotta ön ezt tőlem? – Az úrnő
 4 22|           becsülöm.~Ezt Serena nem hallotta; ő nem ült az asztalhoz.
 5 23|          őt szállítani, s ön talán hallotta már, hogy a hajó árbocának
 6 27|          kiragadva a világból. Még hallotta sikoltását, látta felényújtott
 7 28|          elmondtam ezt; ön még nem hallotta, Hanna.~Erre szavához jutott
 8 28|         gyönyörű néphimnuszt akkor hallotta legutoljára, mikor a temesvári
 9 34|        élete történetébe? Hogy nem hallotta ő ezt a nevet soha Walterék
10 35|        embertől született lény nem hallotta azt soha.~Ki figyelmeztette
11 37|        felőlem; azt hittem, ezt is hallotta ön. Hírlapok jelentek meg
12 38|      tegyem.~– Akkor Walter Leó is hallotta, hogy mit beszélek.~– És
13 42|             anélkül hogy mentségét hallotta volna? Kimondja a halálítéletet: „