Fejezet

 1 6 |       Megcsókolta azt, és nem sírt.~Régóta készen volt e végre.
 2 6 |        Serena fölhantoltatá a sírt zöld pázsittal, s a sírkő
 3 8 |       evett, nem ivott, hanem sírt.~Ennyi jó gyermeket egyszerre
 4 12|       arcát két tenyerébe, és sírt.~Gideon és Dallami Caesarine
 5 19| fényűzése gyönyörű!~Akkor nem sírt a leány, mikor egyetlenét
 6 19|   hogy mi „lesz” belőle? Hogy sírt volna rajta!~Semmi… és minden…~      ~
 7 27|         Csodálom: ez az ember sírt előttem, mikor testvéremet
 8 28|     grófnő a bankár előtt nem sírt, csak azt mondta: „Minő
 9 33|      szép világ felett, Hanna sírt. Mit siratott? Azt, amit
10 37|     megkérdeztem öntől, miért sírt előttem, mikor legelső borzasztó
11 41|       ő lábai előtt annyiszor sírt fetrengve, s lábait csókolta